devizatartalék

Belement a kormány az MNB EU-s pénzkifizetési javaslatába?

Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.

Nincs az a szuperhatalom, amelyik ilyen ütemben égetheti a pénzt büntetlenül

Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.

Megvan, miért ugrott meg az MNB devizatartaléka

Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Megkérdeztük az MNB-t, mi az oka a jelenségnek.

Nagyot ugrottak az MNB nemzetközi tartalékai

Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Bár a tartalékok változásának pontos okait nem ismerjük, de az elmúlt hetek híráramlása alapján azt feltételezzük, hogy jelentős részben az uniós támogatások brüsszeli megérkezése ugrasztotta meg a devizatartalékainkat.

A magyar GDP-nél is nagyobb összeget mosott tisztára egy bűnszervezet

A kínaiak hadjáratot indítottak a pénzmosodák ellen, a felügyeletnek pedig sikerült egy olyan illegális bankhálózatot megszüntetnie, amelyen keresztül 1000 milliárd jüannyi (azaz 41 700 milliárd forintnyi) pénzt mozgattak ki az országból, ami több, mint a tavalyi magyar GDP.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?

A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.

Hétéves mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai

A májusi közel 1 milliárd euró után júniusban további 678 millió euróval 24,785 milliárd euróra apadtak Magyarország nemzetközi tartalékai, ami kizárólag az egyéb követelések sor esésével függött össze - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett adatokból.

Eurómilliárdokkal zsonglőrködnek Matolcsyék

Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

Hétéves mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai

A márciusi 4,1 milliárd eurós zuhanás után áprilisban további 1,17 milliárd euróval estek Magyarország nemzetközi tartalékai, így az előzetes április végi állományi adat (26,4 milliárd euró) alapján csaknem hétéves mélypontról beszélhetünk - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közölt statisztikájából.

Örüljünk! Zuhan Magyarország tartaléka

Jelentősen, több mint 4 milliárd euróval zuhant vissza Magyarország nemzetközi devizatartaléka márciusban az előzetes adatok szerint - közölte csütörtök reggel az MNB. A jegybank adatai szerint 2009 közepe óta, vagyis majdnem hét éve nem volt ilyen kevés a devizatartalék, de ez várható volt és akármilyen meglepő, kedvező folyamat.

Idén is folytatódik a devizatartalékok tervezett csökkenése

Az MNB devizatartalékai 2015 folyamán közel 4 milliárd euróval csökkentek, a mérséklődéshez a legnagyobb mértékben a jegybank devizatartalékot csökkentő programjai járultak hozzá. Ezek közül kiemelendő a lakossági devizahitelek forintosítása, illetve az MNB önfinanszírozási programja, melyek érdemben javították a külső sérülékenységet. A devizatartalékok csökkenése más országban is megfigyelhető volt, fontos különbség ugyanakkor, hogy az MNB esetében ez előre tervezett folyamatok hatása volt, nem a piaci folyamatokra adott válaszlépés. A devizatartalék szintje a következő hónapokban tovább csökkenhet, az MNB programok tartalékcsökkentő hatása akár a 6 milliárd eurót is elérheti június végéig. A devizatartalékok szintje az év közepéig várható csökkenéssel együtt is érdemben meghaladhatja a befektetők által elvárt szintet. A devizatartalék csökkenésével párhuzamosan a bankrendszer likviditása is jelentősen mérséklődhet: az Önfinanszírozási programot és a devizahitelek forintosítását megelőzően 5500 milliárd forint körül tetőző jegybanki likviditás 2016 közepére megfeleződhet. Ez azonban várhatóan nem okoz likviditási feszültségeket, köszönhetően elsősorban a bankok dinamikusan emelkedő fedezeti értékpapír állományának.

Hároméves mélypontra csökkent Kína devizatartaléka

A People's Bank of China vasárnapi közleménye szerint a világ legnagyobb devizatartaléka januárban 99,5 milliárd dollárral 3,23 ezer milliárd dollárra csökkent. Decemberben rekordösszeggel, 107,9 milliárd dollárral csökkent a tartalék.

Visszaugrottak januárban Magyarország nemzetközi tartalékai

A december végi, 6,5 éves mélypontot jelentő 30,32 milliárdról 950 millió euróval 31,27 milliárd euróra ugrottak vissza januárban Magyarország nemzetközi tartalékai - tette közzé az előzetes adatot az MNB.

Hat és fél éve nem volt ilyen kevés tartaléka Magyarországnak

Decemberben 30 milliárd euró közelébe csökkentek az MNB devizatartalékai, ez hat és fél éve nem látott mélypontot jelent. Ez azonban jó hír, hiszen a jegybank célja a tartalék apasztása, a devizatartalék még így is jelentősen meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségeinket.

Brutális tőkekivonás Kínából, beszakadt a devizatartalék

Minden eddig közzétettnél nagyobb mértékben, 107,9 milliárd dollárral csökkent decemberben a kínai jegybank devizatartaléka és így az egész 2015-ös évben összesen 512,7 milliárdos volt a zuhanás mértéke - közölte csütörtökön a kínai jegybank. Mindez nagyobb tartalék-esést jelent a vártnál és egyúttal rámutat arra, hogy a masszív kínai tőkekivonást igen erőteljes intervenciókkal igyekszik fékezni a jegybank, amely meg is látszik a tartaléka apadásán.

Végleg leszámol a feketepiaccal a jegybank

A gazdaság történelmi jelentőségű megreformálására készül az új argentin kormány és úgy tűnik, nem is habozik belevágni ebbe a feladatba. A piacok számára legizgalmasabb döntést úgy tűnik, már a héten meghozhatják és leértékelhetik a pesót, amivel sikerülhet felszámolni a dollár a fekete piacát és szépen fokozatosan feloldani az eddig érvényben lévő tőkekorlátozásokat. Mit jelent mindez? Azt, hogy nagy áldozatok árán Argentína szépen lassan ismét versenyképessé válhat és felkeltheti a befektetők érdeklődését, ha jól menedzselik a gazdaság liberalizációját.

Áldott légy, EU-támogatás!

Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.

Tovább apadtak Kína devizatartalékai

Augusztus végére a kínai devizatartalék-állomány 3560 milliárd dollárra csökkent a jüan támogatását és a tőkekiáramlás megakadályozását célzó jegybanki intervenciónak köszönhetően - írja a MarketWatch.

13 évet ment vissza az időben az euró