A mozdonyvezetők nem fogadják el, hogy tavaly jelentősen csökkent a reálkeresetük a 2021.évi nulla százalékos béremelés, és az "elszabadult" infláció miatt, a veszteség kompenzálására fejenként 546 ezer forint kifizetését követelik, és mivel eddig a munkáltatóval nem tudtak megegyezni, sztrájkra készülnek - mondta el Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke az MTI-nek.
Elkezdődött a BKV-nál a bérmegállapodás-tervezettel kapcsolatos részletes egyeztetés, csütörtökön online tárgyaltak a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke - írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.
A bérek kritikus feltorlódásától, a bérrendszer gyors és totális összeomlásától tart a MÁV-Volán-csoporthoz tartozó Vasutasok Szakszervezete, valamint a Közúti Közlekedési Szakszervezet. "A minimálbér drasztikus emelése miatt kialakult bérfeszültség feloldására az érdekvédők a kormánytól kérnek pénzügyi segítséget. A bértorlódás miatt pattanásig feszült helyzet a szolgáltatás biztonságát is veszélybe sodorhatja" – olvasható a két szervezet közös közleményében.
Január elsején életbe lépett kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló, december közepén kihirdetett rendelet. A rendelet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2022-ben, havibér alkalmazása esetén 200 ezer forint.
Sztrájkbizottságot alapított a szentgotthárdi Opel-gyárban az üzemben működő két szakszervezet (Járműgyártók Szakszervezeti Bizottsága és Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete) - értesült a nyugat.hu, amely alapján több mint 30 éves működése során nem volt sztrájk a gyárban.
Magyarország és Dánia nemmel szavazott az uniós tagállamokat tömörítő Tanács hétfői ülésén arról, hogy milyen álláspontot képviseljen a Tanács a megfelelő minimálbérek uniós keretéről szóló intézményközi tárgyalásokon – tudta meg az EUobserver. Két másik tagállam, ahol jelenleg nincs kormány, Ausztria és Németország, tartózkodott a szavazáskor, bár a német kormány korábban már jelezte, hogy támogatja a tervet. Egy másik témában egy hétfői lapértesülés arról szólt, hogy Magyarország Észtországgal együtt az uniós társasági adóról szóló magatartási kódex módosítását blokkolta a nagyköveti ülésen. Ott ennek azért nagyobb a súlya, mert az a döntés egyhangúságot követel meg, de lehet, hogy végül csak taktikai (mozgástérbővítési) oka van a lépésnek, mindenesetre fontos, hogy ma hogyan szavaz Varga Mihály magyar pénzügyminiszter, illetve észtországi kollégája a gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén. Frissítés! Kedd délután kiderült, hogy Varga Mihály és észt kollégája is nemmel szavazott, így tehát blokkolták a magatartási kódex módosításának tervét.
A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a bérmegállapodás aláírásakor hétfőn Budapesten.
Jelentős előrehaladást ért el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma 2021. november 3-án, Budapesten. A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ez összhangban van az előzetes jelzésekkel.
Az elmúlt években a munkáltatói járulékok (szocho) jelentős mértékben csökkentek (27%-ról 15,5%-ra), s a folyamat úgy tűnik jövőre sem áll meg, további jelentős járulékcsökkentés várható. A gazdasági szereplők részéről a szocho csökkentését széleskörű támogatás övezi, hiszen mérséklődnek a munkáltatók terhei, s ezáltal nagyobb béremelés válik lehetővé. A szocho lefaragása így mára valóságos gazdaságpolitikai csodafegyverré nőtte ki magát, melyet anélkül lehet bevetni, hogy észlelhető károkat idézne elő. A gazdaság egészét tekintve azonban a szocho markáns csökkentésének súlyos következményei vannak, amelyek mindenekelőtt a nyugdíjak és a nyugdíjakkal összefüggő egyéb ellátások alakulásában érhetők tetten, de hatásai áttételeken keresztül az egész közszférára kiterjednek.
Megegyezett a jövő évi 9 százalékos béremelés részleteiről a Magyar Posta vezetése és a két legnagyobb postai szakszervezet, a béremelésen túl a minimum 15 éves munkaviszonnyal rendelkezők egyszeri bérjellegű kifizetést is kapnak - tájékoztatta a Magyar Posta Zrt. kedden az MTI-t.
Habár a 200 ezer forintos bruttó minimálbér került a fókuszba, ne felejtsük el, hogy az idei, további minimálbéremelésről is tárgyalni kellene a januári megállapodás értelmében. Az infláció ugyanis már meghaladja a minimálbér 2021-es emelésének a mértékét.
A várva-várt gazdasági újraindulás és a járványban elgyötört magyar társadalom felrázásának lendülete idén magával ragadta a bértárgyalások megszokott rendszerét is. A legkisebb kötelező bér konkrét mértékéről már a nyár folyamán széles körű társadalmi egyeztetés folyt és ennek - a nemzeti konzultációnak - az eredményei a napokban váltak ismertté: a válaszadók elsöprő többségének véleménye alapján Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni, konkrétan 200 ezer forintra kell azt emelni!
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér eléréséről szervezett konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A fórumon a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szereplői is részt vettek, akik eltérő állásponton voltak a béremelés mértéke és ütemezése kapcsán.
Egy esetleges, a gazdasági realitásoktól elszakadó, kényszerített béremelés (a minimális bértételek tekintetében) a gazdasági egyensúlyi helyzet felbomlásához, a növekedési pálya megtöréséhez és a foglalkoztatási helyzet romlásához vezetne, amely végső soron a társadalmi felzárkózást és a már elért jóléti szintet is veszélyeztetné - közölte az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, az MGYOSZ és a VOSZ.
Csak úgy tudja elképzelni a bruttó 200 ezer forintos minimálbért a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, ha nagyon jelentős mértékben csökken a szociális hozzájárulási adó. Ha ez nem valósul meg, akkor a 20%-os béremelés miatt nagyon sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet. Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában azt mondta, hogy a bérszint nem indokolja a kifejezetten gyors béremelkedést, mert a magyar bérek a gazdaság teljesítményével és a termelékenységgel szinkronban vannak, reálértékben, vásárlóerőben nincsenek elmaradva a régiós szinttől.
Járatkimaradásokat okoz a németországi vasúti közlekedésben a mozdonyvezetők szakszervezetének (GDL) sztrájkja, de a budapesti járatok egyelőre menetrend szerint közlekednek - közölte szerdán a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság.
Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Béremelés fejében újra adócsökkentést ajánl a kormány a vállalkozásoknak. A pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek elmondta: már megkezdték az egyeztetés előkészítését a szociális partnerekkel. Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan megállapodást szeretne, amely legalább 2024-ig elrendezi a minimálbér-emelés és az adócsökkentés kérdését.
A koronavírussal sújtott 2020-as évet leszámítva az elmúlt években rendre meghaladtuk a 4 százalékos gazdasági növekedést, és most megvan az esélyünk az 5,5 százalékos GDP-bővülés elérésére is, így nagyjából 1,4 millió magánszemély kaphatja meg a már bejelentett adó-visszatérítést; a gyermeket nevelő családok jogosultak erre - mondta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a Figyelő e heti számában megjelent interjúban.
Még nem késő visszafordulni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A németek szerint nagyon, nagyon le vagyunk maradva.
Rejtélyes eset borzolja a kedélyeket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
