Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-osztályzatát a Moody's Investors Service, mindenekelőtt a belső és külső finanszírozási mutatók romlásával indokolva a döntést.
A keddi 1,7%-os esés után ma újabb hasonló mértékű esést szenvedett el a fehérorosz rubel az euróval szemben, így új történelmi mélypontra bukott, mivel a fehérorosz jegybank nem akarja és nem is feltétlenül tudja megállítani rubel esését a lakosság pánikszerű külföldi valutafelvásárlása mellett. Év eleje óta már 33%-os az esés az euróval szemben, ami egyre nehezíti az ország devizaadósságának visszafizetését az apadó exportbevételek mellett.
Rövid idő alatt akár 10 milliárd eurónyi devizalikviditást is elő tud teremteni Magyarország a nagy nemzetközi jegybankokkal kötött repo és swapügyleteknek köszönhetően – hangsúlyozta csütörtökön az MNB, amikor az EKB-val kötött 4 milliárd eurós repo megállapodást bejelentette. Rövidtávon nem okoz piaci feszültséget a magyar devizatartalék szintje, így elsősorban üzenetértékű lehetett a lépés: demonstrálni akarhatta a jegybank, hogy szükség esetén elő tud még teremteni forrást.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a GDP 1,2 százalékára emelkedett, amivel hazánk továbbra is a régiós országok élmezőnyébe tartozik - írja közleményében az MNB. A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet enyhe mérséklődésének és a jövedelemegyenleg hiányában bekövetkezett csökkenés eredőjeként nem változott érdemben. A jelentős működőtőke-beáramlás fennmaradása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 6,3 százalékára mérséklődött tovább. A devizatartalék szintje továbbra is jelentősen és stabilan meghaladja a rövid külső adósságot.
A 2008-as válság kezelése során alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai lépések világszerte a jegybanki mérlegek jelentős növekedésével jártak. Magyarországon a válság kezdeti fázisában felduzzadó jegybanki mérleg azonban 2015-től úgy szűkült, hogy közben a jegybank elsődleges mandátuma veszélyeztetése nélkül, célzott programokkal járult hozzá a külső sérülékenység csökkenéséhez, a gazdasági aktivitás és a hitelezés élénküléséhez. További kedvező tényező, hogy az utóbbi években a jegybanki eszköztár átalakításával párhuzamosan a mérleg szerkezete is megváltozott: a kamatozó források csökkenésével a forrásoldali tételek kamatérzékenysége is mérséklődött. Az elmúlt évek kedvező folyamatainak köszönhetően a koronavírus által okozott gazdasági kihívás a jegybankot egy olyan időszakban érte, amikor a szűk és kedvező szerkezetű jegybankmérleg miatt jelentős mozgástérrel rendelkezik a negatív gazdasági hatások tompítására. A mérlegfőösszeg emelkedése nem jelenti automatikusan a kamatkiadás emelkedését: az eredményhatás az eszköz és a finanszírozásához szükséges forrás kamatának különbözetéből adódik, és programonként eltérő. Az új jegybanki programok elindításából eredően kismértékben növekszik az MNB kamatkockázata, ugyanakkor – a kamatozó források alacsony arányának köszönhetően – továbbra is mérsékelt maradhat, amelyre fedezetet jelent az utóbbi évek eredményéből felhalmozott eredménytartalék. Az MNB jelentős mértékű tartalékai fedezetet jelentenek a monetáris politika vitelével kapcsolatosan felmerülő kockázatokra. Az alábbiakban az MNB munkatársainak írását közöljük.
Rég nem látott nyereséget ért el 2019-ben az MNB, így lehetősége volt 250 milliárd forintot osztalékként befizetni a költségvetésbe. A napokban megjelent a jegybank éves jelentése, amiből a részletek is kiderülnek: elsősorban az aranytartalékon realizált egyszeri profit tette ezt lehetővé, de a kamateredményben is folytatódott a pozitív tendencia.
A jelenlegi súlyos gazdasági, társadalmi és szociális válsághelyzet kezelésével, valamint a gazdasági károk mérséklésével kapcsolatosan számos konstruktív javaslat látott napvilágot a közelmúltban. A javaslatok közül e cikk kizárólag az úgynevezett friedmani helikopterpénz (ingyen pénz) ötletével és hozzá kapcsolódóan az államadósság néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. Teszi ezt részben azért, mert ezt a Portfolio hasábjain többen is felvetették, másrészt pedig azért, mert a gazdasági mentőcsomagnak a fiskális politikát érintő méretére, annak finanszírozási formájára (különadók kivetése, önkormányzatok bevételeinek részbeni elvonása) alapvetően rányomja bélyegét a deficitről és az államadósságról alkotott gondolkodás.
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag teljesen leállt a globális turizmus, így most különösen nehéz helyzetben vannak azok az országok, melyek lakosságának nagy része a külföldi látogatókból élt meg. Míg egyes országokban mély recessziót, munkanélküliséget és adósságspirált hozhat a járvány, olyan régiók is akadnak, ahol ennél is nagyobb lehet a baj. Könnyen előfordulhat, hogy néhány ország turisztikai vonzereje hosszabb távon csorbát szenved a Covid-19 miatt.
Áprilisban 3,213 milliárd euróval 28,985 milliárd euróra ugrottak az ország nemzetközi tartalékai – derült ki az MNB ma reggeli adataiból. Ekkora összegszerű változásra egyik hónapról a másikra 2015 eleje óta nem volt példa, de ha százalékosan nézzük, akkor erre a 12,5%-os ugrásra az állományban 2008 októbere, azaz az IMF mentőcsomag első részletének lehívása óta nem volt példa és három főbb tényezővel magyarázható.
Rekordszintre gyengült a török líra a dollárral szemben, az évek óta nehézségekkel küzdő országot ismét „kipécézték” maguknak a befektetők. A kormány újabb spekulatív támadásról beszél, miközben épp devizát próbál szerezni a Fedtől, hogy mentse a menthetőt.
„Vannak pillanatok, amikor higgadt, hideg fejjel végrehajtott, határozott, széles összefogáson alapuló döntésekre van szükség. Ez nyilvánvalóan ilyen pillanat.” Ezzel a gondolattal indítottam hozzászólásomat 2008. október 8-án a Nemzeti Csúcson. Ma sem kezdeném másként, annak ellenére sem, hogy akkor javaslataimra nem volt kellő nyitottság. Mégis - bár a makrogazdasági környezet nem összehasonlítható - ezúttal is elengedhetetlen az összefogás és a szakítás a már korábban is idejétmúlt tabukkal.
Tovább mélyül a válság az olajexportot sújtó szankciók alatt görnyedező iráni gazdaságban, és a devizatartalékok értéke 73 milliárd dollárra csökkenhet március végére a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) becslése szerint.
Az Equilor szerint idén lassulhat a magyar GDP-növekedés, miközben az MNB igyekszik majd laza monetáris kondíciókat fenntartani, így viszont a forint új történelmi mélypontra süllyedhet az euróval szemben.
Egy korábbi bejelentésével összhangban a lengyel központi bank hazaszállíttatta a brit jegybanknál (Bank of England) elhelyezett aranytartalékának közel a felét.
A világ devizatartalékának számító amerikai dollár évtizedek óta a világ kedvenc fizetőeszköze volt. Viszont most kifejezetten befolyásos országok akarják a dollár dominanciáját felszámolni - figyelmeztet Anne Karin, a Analyses of Global Security intézet elemzője. A fő indok a dollár trónról való letaszítása mögött az, hogy a dollárban kereskedő országok ezáltal az amerikai igazságszolátatásnak vannak kitéve. A dollár mögül kiválni vágyó befolyásos országok között van Oroszország, Kína, de az Európai Unió is.
Több mint 50 milliárd forintos nyereséget ért el az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennél nagyobb profitra majdnem négy éve nem volt példa. A nyereség szerkezete azonban jelentősen átalakult, a jegybank kamateredménye történelmi csúcsra emelkedett, a devizatartalék átváltásán viszont egyre kisebb összeget realizálnak. A kamateredmény megugrásával kapcsolatban még vannak kérdések, melyekre nem ad választ a most megjelent féléves jelentés.
A Monetáris Tanács döntése alapján a jegybanki devizatartalékon belül a közeljövőben kialakításra kerül egy dedikált zöldkötvény-portfólió - olvasható a jegybank csütörtöki közleményében.