Csökkent Kína devizatartaléka
Elemzők által vártál nagyobb mértékben csökkent Kína devizatartaléka novemberben.
Elemzők által vártál nagyobb mértékben csökkent Kína devizatartaléka novemberben.
Egy korábbi bejelentésével összhangban a lengyel központi bank hazaszállíttatta a brit jegybanknál (Bank of England) elhelyezett aranytartalékának közel a felét.
A világ devizatartalékának számító amerikai dollár évtizedek óta a világ kedvenc fizetőeszköze volt. Viszont most kifejezetten befolyásos országok akarják a dollár dominanciáját felszámolni - figyelmeztet Anne Karin, a Analyses of Global Security intézet elemzője. A fő indok a dollár trónról való letaszítása mögött az, hogy a dollárban kereskedő országok ezáltal az amerikai igazságszolátatásnak vannak kitéve. A dollár mögül kiválni vágyó befolyásos országok között van Oroszország, Kína, de az Európai Unió is.
Több mint 50 milliárd forintos nyereséget ért el az első félévben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennél nagyobb profitra majdnem négy éve nem volt példa. A nyereség szerkezete azonban jelentősen átalakult, a jegybank kamateredménye történelmi csúcsra emelkedett, a devizatartalék átváltásán viszont egyre kisebb összeget realizálnak. A kamateredmény megugrásával kapcsolatban még vannak kérdések, melyekre nem ad választ a most megjelent féléves jelentés.
A Monetáris Tanács döntése alapján a jegybanki devizatartalékon belül a közeljövőben kialakításra kerül egy dedikált zöldkötvény-portfólió - olvasható a jegybank csütörtöki közleményében.
A tavalyi év legnagyobb eseménye az arany állományának jelentős emelése volt a devizatartalék-kezelés szempontjából, a tartalékok nagy része viszont továbbra is jó minőségű állampapírokban van. Az MNB most megjelent éves jelentése szerint a tartalékportfólió teljesítménye enyhén negatív volt, amit kompenzáltak az egyéb eszközök.
Az elemzők által várt 8 milliárd dollár helyett, 11 milliárd dollárral 3073 milliárd dollárra nőttek tavaly év végén a kínai jegybanki devizatartalékok - közölte ma reggel a devizatartalékot kezelő State Administration of Foreign Exchange (SAFE).
A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.
A kormány egy újabb válságtól félve emelte meg a 2019-es költségvetés tartalékait, azonban két fontos sérülékenységi mutatóban évek óta nem álltunk ilyen rosszul, mint most. A kormányzati tartalékot jelentő kincstári egységes számla egyenlege a válság óta nem volt tartósan a mostaninál alacsonyabb, míg a devizatartalék csökkentésének köszönhetően mostanra épp csak elég a jegybank nemzetközi tartaléka. Amennyiben valóban jönne egy újabb válság, mindkét mutató tekintetében megnyugtató lenne a befektetők számára a javulás, de szerencsére ez az év második felében be is következhet.
A korábbi öt helyett hat deviza portfólióban kezelte a devizatartalékot 2017-ben az MNB, új elemként megjelent az ausztrál dollár - derül ki a jegybank múlt héten közzétett éves jelentéséből. Az egzotikusnak számító devizában még lehet érdemi kamatot elérni, ennek ellenére a teljes tartalékon minimális veszteséget realizált az MNB köszönhetően a rekord alacsony nemzetközi kamatkörnyezetnek.
Májusban 2,004 milliárd euróval kétéves csúcsra, 25,172 milliárd euróra emelkedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai - derül ki a jegybank honlapján csütörtökön megjelent előzetes adatokból.
Kína, amely az Egyesült Államok legnagyobb hitelezője, tavaly hét éve legnagyobb ütemben, 126 milliárd dollárral, 1185 milliárd dollárra növelte amerikai állampapír-portfólióját. A változás iránya nem meglepő, hiszen a kínai jegybank devizatartalékai tavaly elkezdtek újra emelkedni, így volt miből fokozni az amerikai kitettséget.
Dőlt a pénz a feltörekvő országok piacára, tavaly összesen 235 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett ide, az országok jegybankjai pedig 130 milliárd dollárral növelték devizatartalékukat - derül ki az Institute of International Finance (IIF) jelentéséből. Egyes országok - köztük Magyarország - devizatartaléka ugyanakkor nincs megfelelő szinten - véli a washingtoni székhelyű szervezet.
Évekig tartó csökkenés után tavaly újra növekedni kezdett az euró súlya a tartalékdevizák között, és ez a tendencia várhatóan megerősödik azzal párhuzamosan, ahogy az euróövezetben mérséklődnek a politikai bizonytalanságok - derült az Európai Központi Bank (EKB) szerdán közzétett jelentéséből.
Tavaly közel hatmilliárd euróval csökkent Magyarország arany- és devizatartaléka, így az év végén 24,3 milliárd eurót tett ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) most megjelent éves jelentéséből az is kiderült, hogy ennek legnagyobb része, 18,6 milliárd euró deviza értékpapírokban, jórészt kötvényekben volt az év végén, a fennmaradó rész pedig devizabetétben volt elhelyezve. A jegybank szokás szerint tartalékkezelési stratégiájáról is beszámolt, melyből kiderül, milyen alapelvek mentén vigyáznak az ország tartalékaira.
Március 31-ével, vagyis mával lejár a cseh jegybank hivatalos elköteleződése, hogy a 27-es euró-korona árfolyam védelmével megakadályozza a cseh deviza túlzott erősödését az euróval szemben, ezzel pedig egy nagyon feszült időszak veszi kezdetét. Az intézmény innentől kezdve szó szerint bármikor úgy dönthet, hogy feladja az árfolyamküszöb védelmét, és bár ez nem fog akkora vérengzést okozni a piacokon, mint annak idején a svájci frank elengedése, rövid távon a jelentős spekulatív tőke miatt valószínűleg szokatlanul nagy mozgásokra kell majd felkészülni az egész régiós devizapiacon.
Két városban már tesztelik azt az új kínai digitális pénzt, amely a Bitcoin működési elvén alapul, ugyanakkor több lényeges tulajdonságban eltér az eredeti kriptopénztől.
A várakozásokat meghazudtolva februárban - nyolc hónap óta először - emelkedni tudott a kínai jegybank devizatartaléka, amivel újra a fontos lélektani határnak számító, 3000 milliárd dollár felé emelkedett ennek összege. A váratlan emelkedésben a dollár gyengélkedése, az év eleji dollárátváltási roham lecsillapodása, illetve a szigorúbb tőkekorlátozási intézkedések is szerepet játszottak. A jövőben viszont könnyen meglehet, hogy tovább apadhatnak a tartalékok, aminek katalizátora lehetne egy jövőheti Fed-kamatemelés.
Január végére a régóta figyelt, 3000 milliárd dolláros lélektani szint alá csökkent a kínai jegybank devizatartalék-állománya. Legutóbb közel 6 éve, 2011 februárjában volt alacsonyabb a devizatartalékok szintje, ami jól mutatja, hogy mekkora kihívást jelent a jegybanknak a tőkekivonás mellett kordában tartani a jüan árfolyamát.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
