A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.
Újabb baljós prognózissal állt elő Nouriel Roubini, aki szerint egymással összefüggő "megafenyegetések" sokasága veszélyezteti a jövőnket. A Dr.Végzet néven elhíresült pesszimista közgazdász azután vált közismertté, hogy megjósolta a 2008-as amerikai ingatlanpiaci összeomlást és az azt követő nagy pénzügyi válságot. A MarketWatch-on megjelent véleménycikkében ezeket a megafenyegetéseket boncolgatja, és amellett érvel, hogy több instabilitásra, nagyobb kockázatokra, intenzívebb konfliktusokra és gyakoribb környezeti katasztrófákra számíthatunk a jövőben.
Ötből alig két ember hisz abban, hogy családja a jövőben jobban fog élni - derül ki egy rendszeresen végzett globális felmérésből, amely az alacsony jövedelmű háztartások körében az intézményekkel szembeni bizalmatlanság növekvő szintjét is megállapította.
Az élelmiszercégekre kivetett különadóval próbálná megakadályozni az élelmiszerárak emelkedését a gazdasági egyenlőtlenség ellen küzdő csoport. Az Oxfam által javasolt megoldást a magyar kormány már alkalmazza tavaly május óta, de szakértők szerint ez inkább fokozta az inflációt, mint fékezte volna az árakat. Az aktivisták más javaslatai viszont életképesebbek lehetnek.
A nigériai fiatalok óriási számban regisztráltak a 43 nap múlva esedékes, döntő fontosságú elnökválasztásra Afrika legnépesebb országában - számol be róla a Bloomberg.
Az elmúlt 30 évben - talán a közhiedelemmel ellentétben - a világon jelentősen igazságosabbá vált a jövedelemeloszlás - derül ki Branko Milanovic közelmúltban megjelent átfogó tanulmányából. A neves közgazdász elefántábrájának ormánya nem konyul le, mert a világszintű intenzív elmozdulást leginkább Kína húzta felfelé. A leggazdagabbak továbbra is egyre gazdagabbak a fejlett világban, és Magyarországon is alig látszik a szegényebb rétegek felzárkózása.
Napjainkban egyre több országban szab gátat a társadalmi mobilitásnak a jó gazdasági potenciállal rendelkező területek és városok lakáspiacának telítettsége, illetve a magas ingatlan és albérletárak. Az ilyen típusú korlátokat azonban némileg mérsékelhetik az egyének társas hálózatai. A cikk alapjául szolgáló tanulmány egy, a lakhatási probléma által különösen terhelt ország, Svédország részletes adatait felhasználva hoz bizonyítékot a személyes kapcsolathálózatok fontosságára. Egy adott személyt és egy hozzá tartozó tetszőleges célpontot kiválasztva nagyobb valószínűséggel figyelünk meg költözést, amennyiben az egyénnek (közeli vagy távoli) rokona, egyetemi szaktársa vagy volt kollégája lakik ott. A kimért hatások különösen erősek, amennyiben nehezen elérhető célpontokra, vagy rosszabb háttérrel rendelkező egyénekre fókuszálunk. A kapcsolathálózatok segíthetnek a társadalmi mobilitás elősegítésében.
Az itt megjelent előző írásom arról szólt, hogy lehet-e politikamentes a pedagógusok és a diákok tiltakozó mozgalma. Mivel a kormányzat újabb jogaikért kiálló pedagógusok elbocsátásával demonstrálta, hogy az oktatásirányítás erős politikai kontroll alatt működik, fel kell tennünk egy ennél átfogóbb kérdést is: lehet-e politikamentes az oktatás kormányzása?
A Bill és Melinda Gates Alapítvány csütörtökön közölte, hogy a következő négy évben 7 milliárd dollárt ajánl fel Afrikának, miután Bill Gates arra figyelmeztetett, hogy az ukrán válság miatt csökken a kontinensre érkező segélyek összege – számol be a hírről a Reuters.
A küszöbön álló gazdasági válság egyre több embert vesz rá pénzügyeinek tudatosabb kezelésére, és a mindennapi kiadások csökkentésére. A növekvő infláció azonban nem könnyíti meg a spórolni vágyók helyzetét, így ilyenkor nem árt, ha a pénzügyi tudatosság mellé némi technológiai támogatás is társul. Cikkünkben bemutatjuk, milyen eszközökkel próbálják megtakarításra, illetve átgondolt befektetési döntésekre rávenni ügyfeleiket a fintechek és a nagyobb pénzintézetek.
Miközben folyton változó és kiszámíthatatlan világunk különféle kihívásai felforgatják a pénzügyi szektort, a banki vezetők a bankok változó szerepét vizsgálják egy korábban soha nem tapasztalt versengéssel bíró piaci környezetben. Hogy mit tartogat a jövő a banki világ számára és hogyan tudnak megfelelni az előttük álló próbatételeknek? – ezeket a kérdéseket vizsgálja az Economist Impact, új, a SAS által Banking in 2035: Three Possible Futures címen megjelent tanulmánya, amely a jövő három lehetséges forgatókönyvét mutatja be.
A vidék felemelkedését úgy kell szolgálni a jövőben, hogy a pénzügyi források kihelyezésénél előnyben kell részesíteni a Budapesten és a vonzáskörzetén kívüli régiókat - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2022 elnevezésű budapesti rendezvényén, pénteken. Felidézte, hogy az elmúlt nyolc évben az összes pénzügyi forrás 40 százaléka a fővárosba irányult, annak vonzáskörzetével együtt pedig ez az arány 50 százalék.
Svájcban vasárnap népszavazáson elfogadták a nők nyugdíjkorhatárának emelését a jelenlegi 64 évről 65 évre. A kormány célja, hogy biztosítsák a következő tíz évre a nyugdíjalap stabilitását. A baloldali pártok és a szakszervezetek a nyugdíjkorhatár-emelés ellen kampányoltak.
A világgazdaságban jelentős változások zajlanak, és a közgazdaságtannak erre reagálnia kell - állapították meg a közgazdász-vándorgyűlás "Új fenntartható közgazdaságtan" szekciójának résztvevői. Az előadók egyetértettek abban, hogy a tudásba való beruházás lenne a kifizetődő, Magyarország viszont ezekben a mutatókban nem áll jól.
Lassan haladnak a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében az európai bankok: tavaly a vezetői pozíciók alig több mint negyedét, az igazgatósági helyek 37 százalékát töltötték be nők, míg 2020-ban ez az arány 20, illetve 35 százalék volt – számol be a hírről a Financial Times.
Oroszország ukrajnai háborúja csökkenti Európa elkötelezettségét a nemzetközi segélyek és az éghajlatvédelmi intézkedések iránt - nyilatkozta Bill Gates a Financial Times-nak, és arra figyelmeztetett, hogy a világ azon az úton halad, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül egyik se teljesüljön, amelynek a 2030-as elérésére kötelezettséget vállaltak.
Még mindig túl sokan élnek pénzügyi szolgáltatások nélkül a világon, amely komoly akadályt gördít a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében tett erőfeszítések elé. A pénzügyekből kiszorult emberek szinte képtelenek kitörni a hátrányos helyzetükből, hiszen egyebek mellett nem jutnak sem hitelhez, sem biztosításhoz. A nagyobb bankok gyakran nem is akarnak eljutni a szegényebb rétegekhez, mert ez csak ritkán jövedelmező. Ezen segíthet a pénzügyi technológia, amely skálázhatóvá, gyorsabbá és olcsóbbá teheti az alapvető szolgáltatásokat.
Nincs egyetértés a világban arról, mivel is kellene foglalkoznia az ESG-nek: egyesek szerint túl sok területre fókuszál, amikor elég lenne csak a környezeti szempontokra figyelni, mások szerint a három betű egymástól elválaszthatatlan. Sőt, egyre nagyobb teret nyert a társadalmi felelősségvállalás kérdése, a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján elhangzottak szerint ugyanis egyre csak nő a társadalmi egyenlőtlenség, az amerikai álom pedig már nincs többé.
Számos vezető brit bank döntött arról, hogy egyszeri kifizetésekben részesíti az alacsonyabb keresetű alkalmazottait az utóbbi hónapokban. Ennek ellenére a pénzügyi szektor szereplőire egyre nagyobb nyomás helyezkedik, hogy tegyenek többet a megélhetési válságban érintett munkavállalókért.