Két héttel ezelőtt a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése alapján számoltunk be arról, hogy júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet ért el a költségvetés. A tárca hétfőn közzétette a részletes táblázatokat, melyekből érdekes folyamatokra lehetünk figyelmesek.
Drákói szigor?
Júniusban a kiadások csak 3,2%-kal haladták meg a tavaly júniusi értéket, közben pedig a bevételek összességében 4%-kal bővültek.
Ha ezen belül is a központi költségvetés teljesítményét nézzük (nem számítva a társadalombiztosítási alapokat, valamint az elkülönített alapokat), akkor azt mondhatjuk, hogy szinte drákói szigor van a büdzsé kiadási oldalán. Tavaly júniusban 2737 milliárd forint volt a központi költségvetés kiadási oldala, és ez most idén júniusban 2708 milliárd forintra csökkent.
- Ez főleg abból fakadt, hogy 65 milliárd forintot spórolt az állam a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásán, a tavalyi évhez képest.
- Ezúttal a kamatkiadások is kisebb összegben teljesültek az év hatodik hónapjában.
Több olyan kiadási tétel is volt viszont, ahol növekedést kellett elkönyvelnie a PM-nek. Így például az EU-s programok kiadásai soron (11,4%), közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása (15%), lakástámogatások (49,7%), babaváró támogatások (18%).
A szenvedő bevételi oldalt a lakosság menti
A központi költségvetés bevételei idén júniusban csupán 1,8%-kal teljesítettek magasabban, mint tavaly. Ez érdekes szerkezetben jött össze:
- A gazdálkodó szervezetek befizetései 10%-kal alakultak alacsonyabb összegben: például a társasági adó befizetései a tavalyi 29 milliárd forint után idén júniusban -4,7 milliárd forinton teljesültek, a bányajáradékból származó bevételek 22 milliárd forint után lefeleződött 10,25 milliárd forintra, az energiaágazat befizetései 51,5 milliárd forintról 13,6 milliárd forintra estek vissza. Ezzel szemben a bankadóból származó bevételek 44%-kal nőttek tavaly júniushoz képest, és a reklámadóból is befolyt 6,8 milliárd forint a tavalyi 1 milliárd forint után.
- Az útdíjbevételek is felrobbantak: 55%-kal magasabban, 47,6 milliárd forintban teljesültek.
- A fogyasztáshoz kapcsolt adók 4%-kal bővültek, ezen belül viszont
az általános forgalmi adóból származó bevételek még mindig aggodalomra adnak okot.
- A nettó áfabefizetések a tavaly júniusi 676 milliárd forint után 686 milliárd forintban teljesültek idén júniusban, ami alig 1,6%-os növekedésnek felel meg. Vagyis a legmeghatározóbb fogyasztáshoz köthető adóbevétel továbbra is szenved, a visszafogott (éves infláció 3,7% volt az infláció a hatodik hónapban) áremelkedési ütemet sem éri el a bővülés üteme. Ha pedig az áfabevételek szerkezetére nézünk mélyebben, akkor még nagyobb bajokat látunk, de erről később.
- A fogyasztási adóbevételeket valamennyire a jövedéki adóból származó befizetések növekedése menti, ami pedig a januári üzemanyag jövedéki adóemelés hatására vezethető vissza. Az első hat hónapban az üzemanyagokból származó jövedéki adóbevétel 414 milliárd forint felett alakult, ami 27,4%-os növekedésnek felel meg a tavalyi 325,4 milliárd forint után. A PM tájékoztatója ezen a ponton megemlíti: az üzemanyagok utáni bevételek növekedését a 2024. január 1-től hatályos megemelt adómértékek magyarázzák.
- A forgalmi típusú különadók viszont növekedni tudtak: a távközlési adóbevételek 32%-kal, a pénzügyi tranzakciós illetékbevételek 6%-kal, a légitársaságok hozzájárulása 14%-kal.
- A költségvetés legnagyobb szerencséje, hogy a lakosság befizetései 14,8%-kal emelkedtek: 310 milliárd forintról 356 milliárd forintra. Ezen belül az szja-bevételek 15,1%-kal növekedtek 332 milliárd forintra. Ez a PM szerint a bértömeg növekedésére vezethető vissza. Hasonlóképp ezzel összefüggésben jól teljesülnek a járulékbevételek, év/év alapon 14,8%-os növekedést láthatunk.
Az a fránya áfabevétel
A központi költségvetés legmeghatározóbb bevételi forrása az általános forgalmi adóból származó bevétel, az eredeti idei tervek szerint minden harmadik forint ebből jött volna a költségvetésbe. Nem véletlen ezért, hogy hatalmas figyelem övezi ennek a bevételnek az alakulását, különösen tavaly és idén, ugyanis rendkívül kiábrándító számokat láthatunk.
A Portfolio által kifejtett részletes számok szerint a tavalyi áfaseb összességében idén alig-alig gyógyul.
Júniusban a bruttó befizetések 1045 milliárd forintban alakultak a tavaly júniusi 1037 milliárd forint után, vagyis csak stagnálásról beszélhetünk, és a helyzetet a kiutalások szintén stagnálása könnyítette. Ennek nyomán a nettó áfabevételek 686 milliárd forintra emelkedtek 675 milliárd forint után, érdemi javulásnak tehát az áfabevételekben nincs nyoma.
Ha az első 6 havi kumulált áfabevételei és kiutalási adatokat nézzük, akkor hasonló állítást tehetünk. A költségvetés helyzetét eddig idén 3536 milliárd forintnyi nettó áfabevétel javította, míg ugyanez a bevételi sor tavaly 3328 milliárd forint volt. Ez 6,3%-os emelkedésnek felel meg, de a javulásban a kiutalások helyreállásának folyamata játszik csak szerepet. Ez arra utal, hogy a fogyasztás, valamint a beruházások az első félévben nem indultak be erőteljesen, ami így nem tudja menteni sem a gazdaságot, sem a fogyasztási bevételekre nagyban építő költségvetést.
Nem véletlen a fentiek fényében, hogy a kormány ismét az idei költségvetés kiigazításáról döntött, adóemelési intézkedésekre támaszkodva. Egyúttal pedig a jövő évi büdzsét is próbálja ezzel rendbe tenni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
