Elsősorban a forintkötvények és a lakossági állampapírok tervezettnél magasabb értékesítése fedezheti a költségvetési hiánycél 6,5 százalékról 7,5%-ra emelését – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői közleményében. Az adósságkezelő módosította 2021-es finanszírozási terveit a vártnál magasabb deficitre reagálva.
Ugyan az év negyedik hónapjában többletet ért el a költségvetés, azonban az első négyhavi mínusz így is 1000 milliárd forint felett van, ami az éves cél 70%-ára rúg.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.
Közel 740 milliárd forintos hiányt ért el a költségvetés központi alrendszere februárban. Soha nem volt ekkora második havi mínusz a büdzsében korábban. Egyelőre előzetes adatok állnak csak rendelkezésre, ezért a pontos hátterről nincs információnk, azonban több kiadási tétel is bejött a képbe februárban. Összességében azt is elmondhatjuk, hogy az első két hónap után alig nem állt még ilyen rosszul a költségvetés, mint most.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Az idei nehéz év után jövőre csökkenhet ugyan a hiány, de 3332 milliárd forint lehet a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye - ismertette hétfőn Varga Mihály.
A koronavírus-járvány okozta válság, valamint az arra adott kormányzati reakciók miatt úgy megváltozott a 2021-es költségvetés, hogy arra alig lehet ráismerni. Számításaink szerint a jövő évi hiány könnyedén elérheti a GDP 8%-át is, az eredetileg törvénybe iktatott 2,9% GDP-arányos érték helyett.
A szeptember végén záruló költségvetési évben 3311 milliárd dolláros szövetségi költségvetési hiány várható az Egyesült Államokban, ami a GDP 16%-át jelenti és így az adósságráta 98%-ra emelkedhet, majd jövőre átlépheti a 100%-ot – közölte szerdán az amerikai Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO). Mind az idei GDP-arányos deficit, mind a jövő évi adósságráta a második világháború óta a legmagasabb arányt jelenti.
Matolcsy György jegybankelnök hétfőn megjelent publicisztikájában érvelt amellett, hogy őszintén szembe kell nézni az évtizedünk kockázataival. Egyúttal lényeges kritikát fogalmaz meg, amikor azt írja, hogy Magyarország nem rendelkezik világos jövőképpel a felzárkózás érdekében és a megvalósítási stratégia is hiányzik.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
328 milliárd forintos deficittel zárta a júliust a költségvetés - közölte az előzetes adatot a Pénzügyminisztérium pénteken. Ezzel az első héthavi egyenleg már -2165 milliárd forintot mutat, ami egészen kimagasló. A koronavírus-válság elleni védekezés jól láthatóan megterheli az idei büdzsét.
Minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki idén júniusban a magyar központi költségvetésben, 785,5 milliárd forintos, és mivel a megelőző hónapokban is masszív deficitről számolt be a Pénzügyminisztérium a koronavírus-válság hatására, így a félév végére már ötször akkora a deficit, 1837 milliárd forint, mint amit eredetileg a kormány az egész évre tervezett. Azóta persze már a tárca előrejelzése is jócskán változott, májusban 1890 milliárdos éves hiányt vázoltak. Az, hogy június végéig összesen 520 milliárd forintot költött a kormány a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, jól mutatja, hogy tényleg felső korlát nélkül megy a költekezés a járvány időszakában.
A héten megismertük a 2021-es év legfontosabb kormányzati dokumentumát, a költségvetés tervezetét, ami elemzők szerint nem mentes a kockázatoktól.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések miatt az európai háztartások fogyasztásának harmada végleg elveszhet vagy későbbre tolódhat - áll a Moody's Investors Service kedden Londonban bemutatott tanulmányában.
A német kormány a múlt éjjel elfogadta a költségvetési kiadásoknövelés tervét, hogy így mérsékelje a koronavírus negatív hatásait. A lépések mértéke viszont nem túl jelentős, a költségvetés még így is többletes lehet – ha a járvány nem terjed tovább.
Ahelyett, hogy bejelentette volna ma az Európai Bizottság a túl bonyolulttá vált Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SNE) lazításaként is felfogható „zöld rugalmassági” záradékot, mint ahogy ennek terve kiszivárgott, csak néhány önkritikus megállapítást fogalmazott meg az egyezményről és egy nyilvános konzultációt indított a témáról, amely év végéig eltart majd. A testüleg megállapítása szerint a beruházások élénkítéséhez túl összetetté vált az SNE, mivel egyszerre több célt is követ, így megfontolandó az ösztönző hatás erősítése a módosítások árán.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Bíróság elé viheti az ügyet a két ország, súlyosak lehetnek a következmények.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
