Megjelent a költségvetés első tíz hónapjának egyenlege. Ez alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nehéz helyzetbe került, még a megemelt új idei hiánycél teljesítésének ügyében is. Költségvetési gyorsértékelése az előzetes adatok megjelenése után.
Októberben 222,6 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés, ami beleillik az elmúlt néhány év adatába összességében (leszámítva a tavalyi - kifizetési stop miatt kialakult - többletes októberi hónapot). Ezzel az első tízhavi pénzforgalmi hiány meghaladta az eredeti célt. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogy milyen lehetőségei maradtak a kormánynak az utolsó két hónapban a megemelt hiánycél szempontjából.
Ukrajna gazdasága 2023-ban 4%-kal, 2024-ben pedig 5%-kal fog növekedni - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank október 12-én Marrákesben tartott éves találkozóján
Az idén a GDP 5,5 százaléka, 2024-ben pedig 3,8 százaléka lehet a magyar költségvetés hiánya – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán megjelent Fiscal Monitor kiadványából. Vagyis a szervezet szakértői szerint még a kormány által 5,2 százalékra emelt deficitcél teljesülése is kockázatos, és lassan a jövő évi 2,9 százalékról is lemondhatunk.
Azzal, hogy a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az idei GDP-arányos hiánycélt, egyáltalán nem oldódtak meg a költségvetési gondjai. Már félévkor is inkább 6 százalék körüli deficit látszott reálisnak 2023-ra, most egy friss elemzés szerint pedig akár a 7 százalékot is meghaladná, ha nem hozna további intézkedéseket a kormányzat. Vagyis még mindig a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő összeget kellene valahonnan előteremteni az év végéig. Ráadásul a 2024-es cél is veszélyben van, további lépések nélkül nehezen teljesíthető a 2,9 százalékos hivatalos cél.
A GDP-növekedés nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket, vagyis az 1,5%-ot - írja friss véleményében a Költségvetési Tanács. A költségvetési hiánycél mai emelése kapcsán hangsúlyozza: a megemelt hiánycél a Tanács véleménye alapján tükrözi a gazdasági és költségvetési folyamatokat, de a KT az új hiánycél mellett is szükségesnek látja a kiadások szoros kontrollját. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a KT véleménye szerint a jövőben további intézkedéseket tesz szükségessé.
Az idei második negyedévben a kormányzati szektor hiánya 308 milliárd forint volt a KSH közlése szerint. Ezzel a deficit négy negyedéves gördülő átlaga 8,2%-ra emelkedett a GDP arányában. Már egy éve tart a deficit emelkedése, a parlamenti választások előtt megindult kiköltekezés, valamint az energiakrízis következményeit még mindig viseli a büdzsé.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele - közölte pénteken a román miniszterelnök.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
Romániában az állami kiadások "lehető legnagyobb mértékű" csökkentését, illetve a költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomagról állapodtak meg a kormánypártok - tudatta csaknem egyidejű Facebook-bejegyzésben hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya 227,7 milliárd dollár volt júniusban, 156 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbi 88,8 milliárd dollárt - közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
A csütörtökön bejelentett, család- és otthonteremtési támogatásokat érintő módosítások igenis megtakarítást fognak jelenteni 2024-ben a költségvetés számára. Ez pedig a másik oldalon, az érintett lakosságnál azt jelenti: szűkül a támogatások köre, vagyis közvetlenül romlik a jövedelmi pozíciójuk. Erre már csak a hab a tortán, hogy a jövőre esedékes méretes adóemelés terheit közvetve a fogyasztók viselik. Idén nyáron is kiderült: a büdzséfolyamatok stabilizálásának ára van, és ez a lakosságnak fájni fog.
Májusban 53,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere - közölte a Pénzügyminisztérium az előzetes költségvetési adatot. Az éves hiánycél teljesülése azonban még így is 80% felett van és még mindig kétséges az, hogy a 2023-as hiánycél teljesíthető-e pótlólagos kiigazító intézkedések nélkül.
Bajos lehet a kormány költségvetési terveinek teljesítése, hiszen 2024-ben a megcélzott 2,9 százalékkal szemben a GDP 4,4 százaléka lehetne a deficit – olvasható az Európai Bizottság hétfőn megjelent tavaszi előrejelzésében. A brüsszeli testület a prognózisban még azzal számol, hogy a kormány jövőre kivezeti a különadókat, azonban Gulyás Gergely a múlt héten már utalt arra, hogy ez nem történik meg. Vagyis ez javíthat valamennyit a költségvetési képen, más kérdés, hogy a kormány szavahihetőségét veszélyeztetheti.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya 378 milliárd dollár volt márciusban, közel a duplája az egy évvel korábbi 193 milliárd dollárnak - közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Februárban 1381,5 milliárd forintos deficit alakult ki az államháztartás központi alrendszerében, ami hatalmas szám, csak a 2022-es februári hónap szárnyalta túl (1585 milliárd forintos volt), amikor a választások előtti szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíjkifizetés terhelte meg a büdzsét. Idén februárban ismét volt 13. havi nyugdíjkifizetés a magas inflációs adatok mellett, de szja-kifizetés nem. Ezzel együtt sem aggódik a Pénzügyminisztérium, mert a közleményében azt hangsúlyozza, hogy „ha a GDP 2023-ban 1,5% felett nő, akkor a többletbevételt is a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3%-os, vagy az alatti deficit elérését”.
Januárban 143,6 milliárd forintos deficittel zárt az államháztartás központi alrendszere, ami az elmúlt 4 év januári többlete után kellemetlen meglepetés.
Főleg a negatív oldaláról hallunk annak, hogy több évtizedes csúcsra emelkedett az infláció Magyarországon: az élet egyre drágább, a jegybanknak magasan kell tartania a kamatot, magas béremeléssel kell kompenzálni a munkavállalókat, ami az ár-bér spirál veszélyét vetíti előre. Az állam szempontjából ugyanakkor vannak komoly előnyei is a magas inflációnak, hiszen emelkednek a költségvetés bevételei, illetve csökken a GDP-arányos államadósság. Ez utóbbival, az adósság „elinflálásával” foglalkozunk most, számításaink szerint akár a 2019-es mélypont közelébe is csökkenhet idén az adósságráta még úgy is, hogy a gazdaság várhatóan alig fog növekedni.
A tavalyi harmadik negyedévben nagyot nőtt a kormányzati szektor hiánya a KSH adatai szerint. Ez abból fakad, hogy a kiadások növekedése meghaladta a bevételek emelkedését.