A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta több mint kétszeresére, 869 milliárd dollárra növelte vagyonát, miközben a világ legszegényebb 60%-a - közel 5 milliárd ember - veszített vagyonából - írja a Guardian az Oxfam jelentése nyomán.
Előbb léphet életbe Joe Biden új diákhitel-elengedési terve: már februárban mentesülhetnek a visszafizetés alól azok, akik eredetileg 12 ezer dollárnál kevesebb pénzt vettek fel, és legalább 10 éve törlesztik az adósságukat - írja a CNBC.
Az Ukrajnában zajló háború és a Hamász október 7-i terrortámadását követő gázai harcok nem vonhatják el a világ figyelmét a közös prioritásainktól, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérésről, a biológiai sokféleség megőrzéséről, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemről. Ez az a doktrína, amelyet Franciaország nemzetközi szinten, a Párizsi Paktum az Emberekért és a Bolygóért, valamint a One Planet csúcstalálkozókon keresztül valósít meg. Stratégiánk sarokkövének az ökológiai átmenet felgyorsításának és a szegénység elleni küzdelemnek kell lennie. Elvégre is, ma már kristálytisztán látszik, hogy egyetlen ország sem fog a bolygó védelmére törekedni, ha az az ár, amelyet ezért fizetnie kell, társadalmi-gazdasági zsákutcát okoz a polgárai számára.
A magyar közoktatási rendszer egyik alapvető problémája az általános iskolai oktatásban tapasztalható nagymértékű iskolai szegregáció. A rendszerváltást követő években a különböző társadalmi hátterű tanulók iskolai elkülönülése erősödött, aminek következtében a 2000-es évek elejére a szegregáció mértéke nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékűvé vált. Hogyan alakult az általános iskolai szegregáció mértéke az azóta eltelt két évtizedben Magyarországon és ennek milyen következményei lehetnek a társadalmi egyenlőtlenségekre? Kutatásainkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az Ukrajna ellen indított orosz területszerző háború számos váratlan fordulatot hozott, különösen a 2022. február 24-én indult teljes körű invázió kezdete óta. Kevesen számítottak arra, hogy az ukrán haderő képes lesz ilyen sokáig ellenállni a világ második legerősebb haderejének, ahogy arra is, hogy az orosz hadiipar nem fog megroppanni a nemzetközi szankciók súlya alatt és képes lesz feszes tempóban ontani a modern katonai felszereléseket. Az idei év is kisebb-nagyobb változásokat ígér: bár még mindig távol áll akár az orosz, akár az ukrán haderő a végleges kimerüléstől, abszolút nem kizárható, hogy 2024-ben érdemi lépések történnek majd a háború lezárása felé. Nézzünk meg öt lehetséges forgatókönyvet az idei évre.
Az elmúlt harminc évben a regionális bérkülönbségekben nem volt kedvező irányú tartós elmozdulás Magyarországon. Különösen aggasztó, hogy az Európai Unió kohéziós politikáján keresztül lehívható fejlesztési források elköltésével sem sikerült látványos eredményeket elérni a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklésében. Az ország egyre inkább a nyertes és vesztes térségek markánsan elkülönülő csoportjaira szakad, a növekedés közvetlen előnyeiből egyre inkább csak a főváros és vonzáskörzete részesül, miközben a vidék nagy részén tartósan alacsony marad a bérszínvonal. Míg a fővárosban tavaly 370 ezer forint volt a nettó havi átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy átlagos munkavállaló csupán 222 ezer forintot vitt haza a hónap végén. A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és az ELTE Regionális tudományi Tanszék munkatársai egy friss kutatásukban arra vállalkoztak, hogy mikroadatok segítségével számszerűsítsék a munkavállalók és a járások szintjén megfigyelt havi átlagbér-különbségek egyéni, munkáltatói és térségi összetevőit.
A csütörtökön ismertetett szakértői számítások szerint a brit nagyvállalati vezetők az év eleje óta máris többet kerestek alkalmazottaik idei egész éves bérénél.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
A 70 éves és idősebb amerikaiak kollektív vagyona 2019 vége óta több mint 14 ezer milliárd dollárral nőtt, ami így az ország vagyonának 30%-át teszi ki - jelentette a Bloomberg.
A Biden-adminisztráció a legmagasabb szintű segítségnyújtást ajánlotta fel a magyar kormánynak, hogy közvetítsen Kijev és Budapest között a sokat kritizált ukrán nyelvtörvény ügyében. A hazai kabinet korábban a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő törvényre hivatkozva vétózta meg az EU támogatásainak kifizetését Ukrajnának, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor is kritizálta Volodimir Zelenszkij elnök vezetését, mert nem tett lépéseket az ügyben. A Guardian beszámolója szerint a magyar kormány végül nem kért a washingtoni segítségből.
Az utóbbi időben sokat írtunk Kína gondjairól és lehetőségeiről, így érdemes most egy kicsit a másik nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok helyzetét is megvizsgálni egy bizonyos szempontból. Az elmúlt években ugyanis ismét nagy divat lett az USA állítólagos hanyatlását hirdetni, különösen az amerikai társadalom belső vitáit felhánytorgatva. Csakhogy e fejtegetések többnyire elfelejtik, vagy éppen elhallgatják, hogy egy nyílt társadalom esetén a nézetkülönbségek mindig látványosabbak és hangosabbak, mint a kívülről nagyon szilárdnak és stabilnak tűnő autoriter rezsimekben. Aztán valahogy a veszekedős demokráciák túlélnek, a diktatúrák meg váratlanul összeomlanak. Azaz – Hofit parafrazálva – A Nyugat továbbra is a szakadék szélén áll, de hős népünk mindig egy lépéssel előtte jár!
A tőkejövedelem sokkal egyenlőtlenebbül oszlik meg Magyarországon az adófizetők között, mint a munkajövedelem: az összes jövedelem alapján számolt felső jövedelmi tizedhez tartozók a munkajövedelmek egyharmadát kapják, viszont a tőkejövedelmek terén ez az arány 90%-ot tesz ki – derül ki abból a tanulmányból, amely (sok más elemzés mellett) helyet kapott a Munkaerőpiaci Tükör évkönyv-sorozat tegnap bemutatott legújabb kötetében.
Gyökeres reformok kellenek az amerikai vezetésnek, politikai kultúrának: a szélsőségesek kiszorítására és egy erős, mérsékelt centrum létrehozására van szükség, amelynek az a feladata egyebek mellett, hogy csökkentse a társadalmat mérgező vagyoni különbségeket – véli Ray Dalio, a Bridgewater Associated hedge fund alapítója.
Mintegy 89 ezer nőt öltek meg tavaly világszerte - jelentette be szerdán az ENSZ Kábítószerellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC), aláhúzva, hogy ez a szám húsz év óta a legmagasabb.
Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek. Ezeknek a hatásoknak az eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.
Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen arra ösztönzi a csendes-óceáni térség pénzügyminisztereit, hogy növeljék gazdaságaik termelési kapacitását és finanszírozzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való áttérést.
A magyar kormánynak az év végéig kell egy átfogó, független jelentést készítetnie a hazai nyugdíjrendszer reformjáról. Az Európai Bizottság által a helyreállítási és ellenállóképességi terv (RRP) részeként elvárt elemzést még az idei év végéig kell elvégeznie az Orbán-kabinetnek. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa részt akar venni a szerintük még ez évben várható egy EU delegációval folyó egyeztetésnek. A NYUSZET már el is készítette aktualizált reformjavaslatát.
Romániában 2024 szeptemberétől 40%-kal emelkednek az állami nyugdíjak. A hivatalos ok az unió által szorgalmazott nyugdíjreform, aminek az egyenlőtlenségek csökkentése mellett részét képezné, hogy a választási megfontolásoktól független legyen a nyugdíjpolitika. A nyugdíjemelés utáni bő fél évben Románia három választást tart.
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.