Horeczki Réka

2025. február 22. 15:01 | Horeczki Réka, Nagy Dávid, Lados Gábor

Elnéptelenedő falvak, növekvő városok és a Schengen-hatás – Így változott meg Közép-Európa népességszerkezete

Az elmúlt két évtizedben az EU népessége jelentős változásokon ment keresztül, amelyek egyenlőtlen területi eloszlást mutatnak. Míg egyes tagországok, például Luxemburg, Málta és Írország lakossága jelentősen nőtt, addig több közép- és kelet-európai tagállam népességcsökkenéssel küzd. Cikkünk kiemelten a közép-európai térség vonatkozásában mutatja be a népességmozgások mögött húzódó okokat és azok következményeit. Régiónkon belül a schengeni övezet és az EU külső határain lévő területek folyamatosan vesztenek lakosságukból, az elvándorlás kettős: mind a központokba (nagyobb városokba), mind nyugati irányba.

2023. december 22. 18:58 | Finta István, Horeczki Réka

Kínálhat-e jövőt a fejlesztéspolitika a perifériák számára?

Talán még az olyan, különösebb szociális empátiával nem rendelkező, és a centrumokban, illetőleg a fejlett városi központokban élő – kétségkívül többségi – lakosság számára is nyilvánvaló, hogy a kevésbé fejlett térségek jövője az egész országot érinti. Ha a ballaszt átalakítható olyan motorrá, amely miatt a hajó gyorsabban halad, az mindenki számára előnyös. Ha viszont a ballaszt súlya nőttön nő, azt – közvetve-közvetlen – mindenki érezni fogja, miközben az ország az európai versenyképességi ranglistán egyre lejjebb csúszhat. Hazánkban a periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket.

2023. november 16. 08:23 | Horeczki Réka, Póla Péter

Mire kell fókuszálnia a városok és falvak vezetésének, hogy elkerüljék a leszakadást?

Cikkünk Baranya megye általános dilemmáit veti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni.

2023. október 29. 16:01 | Pámer Zoltán, Pénzár Árpád, Finta István, Horeczki Réka

Mennyit segítettek az EU-s források Magyarország egyik legszegényebb megyéjén?

A területi különbségek mérséklését, a periférikus sajátoságok negatív hatásainak csökkentését számos alapelv és fejlesztési módszer kívánja elősegíteni, melyek közül a fejlesztési források mértékét, elosztását és felhasználási módját meghatározó elvek és konkrét szabályok különösen fontosak, hiszen ezek összehangolt, optimalizált működtetése teremti meg az esélyét a hátrányos helyzetű térségek felzárkózásának. Baranya megye sajátos fejlődési pályája, a perifériára kerülés folyamata, az elmúlt évtized konjunktúrájából való kimaradás középpontba helyezi az EU források hatékony felhasználásának kérdését.