• Megjelenítés

devizatartalék

Biztonságos szinten az MNB tartalékai

A Magyarország külső sérülékenységét leginkább megragadó rövid lejáratú külső adósságállomány 2016 harmadik negyedév végére évtizedes mélypontra - 18,4 milliárd euróra - esett, így bár az elmúlt két évben Magyarország nemzetközi tartalékai mintegy 10 milliárd euróval csökkentek, a 2016. év végi több mint 24 milliárd eurót kitevő tartalék bőséges, biztonságos és érdemben meghaladja a befektetők által elvárt szintet. Az utóbbi két év tartalékcsökkenését nagy részben a Magyar Nemzeti Bank célzott programjai, azaz a lakossági devizahitelek forintosítása és az egészségesebb adósságszerkezetet eredményező Önfinanszírozási program idézték elő, amelyek érdemben javították a pénzügyi stabilitást és csökkentették a külső sérülékenységet. A fentiek egyértelmű bizonyítéka, hogy a nagy hitelminősítők mind a forintosítást, mind pedig az Önfinanszírozási programot tételesen kiemelték a magyar adósosztályzat befektetési kategóriába emeléséről szóló értékeléseikben - írják az MNB szakértői.

Hiába küzd Kína - Rohamtempóban égeti a tartalékait

A kínai jegybank múlt héten keményen fellépett a jüan gyengülésére játszó spekulánsok ellen, amivel átmenetileg erősíteni tudta az árfolyamot, a héten viszont újra gyengülni kezdett a kínai deviza. Hiába a jegybank intervenció, a fokozódó tőkekivonásokat és a gyorsan apadó nemzetközi tartalékokat látva elkerülhetetlennek tűnik a további leértékelődés, hosszú távon ugyanis nem lehet ellenszegülni a piac akaratának.

Kiugróan kevés aranya volt már eddig is az MNB-nek

A régiós országok közül csak a cseh jegybanknak volt olyan alacsony a saját devizatartalékán belül az aranytartaléka, mint a Magyar Nemzeti Banknak és ez a 0,4%-os arány világviszonylatban is az egyik legalacsonyabb volt.

Nem eladta, hanem máshova dugta az MNB az aranytartalékot

A Magyar Nemzeti Bank "nem adta el az aranytartalékot", hanem a derivatív ügyleten keresztüli befektetés miatt egy másik soron bukkant fel a friss jegybankmérlegben az aranytartalék - derült ki az MNB sajtóosztályának a Portfolio kérdésére küldött válaszából. A téma előzménye:

Matolcsyék eladták a magyar aranytartalékot

A november végi 110 millió euróról (34 milliárd forint) nullára esett december végére a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékain belül a monetáris aranytartalékok szintje. Ilyenre az 1998 óta elérhető idősor szerint nem volt még példa, azaz az összes aranytartalékát eladta az MNB. A piaci árfolyamok alapján ez nem volt túl jó időzítésű, mivel 10 havi mélyponton 1150 dollár körül járt az árfolyam.


Frissítés: írásunkra reagált a jegybank. Az MNB elmondta, hogy nem eladta, hanem egy swap-ügyletbe vonta be az aranytartalékot.

Rohamosan fogynak a kínai arany- és devizatartalékok - Ez is Trump hibája!

November a várakozásokat is meghaladó mértékben, 3121 milliárd dollárról 3052 milliárd dollárra csökkent Kína deviza- és aranytartalékainak állománya - derült ki a ma közölt statisztikákból. Legutóbb 2011 márciusában rendelkezett kevesebb tartalékkal az ország, ráadásul pár hónapnyi stagnálás után újra elkezdett apadni: a novemberi esésben jelentős szerepe volt a Trump megválasztását követő dollárerősödésnek, a kínai jegybank ugyanis devizapiaci beavatkozással igyekezett tompítani ezt a folyamatot, ami - mint most kiderült - nagyon sokba került.

Belement a kormány az MNB EU-s pénzkifizetési javaslatába?

Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.

Nincs az a szuperhatalom, amelyik ilyen ütemben égetheti a pénzt büntetlenül

Mesterségesen túlértékelt deviza, 5 és fél éves mélyponton lévő (és fogyó) deviza- és aranytartalékok, óriási adóssághalom, ingatlanpiaci lufi, gigantikus gazdasági szerkezetváltásból fakadó kihívások és a nemzetközi gazdaságtan legnagyobb trilemmája: hosszúra nyúlik a lista, ha a kínai gazdaság problémát próbáljuk sorra venni. Egyelőre nincs olyan félelem a piacon Kína miatt, mint az év eleji pánik idején, a jüan viszont Trump megválasztása óta közel 2%-ot gyengült a dollárral szemben, ami tovább súlyosbítja az ország így is óriási adósságproblémáját. A helyzeten nem segít a gyorsan apadó nemzetközi tartalékok ténye sem, ami még inkább erősítheti a jüan elleni spekulációkat. Kérdés, hogy a pengeélen táncoló pártvezetés képes lesz-e ezen az úton tovább haladva átvészelni a következő éveket, vagy esetleg hátraarcra lesz szükség Kína világpiaci nyitásában.

Megvan, miért ugrott meg az MNB devizatartaléka

Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Megkérdeztük az MNB-t, mi az oka a jelenségnek.

Nagyot ugrottak az MNB nemzetközi tartalékai

Októberben 1,34 milliárd euróval kereken 25 milliárd euróra ugrottak a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai, ami kizárólag a devizatartalékok emelkedésével függött össze - derült ki a ma közzétett előzetes adatokból. Bár a tartalékok változásának pontos okait nem ismerjük, de az elmúlt hetek híráramlása alapján azt feltételezzük, hogy jelentős részben az uniós támogatások brüsszeli megérkezése ugrasztotta meg a devizatartalékainkat.

A magyar GDP-nél is nagyobb összeget mosott tisztára egy bűnszervezet

A kínaiak hadjáratot indítottak a pénzmosodák ellen, a felügyeletnek pedig sikerült egy olyan illegális bankhálózatot megszüntetnie, amelyen keresztül 1000 milliárd jüannyi (azaz 41 700 milliárd forintnyi) pénzt mozgattak ki az országból, ami több, mint a tavalyi magyar GDP.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?

A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.

Hétéves mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai

A májusi közel 1 milliárd euró után júniusban további 678 millió euróval 24,785 milliárd euróra apadtak Magyarország nemzetközi tartalékai, ami kizárólag az egyéb követelések sor esésével függött össze - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett adatokból.

Eurómilliárdokkal zsonglőrködnek Matolcsyék

Az utóbbi években szinte csak a devizatartalék leváltása okozta az MNB nyereségét, ez tette lehetővé azt is, hogy 260 milliárd forinttal kibélelje a Pallas Athéné-alapítványokat a jegybank. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, akkor "nem jön ki a matek", hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse. A fő cél valószínűleg a következő években is a nyereséges MNB lesz, de az könnyen lehet, hogy más forrásból jön majd, hiszen a devizatartalék-váltáson egyre kevésbé lehet kaszálni.

"Minimum 40 milliárd euró" - sok vagy kevés?

Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?

Hétéves mélyponton Magyarország nemzetközi tartalékai

A márciusi 4,1 milliárd eurós zuhanás után áprilisban további 1,17 milliárd euróval estek Magyarország nemzetközi tartalékai, így az előzetes április végi állományi adat (26,4 milliárd euró) alapján csaknem hétéves mélypontról beszélhetünk - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közölt statisztikájából.

Örüljünk! Zuhan Magyarország tartaléka

Jelentősen, több mint 4 milliárd euróval zuhant vissza Magyarország nemzetközi devizatartaléka márciusban az előzetes adatok szerint - közölte csütörtök reggel az MNB. A jegybank adatai szerint 2009 közepe óta, vagyis majdnem hét éve nem volt ilyen kevés a devizatartalék, de ez várható volt és akármilyen meglepő, kedvező folyamat.

Idén is folytatódik a devizatartalékok tervezett csökkenése

Az MNB devizatartalékai 2015 folyamán közel 4 milliárd euróval csökkentek, a mérséklődéshez a legnagyobb mértékben a jegybank devizatartalékot csökkentő programjai járultak hozzá. Ezek közül kiemelendő a lakossági devizahitelek forintosítása, illetve az MNB önfinanszírozási programja, melyek érdemben javították a külső sérülékenységet. A devizatartalékok csökkenése más országban is megfigyelhető volt, fontos különbség ugyanakkor, hogy az MNB esetében ez előre tervezett folyamatok hatása volt, nem a piaci folyamatokra adott válaszlépés. A devizatartalék szintje a következő hónapokban tovább csökkenhet, az MNB programok tartalékcsökkentő hatása akár a 6 milliárd eurót is elérheti június végéig. A devizatartalékok szintje az év közepéig várható csökkenéssel együtt is érdemben meghaladhatja a befektetők által elvárt szintet. A devizatartalék csökkenésével párhuzamosan a bankrendszer likviditása is jelentősen mérséklődhet: az Önfinanszírozási programot és a devizahitelek forintosítását megelőzően 5500 milliárd forint körül tetőző jegybanki likviditás 2016 közepére megfeleződhet. Ez azonban várhatóan nem okoz likviditási feszültségeket, köszönhetően elsősorban a bankok dinamikusan emelkedő fedezeti értékpapír állományának.

Hároméves mélypontra csökkent Kína devizatartaléka

A People's Bank of China vasárnapi közleménye szerint a világ legnagyobb devizatartaléka januárban 99,5 milliárd dollárral 3,23 ezer milliárd dollárra csökkent. Decemberben rekordösszeggel, 107,9 milliárd dollárral csökkent a tartalék.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility