Háromhavi csúcson Magyarország nemzetközi tartalékai
Kismértékben, 148 millió euróval 35,684 milliárd euróra emelkedtek szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Kismértékben, 148 millió euróval 35,684 milliárd euróra emelkedtek szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank.
Az orosz szolgáltatások teljesítménymutatója, a beszerzésimenedzser-index (bmi) némi javulást jelzett szeptemberben az előző hónaphoz képest, de ez is inkább csak stagnálást jelez. A devizatartalék közben komótosan apad.
Az általános fejlett piaci állampapír hozamcsökkenés közel 1 százalékos (nem-realizált) nyereséget okozott a Magyar Nemzeti Bank összesen 8 különböző portfólióban kezelt devizatartalékán - derül ki a jegybank napokban közzétett első féléves jelentéséből, amely időszak alatt egyébként a tartalékok 2,3 milliárd euróval nőttek. Az egy évvel ezelőttivel szemben azt most nem tudtuk meg, hogy az egyes portfóliók pontosan hogyan teljesítettek, csak azt, hogy mindegyik aktívan kezelt portfólió nyereséget hozott, illetve azt, hogy az MNB által benchmarkként használt mutatóhoz képest ez a közel 1%-os nyereség minimális felülteljesítést jelent.
A folyamatos jegybanki kamatcsökkentések a kamateredmény sort, míg a gyengébb forintárfolyam a devizaárfolyamból származó eredmény sort javította jelentősen és ez tette lehetővé, hogy az alapítványok számára úgy adjon át 200 milliárd forintnyi vagyont a jegybank, hogy közben az első félévi eredménye még mindig 18 milliárdos nyereséget tartalmazzon - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett első féléves jelentéséből. Az anyag egyik érdekes ábrája szerint jórészt a márciusi dollárkötvény-kibocsátás hatására (ami a jegybanki tartalékba került át) a tartalékok átlagos bekerülési árfolyama euróban kifejezve szép lassan felkúszott 290-ig, noha egy éve még 274-nél láthattuk. Mindez azt is jelenti, hogy ha a jelenlegi 311 körüli szinten maradna tartósan az euró árfolyama, akkor például euróként már "csak" 7-8%-os nyereséget tudna elkönyvelni a jegybank a devizahitelek forintosításához eladandó devizán. Igaz, mivel ez várhatóan sok milliárd eurós tétel lesz, így az általa kereshető nyereség még így is brutális összeget adhat ki, ami potenciálisan további "költekezés" előtt nyitná meg az utat. Erről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, illetve vélemény cikkben külön foglalkoztunk az alapítványi vagyonátadás közgazdasági képzést támogató részével:
Az MNB készen áll arra, hogy devizatartalékának bizonyos részét a devizahitelek forintosítására fordítsa - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak.
Az augusztusi előzetes jegybanki statisztikák szerint 35,5 milliárd eurónyi nemzetközi tartalékunk van, ami 300 milliós növekedést jelent júliushoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank úgy tud 200 milliárdot elkölteni, hogy még marad is neki. Mégis honnan? A lecsupaszított válasz az, hogy árfolyamnyereségből. Az erősebb forint mellett vett devizatartalékát most sokkal gyengébb forint mellett váltja a kormánynak, ezért pedig nyereséget számol el. Megkérdeztük a jegybankot, hogy pontosan milyen ügyletek állnak a dolog mögött és próbáltak-e minél nagyobb árfolyamnyereséget elérni valamilyen módon. Elmondásuk szerint ez utóbbi nem történt meg, míg az ügyletek konkrét részleteit nem mondhatják el, mert abból kikövetkeztethető lenne, hogy volt-e intervenció. Az ügy kapcsán hangsúlyozni szeretnénk, hogy szerintünk még messze nincs vége a történetnek, hiszen a jövő év elején esedékes forintosítás újabb brutális nyereséget hozhat majd a jegybanknak, aki úgy tűnik, nem lesz rest azt elkölteni.
A devizahitelek forintra váltásával jelentős devizaigény jelenik meg a gazdaságban, amit jórészt a jegybanki tartalékokból lehet kielégíteni. Első pillantásra a tartalék jelentős, kockázatos szintre történő süllyedését okozhatná a kormányzati akció, szerencsére azonban ennél jóval több a mozgástér.
A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.
A május végi, 2,5 éves csúcsot jelentő szintről kis mértékben, 195 millió euróval 36,08 milliárd euróra csökkentek június végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.
Alapesetben tartózkodik a devizapiaci folyamatok "közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától" a Magyar Nemzeti Bank a szabadon lebegő árfolyamrendszerre tekintettel - rögzíti meglepő nyíltsággal a ma közzétett jegybanki Alapokmány jövőképről szóló része. A dokumentum későbbi, a devizatartalék-kezelési stratégiával kapcsolatos része annyit tesz ehhez hozzá, hogy tartaléktartási motivációk egyike "a monetáris politika támogatása érdekében a devizatartalék rendelkezésre állásának biztosítása az árfolyam ingadozásait csökkentő devizapiaci műveletekre".
A jegybankok különböző célok elérése érdekében tartanak devizatartalékot és a befektetők számos mutató alapján értékelik az országok tartalék-megfelelését. A különböző mutatók alapján az MNB tartalék-megfelelése jelenleg is érdemben meghaladja a befektetők által vizsgált referenciaszinteket. Előretekintve elmondható, hogy a rövid külső adósság csökkenésének folytatódása a tartalékigény szempontjából is kedvező lehet és - különösen figyelembe véve az elkövetkező évek EU forrásbeáramlásának tartaléknövelő hatását - lehetőséget adhat a tartalékok korlátozott mértékű, fokozatos és óvatos mérséklésére. Amennyiben a tartalékok csökkenése fokozatosan, óvatosan, a kockázatok által kijelölt mozgástéren belül valósul meg, az nem jár együtt külső sérülékenységünk emelkedésével.
Az előzetes adatok szerint februárban 324 millió euróval 33,79 milliárd euróra mérséklődtek Magyarország nemzetközi tartalékai - tette közzé ma a Magyar Nemzeti Bank.
Moszkvai devizakereskedők becslései szerint akár 10 milliárd dollárt, a jegybanki devizatartalékok 2%-át kitevő rubelvédő intervenciót hajthatott ma végre az orosz jegybank.
Visszafogott mértékben, 328 millió euróval 34,11 milliárd euróra emelkedtek az előzetes január végi adatok alapján Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel a magyar Nemzeti Bank.
A rohamosan apadó jegybanki tartalékok miatt a jelek szerint felhagyott az ukrán hrivnya védésével a jegybank, így az ma bő 3 százalékkal ötéves mélypontra zuhant a dollárral szemben.
A magyar állam szerda reggel pontosan teljesítette a lejáró 1 milliárd eurós kötelezettségét, az állam devizatartalékai megfelelő fedezetet adtak ehhez - nyilatkozta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter az MTI kérdésére.
Az előzetes tavaly év végi adatok szerint az öthavi csúcsot jelentő november végi szintről decemberben 940 millió euróval 33,79 milliárd euróra estek a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai - közölte a jegybank.
"Nagyon valószínű", hogy idén nulla körül alakul a jegybank éves eredménye, így az is nagyon valószínű, hogy a központi költségvetésnek jövőre nem kell a jegybanki veszteségtérítés miatti kiadással számolnia - mondta el egy mai jegybanki sajtóbeszélgetésen Palotai Dániel.
Sorra jelentősen gyengültek az utóbbi fél-egy évben azok a biztonságos menedéknek tekintett eszközök, amelyek a 2008-2009-es válság során remekeltek (jen, arany, amerikai államkötvény), a svájci frank azonban eddig kimaradt, de most rajta a sor - mutat rá közelmúltbeli elemzésében a Societe Generale. Mivel a bank elemzői az eurózóna adósságválságának folytatódó enyhülésére számítanak, ezért a frankot célzó tőkeáramlások elapadására alapoznak. Meglátásuk szerint bár egyéves távon az euróval szemben 10% körüli frankgyengülés jöhet, de ez várhatóan nem lesz gyors, illetve folyamatos, mivel a devizatartalékokból várhatóan elad majd a jegybank és közben az ingatlanbuborék veszélye miatt kamatemelésre is kényszerülhet. A magyarországi frankhitelesek számára az elemzés kettős üzenetű: a frank mérsékelt gyengülése bizonyára jól jönne számukra (eltekintve a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól), de az rossz hír lenne, ha közép távon már valóban kamatemeléssel lennének kénytelenek szembenézni.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
