Geopolitikai feszültségek, egyre aktívabb jegybankok, makacs infláció, erős dollár és amerikai elnökválasztás: az elmúlt hónapokban nagyon összeálltak a csillagok az arany felett, aminek köszönhetően sorra dönti a történelmi csúcsokat a sárga nemesfém jegyzése. Korábban már felhívtuk rá a figyelmet, hogy komoly rali várható az aranybányász vállalatok részvényeinél, ami el is indult - de vajon van még tere az emelkedésnek? És mi az a befektetési lehetőség, ami a biztonságos megoldásokat kedvelőknek is az ínyére válhat?
A Kínai Központi Bank márciusban 160 000 uncia arany hozzáadásával tovább növelte tartalékait, ami összhangban van azzal a piaci megfigyeléssel, hogy a központi bankok folyamatos kereslete támogatja az arany árának emelkedését, miközben a globális központi bankok, köztük Kína, Törökország, India és Kazahsztán is aktív vásárlókként jelennek meg, elősegítve ezzel az arany iránti bizalom fenntartását.
Márciusban, az amerikai dollár erősödése ellenére is nőttek Kína devizatartalékai, amelyek a világ legnagyobbjai közé tartoznak, elérve a 3,246 milliárd dollárt. Az ország aranytartalékának értéke is jelentősen emelkedett.
Zimbabwe az ország aranytartalékai által támogatott új valuta bevezetésére készül, ami Emmerson Mnangagwa elnök kormányának legújabb erőfeszítése a régóta fennálló monetáris zűrzavar kezelésére.
A mögöttünk álló hónapokban egyre feszültebbé váltak a geopolitikai konfliktusok, lehet itt gondolni az orosz-ukrán háborúra, vagy akár a közel-keleti eseményekre is. De nem csak ez az oka annak, hogy egyre nagyobb hévvel halmozzák az aranyat a biztos menedék reményében a befektetők: az amerikai kamatpolitikával kapcsolatos félelmek, az elnökválasztás okozta bizonytalanság és a jegybankok szűnni nem akaró aranyétvágya mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy soha nem látott szintre lőjjön ki a sárga nemesfém árfolyama. De pontosan mi áll ezen félelmek mögött, tényleg jó ötlet most aranyba menekülni?
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
Évtizedeken keresztül a dollár árfolyama és az amerikai reálhozamok szintje volt a két legmeghatározóbb tényező az arany árfolyamában – pár hónapja azonban megváltoztak a dolgok, és most úgy fest, hogy már nem egészen működik ez a dinamika. Az egyre hevesebb jegybanki aranyfelvásárlások következtében hiába emelkedtek ugyanis az inflációval korrigált amerikai kamatlábak a 2008-as gazdasági világválság óta a legmagasabb szintre, az aranyár ezzel párhuzamosan egyáltalán nem szakadt be, sőt: jelenleg nincs messze a májusban elért történelmi csúcstól az árfolyam. Adódik a kérdés: az aranyár és a reálkamatlábak közötti kapcsolat felbomlása paradigmaváltást jelent a nemesfém számára? Mostantól máshogy árazódik a nemesfém? És ami talán a legfontosabb: befektetőként izgalmas lehet a sztori?
Többek között a nemesfémekhez köthető befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján.
Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt júniusban havi összevetésben.
Kína a hatodik egymást követő hónapban növelte aranytartalékát. Áprilisban 8,09 tonnányi készletet vásároltak - közölte a kínai Állami Devizahivatal.
A török líra egy éve a legnagyobb mértékben emelkedett, miután a központi bank módosította a kereskedési szabályokat, hogy enyhítse a valutára nehezedő nyomást az azonnali piacon.
Az ezermilliárd dolláros devizatartalékokat kezelő központi bankok a geopolitikai feszültségek, köztük az ukrajnai háború miatt növelik aranykészleteiket. A 7 milliárd dollárnyi devizatartalékot kezelő 83 központi bank körében végzett felmérés szerint több mint kétharmaduk arra számít, hogy társaik 2023-ban növelni fogják aranyállományukat.
A 2022-es évre még nagyon sokáig fogunk emlékezni: a sokadik hullám és oltás után kezdtük végre elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Jött tehát a háború, elszabadult a már előtte is meredeken emelkedő infláció, a monetáris politika példátlan tempójú kamatemelésekkel próbálta és próbálja tartani a lépést, közben egyre hangosabban kopogtat az ablakon a globális recesszió réme. Az ehhez hasonló helyzetekben a történelem során gyakran a különböző menekülőeszközöknél kereste a helyét a tőke: a 2022-es év viszontagságai után elmondhatjuk, hogy egy elég minőségi táptalaj alakult ki az arany csillogásához 2023-ra. De mit gondolnak az elemzők, miért lehet az idei év sztárterméke a sárga nemesfém? És ha ez valóban így lesz, akkor mégis milyen konkrét befektetési lehetőségek kínálkoznak?
A People's Bank of China (PBOC) novemberben 32 tonnával növelte aranytartalékát, mintegy 1,8 milliárd dollár értékben - közölte a kínai jegybank szerdán. A PBOC 2019 óta először adott hírt aranytartalékának emelkedéséről.
A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, mely Oroszország aranytartalékait érinti - tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források csütörtökön.
Tegnap este beszámoltunk róla, hogy elfogadta a kormány a Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait. Az óriási, mintegy 3 ezer milliárdos program legfontosabb elemei között szerepel korszerű járművek beszerzése, vasútállomások megújítása, a felszabaduló rozsdaterületek rehabilitálása, és az egyik legkomolyabb elem, a Nyugatit és Kelenföldet összekötő vasúti alagút megépítése, melyről október elején még egy teljes konferenciát is szerveztünk a BFK-val közösen.
Kína devizatartaléka - ami a legnagyobb a világon - szeptemberben csaknem 1 százalékkal csökkent augusztushoz képest, áprilisi mélypontra esett elsősorban amiatt, hogy a dollár erősödött a vezető devizákból álló kosárhoz képest.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Közeleg az invázió.
A választási rendszeren nem lesz változtatás.
Tejesültek a célok?
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
"Tegnap azt mondtad, majd holnap" – Nike.