Úgy néz ki, hogy Donald Trump letámadásra készül az energiaforrások piacán. Nem csak az Európai Uniót szólította fel az amerikai olaj- és gázkészletek felvásárlása, hanem vámokkal fenyegetett meg számos olyan ázsiai nemzetet is, amelyeknek kereskedelmi többlete van az USA-val szemben. Ez a fajta "vámnyomás" arra késztette a dél-koreai, tajvani, vietnámi vezetését, hogy fontolóra vegyék az ajánlatot.
A kereskedelmi partnerek úgy látják, hogy az amerikai LNG vásárlása segíti a Trump-kormányzattal folytatott vámtarifa-tárgyalásokat
- mondta Saul Kavonic, az MST Marquee energetikai elemzője. Trump választási győzelme óta
gyors és érezhető elmozdulás történt az amerikai energiaforrások felé
- tette hozzá az elemző.
Ez lehetővé tenné Trump számára, hogy az amerikai LNG-exportot 2030-ra megduplázza és egyúttal versenyelőnyt biztosítson a hazai kitermelőknek. A várakozásoknak megfelelően akár már ma, a beiktatása után azonnal elrendelheti a hazai olaj- és gázkitermelést ösztönző változtatásokat. Ezek közé tartozhat több, a korábbi kormányzat által bevezetett szabály megszüntetése is:
- például az, amely felfüggesztette az LNG-exporttal foglalkozó üzemek engedélyezését olyan országok irányába, amelyekkel nincs amerikai kereskedelmi megállapodás, illetve
- a partmenti fúrások tilalma, ami a lehetséges kitermelési területek mintegy ötödét zárta ki.
Habár a várakozások szerint folyamatosan növekedni fog az elérhető olaj- és cseppfolyósított földgáz mennyiség, amire szerződni lehet majd, a kínálat nagy része már le van kötve. Szerencsére nem csak az USA-ban várható a kínálat bővülése: a 2026-27-es évekre már realizálódhat több olyan, például Katarban és Ausztráliában folyamatban lévő LNG-projekt, amelyek még több likviditást tudnak majd biztosítani a földgázpiacnak.
Ez pedig jó hír a vevőknek, mivel a nagyobb, sokrétűbb kínálat stabilizálhatja az árakat
- mondta Kazuhiro Ikebe, a japán regionális áramtermelő Kyushu Electric Power Co. elnöke.
A dominóhatás érezhető, egyik ország sem akar lemaradni az LNG-ért folyó versenyben: két nagyobb ázsiai ország - Japán és Thaiföld - is megindították a tárgyalásokat az amerikai LNG-exportőrökkel - mondták a tárgyalásokon részt vevő kereskedők, akik hozzátették, hogy
szívesen kötnének üzleteket az Egyesült Államokkal, ha az ár megfelelő.
Márpedig utóbbi a legnagyobb kérdés jelenleg. Bár pár éven belül úgy látszik, hogy alacsonyabb gázpiaci árakkal lehet számolni, jelenleg még szűkület tapasztalható az elérhető kapacitások és a megnövekedő kereslet miatt. Ez pedig rövidtávon mindenképp árfelhajtó hatású lehet, ha nagyobb változás nem áll be a piacokon. Az amerikai Henry Hub gáztőzsde jegyzése jól mutatja, hogy a gáz ára
80%-al magasabban van, mint tavaly ilyenkor.
Az amerikai LNG-export nagyjából fele Európába irányult tavaly. Az orosz gázvezetékek év eleji kiesése, valamint a lehetséges orosz LNG szankció pedig azt jelenti, hogy Európa még inkább kiszolgáltatott lehet az amerikai - és egyéb - földgáz forrásoknak. Trump is érzékeli ezt, nem véletlen, hogy a múlt hónapban figyelmeztette az EU-t, hogy az áruit amerikai vámokkal sújtja, ha tagállamai nem vásárolnak több amerikai olajat és gázt - ezzel tárgyalási előnyt szerezve országának.
A földgáz, mint ütőkártya
A Trump kormányzat várhatóan máshol, például a rivális Kínával folytatott kereskedelmi háború során is előszerettel fogja használja majd az ország LNG-termelésben betöltött dominanciáját. A külügyminiszteri posztra kiválasztott Marco Rubio azt mondta, hogy
az LNG-t „nyomásgyakorlásként” kell használni a Kínával folytatott tárgyalások során.
A fenyegetések máris hatni látszanak. Az ázsiai országok mellett tavaly novemberben a budapesti EU csúcson Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy már tárgyalt is Trumppal az LNG-exportról, mondván, hogy az amerikai energiaforrás segíthetne a még mindig jelentős orosz szállítások kiváltásában Európában.
Most az a fő kérdés, hogy Amerika hogyan akarja lefaragni a kereskedelmi deficitjét. Az látszik, hogy az energiaexport az egyik ilyen lehetőség
- mondta csütörtökön Ahn Duk-geun dél-koreai kereskedelmi, ipari és energiaügyi miniszter.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
