Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A világ nagy előrelépéseket tett a fertőző betegségek kezelése terén. Két évszázaddal ezelőtt az összes haláleset majdnem felét okozták ezek a betegségek, ma azonban a halálozások kevesebb mint 15%-ért felelnek. Ehelyett az összes haláleset felét a két legnagyobb gyilkos, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák okozzák. A rák az összes halálozás mintegy 18%-át okozza, de nehéz és költséges kezelni, és az is csak szerény mértékben eredményezi a betegek gyógyulását, ezért a legtöbb kezelés a gazdag országokban történik.
A legnagyobb gyilkos, amelyet technikailag szív- és érrendszeri betegségnek neveznek, de leginkább a szívrohamot és a stroke-ot jelenti, évi több mint 18 millió embert öl meg, ami a globális halálozások harmadát teszi ki.
A problémát jórészt az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és az alkoholfogyasztás okozza, ami elhízást és magas vérnyomást von maga után.
Miközben az orvosok azt mondják, hogy hagyjuk abba a dohányzást, csökkentsük az alkohol és a só fogyasztását, mozogjunk többet, és fogyasszunk kevesebb kalóriát, de több gyümölcsöt és zöldséget, ezeket a tanácsokat nyilvánvalóan elég nehéz betartani. A dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása, valamint a készételek sótartalmának csökkentése megkönnyítheti ezt.
A magas vérnyomásra való összpontosítás azonban kulcsfontosságú tényező abban, hogy megfékezzük ezt az elhanyagolt óriási betegséget.
Hihetetlen, de a magas vérnyomás a legnagyobb globális halálozási kockázat, amely évente közel 11 millió ember halálát, a világon az összes haláleset 19%-át okozza.
Ahogy a világ népessége öregszik, egyre több embert érint ez a betegség. A magas vérnyomással élők száma az elmúlt 30 évben megduplázódott mintegy 1,3 milliárd emberre. Mivel nincsenek nyilvánvaló tünetek, az érintettek majdnem fele nem is tud a betegségéről, és ötből négy embert nem kezelnek megfelelően. Ezen tényezők kombinációja révén egyszerre mondható el, hogy a betegség óriási kihatással bír, illetve az, hogy a magas vérnyomás kérdése meglepően elhanyagolt téma.
A jó hír az, hogy a magas vérnyomás kezelése hihetetlenül olcsó és hatékony egy vagy több olyan tablettával, amelyek szabadalma már lejárt (off-patent), és szinte semmibe sem kerülnek. Ezt a gazdag országokban elég jól csinálják, de az egész világon ezt kellene tennünk.
A magas vérnyomás közösségi szűrése személyenként mindössze 1 dollárba kerül, és a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek felírása gyakran csak 3-11 dollárt tesz ki évente. Kutatások azt mutatják, hogy a világ szegényebbik felében a magas vérnyomás ellenőrzése évente körülbelül 3,5 milliárd dollárba kerülne. Ez azonban évente közel egymillió ember életét mentené meg.
Gazdasági szempontból minden egyes erre a célra elköltött dollár 16 dollárnyi hasznot hozna a társadalomnak, ami a világ egyik leghatékonyabb intézkedésévé tenné ezt a megközelítést.
Annak ellenére, hogy az olyan krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri betegségek a fertőző kóroknál is nagyobb gyilkosnak számítanak – még a fejlődő világban is –, nagyon kevés forrást kap ez a terület. Az alacsony jövedelmű országokban az egészségügyi kiadások közel 30%-át külső finanszírozás fedezi, de ennek csupán 5%-át fordítják a krónikus betegségekre. Nigériában, ahol a szívbetegségek ma már minden tizedik halálesetért felelősek, az egészségügyi minisztérium nem fertőző betegségekkel foglalkozó részlege új programot indított a magas vérnyomás ellenőrzésére. Ez egy kiváló kezdet, azonban létfontosságú, hogy a donorok fokozzák az olyan programok támogatását, amelyek a magas vérnyomás megfizethető, átfogó és magas színvonalú megelőzési és kezelési szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítják nemcsak Afrikában, hanem valamennyi fejlődő országban.
A magas vérnyomás a világ vezető globális halálozási kockázata, mégis ez a kérdés kevés figyelmet és még kevesebb anyagi forrást kap. Évente mindössze 3,5 milliárd dollárból megvalósíthatjuk az egyik legjobb megoldást a világon kezelendő kérdések terén, amivel emberek millióinak életét menthetjük meg. Csak tudnunk kell erről a lehetőségről.
Bjorn Lomborg
A Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, amely több száz közgazdásszal (köztük hét Nobel-díjassal) együttműködve a világ fő kihívásaira (kezdve a betegségek, az éhezés felszámolásától az oktatásig, a klímaváltozásig), lényegében az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítására megoldási javaslatokat dolgozott ki. A Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója. Elemzései, publicisztikái jellemzően a klímaváltozás elleni küzdelem, valamint a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.
Címlapkép forrása: Getty Images
