Az egykulcsos jövedelemadórendszer és a családi adókedvezmények 2011-es bevezetése jelentős változásokat hozott. Ki nyert velük és ki veszített? És hogyan változott az szja-rendszer újraelosztási szerepe az egykulcsos reform bevezetése óta? Az ezzel kapcsolatos kutatásunk eredményei olvashatók alább.
Az IMF 500 millió dolláros kölcsönt hagyott jóvá Costa Rica állami költségvetésének megsegítésére, támogatva az ország járvány utáni erőfeszítéseit a foglalkoztatás és a bérek növelése érdekében, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására. Carine Clert, a Világbank El Salvadorért és Costa Ricáért felelős országmenedzsere szerint a környezeti, gazdasági és szociális ágazatokban elért haladás ellenére a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése továbbra is jelentős kihívás a közép-amerikai ország számára.
A nőjogi aktivizmus terén elért eredmények ellenére sem csökkentek a nemek közötti egyenlőtlenségek az utóbbi tíz évben az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hétfőn közzétett jelentése szerint.
A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (2. rész)
Az a baj a mai világgal, hogy a legtöbben a jegybankoktól várják a megoldást az infláció elleni harchoz, pedig sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldás is létezik: a termelékenység növelése. Éppen ezért az a társadalom fog majd a jövőben a legellenállóbb lenni az inflációval szemben, ahol nő a népesség – mondta el Manoj Pradhan, a Talking Heads Macroeconomics makrogazdasági kutatócég alapítója és vezető közgazdásza az MBH Private Banking mai eseményén. Szó esett a mesterséges intelligencia hatásáról is, Kozák Ákos szociológus-jövőkutató szerint a világnak először a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségekkel kellene leszámolnia, mielőtt nagyon belemegy az AI-ba, Pradhan szerint viszont engedni kell, hogy az AI minél több munkahelyet átvegyen, és azt is elárulta, miért.
Az OECD nemek közötti egyenlőséget bemutató friss elemzése szerint a nemek közötti különbségek a köz- és társadalmi élet számos területén fennállnak a világban. Annak ellenére, hogy a lányok és a fiatal nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a férfiak továbbra is nagyobb valószínűséggel vannak foglalkoztatva, átlagban többet keresnek, nagyobb arányban vannak döntéshozó pozícióban a köz- és magánszektorban, mint a nők. Jó hír viszont, hogy Magyarországon lényegesen kedvezőbbek a számok az OECD-átlaghoz képest, a magyar nők fizetett munkaórája és nyugdíjjövedelme sem tér el olyan drasztikus mértékben a férfiakétól, mint azt más országokban látni.
Babakötvény-programot indítanának el az egyik amerikai államban, a cél az, hogy a 600 millió dolláros programmal csökkentsék a társadalomban jelen lévő vagyoni egyenlőtlenségeket – számol be a hírről a Bloomberg. Ilyen babakötvény-program itthon már régóta létezik, az állampapír jelenleg a legmagasabb kamatozási lakossági konstrukció 17,5%-os kamatával.
Az adófizetők és a politikusok gyakorlatilag mindenütt egyetértenek abban, hogy több pénzt kellene fordítani a gyermekek oktatására. Nyilvánvaló dolog, hogy a jobb oktatás révén a gyerekek könnyebben tudnak az életben elindulni. Átgondoltan kell azonban e téren cselekednünk. Sok népszerű oktatási beruházásnál alig vagy semennyire sem bővül a gyerekek tudása, miközben ritkán hallunk a leghatékonyabbnak tekintett befektetésekről.
Számos tanulmány kimutatta már, hogy a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya világszerte kiemelt szerepet játszik a bérnövekedés, valamint a jövedelemi egyenlőtlenségek csökkenése terén. A kollektív tárgyalások lefedettsége terén azonban nagy eltérések tapasztalhatók az egyes országok között. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) honlapján napokban megjelent, közel 100 ország adataira kiterjedő elemzésében Quentin Mathys, az ILO munkaügyi statisztikusa ezzel kapcsolatban azt vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés áll fenn a szakszervezetek elterjedtsége és a kollektív tárgyalások által lefedett munkavállalók aránya között.
Ha a politikusok valóban komolyan vennék a globális egyenlőtlenség felszámolását, sok közgazdász szerint lenne arra egy kézenfekvő megoldás. Ez pedig a nagyobb mértékű globális migráció engedélyezése. Egy ápolónő a szegény országokban mintegy 1900 dollárt, a gazdag országokban pedig 32 ezer dollárt keres évente. Egy McDonald’s-dolgozó Indiában 16-szor kevesebbet keres, mint az USA-ban. A gazdasági elmélet szerint a világ szegényeinek többsége sokkal termelékenyebb és jóval gazdagabb lehetne, ha megengednék számukra, hogy a fejlett világba vándorolhassanak.
A nők még mindig kisebb valószínűséggel dolgoznak vezető pozíciókban, mint a férfiak. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hozzájárul-e ehhez az a tény, hogy a férfiak inkább értékelik felül a készségeiket, mint a nők.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem olyan iparági és technológiai átalakulásokkal jár, ami a munkaerőpiacok formálódását is magával hozza. Egyes folyamatok csak részben alakulnak át, másutt viszont teljes szakmák szűnhetnek meg és alakulhatnak ki újak. A munkaerőpiac zöldebbé válásáról megjelent OECD tanulmány szerint a zöld átmenet okozta kihívások és kockázatok közül ugyan sok kezelhető a meglévő helyi munkaerőpiacok kiigazításával és fejlesztésével, de vannak olyan esetek is, ahol testre szabott politikákra lenne szükség. Az április 25-ei Sustainable Tech konferencián is foglalkozunk a technológia munkaerőpiaci és oktatási vonatkozásaival.
A mesterséges intelligencia-fejlesztések beszüntetésére irányuló felhívások nem fogják "megoldani az előttünk álló kihívásokat" - mondta a Microsoft társalapítója, Bill Gates a Reutersnek. A milliárdos filantróp először nyilatkozott azóta, hogy a múlt héten több mesterséges intelligencia szakértő és vállalatvezető a GPT-4-nél erősebb mesterséges intelligencia rendszerek kiképzésének hat hónapos szüneteltetését követelte egy nyílt levélben.
Természeti erőforrásainkat folyamatosan éljük fel és veszítjük el. A kormányok és a vállalkozások által a világgazdaság 70%-át lefedő nettó zéró célok elérhetetlenek anélkül, hogy még ebben az évtizedben véget ne vessünk az erdőirtásoknak, és meg ne állítsuk a tengeri élővilág pusztulását, amelyek ma a globális szén-dioxid 30%-át nyelik el. – mutatott rá Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) ügyvezető-alelnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) március 28-án tartott Üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a vállalatok és a természet egymásra hatása állt.
Bill Gates, a Microsoft alapítója szerint az OpenAI generatív mesterséges intelligenciája egyike annak a két forradalmi technológiának, amellyel életében találkozott – írja a Bloomberg.
Az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás irányítása a tagállamok feladata az Európai Unióban, de most már az egész államszövetséget érintő válsággá duzzadt a munkaerőhiány a szektorban. Az orvosok és ápolók elvándorlása borította fel az unión belüli egyensúlyt, és az érdekvédelmi szervezetek szerint időzített bombaként ketyeg az ellátási válság a legtöbb országban. Magyarországon az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Bár az Európai Bizottságnak nincs hatalma, már egyre nagyobb a nyomás Brüsszelen, hogy kezelje a problémát.
Vajon mi történik, ha egy online játékban biztatjuk, dicsérjük vagy piszkáljuk az embereket? És jobb teljesítményt érnek-e el, ha megmutatjuk nekik a top10 eredményt? Kutatásunk során egy kísérletben online játékot játszottak a résztvevőink, és meglepő eredményre jutottunk. Kiderült, hogy mi a legjobb kombináció ahhoz, hogy mindenki kihozza magából a maximumot.
A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.