Hiába növekedik töretlenül évek óta a kártyás fizetések aránya, a magyarok még mindig biztonságosabbnak gondolják a készpénzt - ennek okai valószínűleg az utóbbi években számban és volumenben is jelentősen megugró csalási trendek - derül ki a Mastercard Digitális Fizetési Index elnevezésű kutatásának eredményeiből. Magyarország a digitális fizetési infrastruktúra, tudás és használat szempontjából a régió középmezőnyében helyezkedik el, de bőven van még hely a fejlődésre.
Giorgia Meloni miniszterelnök kormánya jelentős akadályokba ütközik a mintegy 90 milliárd euró összegű olasz uniós gazdaságélénkítési alap lehívásánál a bürokratikus nehézségek, a magasabb infláció és a projektkivitelezési késések miatt – közölték a Bloomberggel az ügyet ismerő források. Bár a várhatóan 16,5 milliárd eurós negyedik részletet meg lehet szerezni, a projektcélok teljesítésével kapcsolatos kihívások és a szükséges reformok lassulása aggodalomra ad okot a további forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, ami a 2026-os uniós kifizetési határidő elmulasztásának kockázatával jár.
A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.
A kormány ma elérhetővé teszi társadalmi vitára a digitális állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, ami Rogán Antal szerint forradalmi változásokat fog magával hozni a következő 2 évben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy pénteki háttérbeszélgetésen részletezte a javaslat tartalmát. Ezek szerint az állam mindent a mobilra fejleszt, az ügyintézés egy mobilalkalmazásba költözik. Három év múlva nem kell semmilyen igazolványt magunknál hordanunk.
Bombaként robbant a hír a héten: 15 napról 15 percre csökkentené a lakáshitel-igénylés időigényét a Magyar Bankszövetség. Ez csak a jéghegy csúcsa: ha megvalósulna, akkor az egyúttal a többi banki szolgáltatás és a lakossági hitelezés egészének egyszerűvé, gyorssá és digitálissá válását is jelentené. A Magyar Bankszövetség egy 11 pontos javaslatcsomagot állított össze ennek feltételeként, a benne leírt jogszabály-változtatásokat kérik a kormánytól az önkéntesen vállalt kamatplafonért cserébe. Az alábbiakban e 11 pontos javaslatcsomagot mutatjuk be.
A következő napokban 36 milliárd forint értékben 140 ezer notebook kiosztása kezdődik meg a 7. és 10. évfolyamon tanulóknak – közölte a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig a Magyar Bankszövetség a Portfolio Banking Technology konferencián bemutatott digitalizációs javaslata. Ez a csomag tartalmazza a bankszektor azon kéréseit, melyeket elvileg a magyar kormány a bankok által önkéntesen vállalt kamatplafonért cserébe támogatni fog. A javaslatcsomagról, valamint arról, hogy az ügyfelek mit tehetnek, hogy elkerüljék a digitalizációs folyamatokkal párhuzamosan felfutó banki csalások oroszlánrészét, Becsei Andrást, a tanulmány társszerzőjét, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesét, a Magyar Bankszövetség alelnökét kérdeztük.
Az IT-szektor sajátossága, hogy időről-időre bizonyos technológiák és trendek képesek felülteljesíteni a piacot és az átlagnál nagyobb ütemben nőni. Az elmúlt évek egyik ilyen nagy globális trendje a felhő (Cloud) alapú szolgáltatások elterjedése volt, de a most „induló” új trend, a mesterséges intelligencia (AI) is hasonló utat járhat be. Ezeket a megatrendeket legtöbb helyen a nagy globális szereplők szemszögéből szokták bemutatni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan tükröződik ez a trend a magyar piacon. Teljes iparágra és szegmensekre vonatkozó statisztikák nem érhetők el, ezért a cégek irányából indultunk el, és megnéztük, milyen következtetéseket lehet levonni a legnagyobb hazai cégek adataiból. Tüzetesen elemeztük három kiemelt, a felhőhöz kapcsolódó alszegmenst, amelyek képesek lehetnek megelőzni az IT-piac más területeit, és vélhetően a AI előretörésével sem fognak háttérbe szorulni.
Sok magyar fogyasztó szeretne több tájékoztatást kapni bankja fenntartható tevékenységéről - derül ki a Mastercard ma közzétett új jelentéséből. Minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne akár pénzintézetet is váltani annak érdekében, hogy banki ügyletei fenntarthatóbbak legyenek, és akár még többet is fizetnének ennek érdekében. Miközben a magyar pénzintézetek többsége egyre több lépést tesz a fenntarthatóság érdekében, legyen szó saját működésük szén-dioxid-semlegesítéséről, zöld termékek és szolgáltatások bevezetéséről, finanszírozásról vagy akár partnerhálózatuk bevonásáról, az ügyfelek kétharmada (60%) mégsem tud erről.
Hatalmas változások zajlanak jelenleg a piacon, a bankok versenyelőnyét pedig az fogja adni, hogy miképp tudnak majd ezekhez alkalmazkodni - hangzott el a Portfolio Banking Technology 2023 konferenciáján. Az esemény III/A szekcióban szó volt arról is, hogyan zajlanak az MBH digitális dokumentumkezelési folyamatai, hogyan egységesítette az OTP a 12 leánybankjának működését különböző országokban, illetve szó volt a felhőalapú megoldásokról is.
Alkotmányba foglalná a készpénzhasználat jogát a hazai szélsőjobb, csakúgy, mint az osztrák Szabadságpárt. A hír azért érdemel figyelmet, mert Ausztriában a jobbközép kancellár is felkarolta az ötletet, és bár ott egyelőre nem ért révbe a javaslat, mostanában Magyarországon is előszeretettel nyilatkoznak pozitívan kormánypárti politikusok a készpénzhasználatról.
Bár az EU-s jogszabályok szerint csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell 2025-től fenntarthatósági jelentést készíteniük évente, a beszállítói láncokon keresztül a hazai KKV-k is erőteljesen érintettek. Nem odázhatják el a működésük zöldítését, mert a nagyvállalatok ESG vállalásaiban a beszállítóikkal szemben is komoly követelményeket támasztanak. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a termelés modernizálása nyithatja meg az utat a célok eléréséhez, de a magyar KKV-k fele inkább a hétköznapi kihívások leküzdésén, mintsem hosszútávú fenntarthatósági stratégián dolgozik. A kis-és közepes vállalkozások számára azonban olyan kisebb ráfordítást igénylő megoldások is elérhetők, amelyekkel a meglévő géppark „felokosításával” is jelentős hatékonyságnövekedést lehet elérni. A Portfolio-nak Virág Aladár, a Bosch Rexroth Kft. digitalizációs igazgatója lépésről lépésre magyarázza el, hogyan érdemes egy hazai KKV-nak a digitalizáció útjára lépni, és ebben milyen segítséget nyújthatnak a vállalat megoldásai.
A kormány nemrég jelentette be, hogy egy átfogó programot indít az ügyintézési folyamatok digitalizálása érdekében, amelytől hosszú távon egy digitális gazdaság megszületését és az ország versenyképességének növekedését várja. A digitalizáció valóban hatékonyan szolgálhatja a gazdasági fejlődést, ám a stratégia végrehajtása összetett feladat. Ezért megnéztük, mit tanulhatunk egy olyan ország példájából, amely világszinten is a digitális transzformáció éllovasának számít.
A német kkv-k a munkaerőhiány miatt egyre inkább az automatizálás felé fordulnak: júniusban 1,7 millió munkahely volt betöltetlen. A német munkavállalók közel fele a robotokban látja a munkaerőhiány megoldását.
Tízéves lett az Övezet és Út kezdeményezés (BRI), ennek apropóján Pekingben találkozót rendezett a kínai vezetés. A házigazdán kívül közel 30 ország vezetője ment el a fórumra, amely nagyon megosztotta a világ közvéleményét. A pekingi találkozóról három szakértő részvételével tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Külügyi Intézet (MKI). Az eseményen Buzna Viktor, az MKI kutatója, Goreczky Péter, az MKI vezető elemzője, illetve moderátorként Salát Gergely, az MKI vezető kutatója vett részt. Összesen kilenc téma körbejárásával elemezték a találkozó eredményeit.
A Bankszövetséggel való újbóli egyeztetést követően Nagy Márton minisztériuma bejelentette, hogy november 2-től 11,5%-ra csökken az önkéntes kamatplafon mértéke a vállalkozói forgóeszközök esetében. Legutóbb ezt még 12%-ban határozták meg. A közlemény szerint a lakáshitelek THM-plafonja is csökkenhet decembertől.
29. alkalommal rendezte meg Vegyipari Konferenciáját a Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ). A konferencián elhangzott, hogy az iparág kiemelt célja az EU Zöld Megállapodás (Green Deal) céljainak teljesítése. Az eseményen azt is megállapították, hogy ahhoz, hogy a vegyipar átalakulásában komoly eredményeket lehessen felmutatni, a támogatási rendszer bővítésére lenne szükség.
A hazai bankszektor digitális és üzleti vezetőinek, a fintech innovációs ökoszisztéma, a tudományos és szabályozói világ képviselőinek szóló Banking Technology konferenciát idén november 7-én szervezi meg a Portfolio, a rendezvény immáron nyolcadik éve ad helyet a magas színvonalú szakmai diskurzusnak.
Már közhelynek számít az a megállapítás, hogy a koronavírus-járvány egyik pozitív hatása a digitalizáció felpörgetése volt, amely igaz az otthoni munkára és a vásárlásra is. Ezt a változást kihasználják a kiberbűnözők is, a támadások száma rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt években és emelkedik most is. Még a legóvatosabb emberek is áldozatául eshetne egy-egy bűnözőnek, akik már "fillérekért" tudnak a sötét weben adatbázisokhoz jutni és egy átverős levél megírásában is segítségül hívhatják a mesterséges intelligenciát. A témáról Gallina Gyulát, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.
A mesterséges intelligencia robbanásszerűen tört be az építőipar területére és már napjainkban is jelen vannak azon technológiák, melyek a tervezést, kivitelezést és előkészítést segíthetik. De vajon készen állunk arra, hogy használjuk? Egyáltalán ismerjük azt, hogy mire is képes napjainkban a technológia? Mélytanulás, természetes nyelvfelismerés vagy mesterséges intelligencia? Melyiket hol tudjuk használni? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a szakértők a A Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencia negyedik szekciójában.
