Alig fél éve maradt a hazai vállalkozásoknak arra, hogy felkészüljenek egy 2025. január 1-jén életbe lépő és komoly adminisztrációs változásokat hozó jogszabályváltozásra. Szektorspecifikus rendeletek alapján jövő év elejétől a kereskedők és a hálózati engedélyesek a vállalkozások villamosenergia- és földgázszámláit már csak elektronikus formában bocsáthatják ki, megszűnik a korábbi papír alapú számla lehetősége. Ez azt is jelenti, hogy január elsejétől minden vállalkozásnak, aki villamosenergiát vagy földgázt vesz, elektronikus számlát kell befogadnia. A jelenleg elfogadás előtt álló EU-s elképzelésekkel szemben, az érintett energetikai szereplők esetében az ágazati jogszabályok alapján, egyelőre még nem lesz kötelező, hogy az alkalmazott elektronikus számla formátuma az automatikus adatkinyerést is lehetővé tegye, így például az e-mailen küldött PDF formátumú elektronikus számla is teljesíti a jelenlegi hazai előírásokat. Ez a változás azonban azt is jelenti majd, hogy a számlák tárolását többé nem lehet a polcon lefűzve megoldani, elkerülhetetlen a digitális adattárolás. Ahhoz, hogy az átállás könnyebb legyen, az Audax Renewables energiakereskedő vállalat személyre szabott online ügyfélfiókot hozott létre, ahol a vállalatok áttekinthetik a számlázásukat, és egyéb ügyintézés mellett azt is ellenőrizhetik, hogy van-e például tartozásuk.
Japán digitális átállásért felelős minisztere nemrégiben bejelentette, hogy az országban végleg beszüntették a floppylemezek alkalmazását az állami bürokráciában. Ezzel a japán kormány nagy lépést tett a állami intézmények digitalizálása felé.
A Portfolio és EOS közös szervezésű követeléskezelési konferenciáján kilencedik alkalommal is a követeléskezelési trendek, a hatékonyságnövelés és a fejlődés irányait keressük vezető szakértők segítségével. 2024. szeptember 18-án a fókusz a kintlévőség-kezelésben alkalmazott mesterséges intelligencia és friss digitális megoldások jogi- technológiai- és pénzügyi aspektusain lesz.
A tagállamoknak ambiciózusabbnak kell lenniük az Európai Unió digitális programjában meghatározott célok elérése érdekében, a digitális infrastruktúra, a vállalkozások, a készségek és a közszolgáltatások terén való előrelépés ugyanis döntő fontosságú az EU jövőbeni gazdasági jóléte és társadalmi kohéziója szempontjából - jelentette ki az Európai Bizottság kedden.
A cégek körében jelentős hype alakult ki a mesterséges intelligencia alapú megoldások iránt, még olyan területeken is ezt a technológiát szeretnék bevezetni, amelyeknél amúgy nem is ez lenne a legmegfelelőbb – mondták szakértők a KPMG hagyományos, immár 12. alkalommal megrendezett sajtóbeszélgetésén. Sok cég fordítva ül a lovon, mindenképpen valamilyen vállalati chatbotot vagy ChatGPT-t szeretnének bevezetni, anélkül, hogy előtte jól definiálták volna azt az üzleti problémát, aminél AI alapú megoldást alkalmaznának.
A magyar kkv-szektor digitalizációs fejlődése a Covid óta stagnál, legalábbis erre enged következtetni az uniós DESI index értéke és az uniós rangsorban elfoglalt helyezés változatlansága. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyik legnagyobb magyar adatvagyon-kezelőként és a Data-EDIH (European Digital Innovation Hubs) projekt tagjaként a KKV-tervező aloldalával igyekszik támogatni a kis- és középvállalkozásokat az üzleti döntéseik meghozatalában, a részükről felmerülő kérdések megválaszolását, az egyedi igények kiszolgálását pedig külön szervezeti egység támogatja.
Az elmúlt évtizedben, de különösen az utóbbi években a magyar ipar számos kihívással nézett szembe, így többek között az Ipar 4.0 technológiák terjedésével, amely révén fokozódik a robotizáció, a digitalizáció és az automatizáció szerepe a termelési folyamatokban. Ezek nemcsak a vállalkozások tevékenységében és a foglalkoztatásban, de az élet más területein is jelentős változásokat eredményezhetnek. Az Ipar 4.0-val kapcsolatos egyre növekvő kutatói érdeklődésre utal a tudományos szakirodalomban megjelent publikációk számának felfutása is, amelyek legnagyobb hányada a műszaki tudományok, az automatizáció és a számítástechnika terén jelent meg. Szintén számottevő a közgazdaságtanhoz, illetve az üzleti tudományokhoz köthető tanulmányok száma. Ezzel szemben eddig kevesebb figyelmet kaptak az Ipar 4.0 alkalmazásokhoz kapcsolódó földrajzi-területi megközelítések, amelyek a térszerveződés különböző szintjein elemzik ezen technológiák alkalmazását, térbeli terjedését és ezek kapcsolódásást a lokális társadalmi, gazdasági adottságokhoz. Cikkünkben különböző indikátorok felhasználásával megyei szinten tárjuk fel az Ipar 4.0 technológiák alkalmazásának térbeli mintázatát, az iparszerkezettel, a digitális infrastruktúra ismérveivel és a társadalmi-gazdasági háttérrel történő összefüggésben.
Lezárult a Corvinus megújulási folyamatának első szakasza, új időszak kezdődik az egyetem életében. Kinevezését követően – várhatóan augusztus 1-től – Bruno van Pottelsberghe rektor veszi át az egyetem vezetését, az elnöki feladatokat is ellátva. Az elnöki pozíciót az elmúlt öt évben betöltő Anthony Radev eddigi elnök a fenntartó stratégiai tanácsadójaként folytatja munkáját - közölte a Corvinus Egyetem.
Már csak alig pár napjuk maradt a NIS2 szabályozásban érintett magyarországi vállalatoknak arra, hogy a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan.tv.) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségüknek eleget tegyenek.
Magyarországon idén januárban lépett életbe az ESG-törvény, amely fokozatosan vezeti be a jelentéstételi kötelezettséget az érintett cégek számára. A PwC nemzetközi tanácsadócég legfrissebb adatai szerint az ESG-szabványoknak megfelelő beruházások értéke 2026-ra globálisan eléri a 33,9 ezer milliárd dollárt. Az építőiparban dolgozó szakemberek viszont rendre alábecsülik a digitális megoldások szerepét az ESG-megfelelőség biztosításában, mindössze harmaduk van tisztában a korszerű technológiák alkalmazásának előnyeivel - derül ki a PlanRadar felmérésből.
Nem éri el az OECD-országok átlagát a 15 éves magyar diákok teljesítménye a kreatív gondolkodást mérő mutatóban – derül ki abból a friss PISA-felmérésből, amely most először a tanulók kreativitását mérte fel. A 2022-ben felvett új index arról ad képet, hogy az egyes országok oktatási rendszerei mennyiben képesek felkészíteni a diákokat a kreatív gondolkodásra, amely egyre fontosabb készséggé válik a munkaerőpiacon a digitalizáció, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök térnyerésével. Az iskolák eltérő társadalmi és gazdasági háttere az OECD tagállamai közül a leghangsúlyosabban Magyarországon hat ki a diákok kreatív gondolkodás terén mért teljesítményére. Ez ismét rámutat arra, hogy a magyar iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye terén súlyos problémák mutathatók ki.
"A bankok akkor lesznek hosszú távon eredményesek, ha a hatékonyságukat tudják javítani. Ezen fog múlni ugyanis, hogy az ügyfelekért folytatott versenyben 3, 5 vagy 10 éves távlatban milyen helyezést érnek el" - véli Nyíri József. A Finshape Hungary társ-vezérigazgatóját a Portfolio Financial IT konferencián kérdeztük a banki digitalizációs kihívásokról, a régiós digitális fejlesztési trendekről, várható fejlesztési irányokról, hatékonyságnövelésről, AI-ról és a tehetséggondozásról.
Bár az utóbbi időben a kevesebb beruházás hatására enyhült az építőiparban a munkaerőhiány, a hatékonyságnövelés így is kulcsfontosságú kérdés. Mindezt az építőipar digitalizálódása hozhatja el, a folyamat azonban továbbra is lassan halad. Az építőipar aktuális kihívásairól, a technológiák gyakorlati alkalmazhatóságáról, a cégek versenyképességéről és innovációkra való nyitottságukról Simon Szilárddal, a PlanRadar kelet-közép-európai regionális vezetőjével beszélgettünk.
A Biztosítási Elemző Központ cikksorozatban foglalkozik a magyarországi biztosítási szektor digitális helyzetével, annak jelenlegi és jövőbeli kihívásaival, valamint a mesterséges intelligencia szerepével, hatásaival. Az első cikk átfogó képet és megoldási módszertant vázol fel a feladatok kezeléséhez. Az ezt követő írások egyes kiemelt témákkal foglalkoznak majd, gyakorlati segítséget nyújtva a szektor szereplőinek.
A mesterséges intelligencia a gazdaság minden ágazatát átalakítja és ez alól nem lesz kivétel a pénzügyi szektor sem. A Roland Berger felmérése szerint a bankok jövője múlik azon, hogyan tudják kihasználni az AI nyújtotta lehetőségeket. Iparági szinten a globális bevételt ezer milliárd dollárral is megnövelheti a mesterséges intelligencia használata 2030-ra.
A bankszektor digitális transzformációjával kiemelten foglalkozó Financial IT konferenciánkat már 12. alkalommal rendezzük meg 2024-ben, a rendezvényen a banki felsővezetők, IT-döntéshozók, a top tanácsadók, fintech guruk és startupperek, illetve a legfontosabb banki IT-beszállítók vitatták meg a legforróbb banki IT-trendeket. A nagy múltú konferencián nem csupán a technológiai újdonságokkal, hanem a banki digitalizáció üzleti aspektusaival is részletesen foglalkoztunk, azaz a banki IT-költésektől kezdve a hatékonyságnövelésen keresztül a mesterséges intelligenciáig minden forró témáról szó volt a nap folyamán. A rendezvényen elhangzó fontosabb üzenetekről ebben a cikkünkben számoltunk be.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A jelek szerint nem sikerült túl jól a hétvégi egyeztetés a két ország között.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
