Magyarország

Íme, az EU-csúcs eddigi hat fontos eredménye magyar szempontból

Íme, az EU-csúcs eddigi hat fontos eredménye magyar szempontból

Kétféle gázársapka is jöhet, emellett a közös gázbeszerzés és a vészhelyzeti gázkisegítés alapszabályait is eldöntötték a tagállamok, továbbá egy portugál-spanyol-francia alku a mi régiónk gázellátását is javíthatja, és elvi síkon kinyitották az ajtót a vezetők azelőtt is, hogy akár új közös forrásokból is tompíthassák a tagállamok az energiaszámlákat – röviden így lehet összefoglalni az EU-csúcs első napjának főbb energiapiaci eredményeit magyar szempontból. Összességében a friss megállapodások növelhetik a magyar gázpiaci ellátásbiztonságot, de a végső szabályok még nem ismertek.

Irányt váltott a nagy gázvitában az Orbán-kormány, akár szombatig is eltarthat az EU-csúcs

Irányt váltott a nagy gázvitában az Orbán-kormány, akár szombatig is eltarthat az EU-csúcs

Miután a gázársapka kérdésében nem valószínű döntés a ma délután 3-kor kezdődő EU-csúcson a német és holland ellenkezés miatt, a jelek szerint irányt váltott az Orbán-kormány. Az ársapka támadása mellett ugyanis a kormányfő új elemként a közös gázbeszerzési tervet is elkezdte támadni arra hivatkozva, hogy az a közös vakcinabeszerzéshez hasonlóan „lassú és drága” lehet. Emellett azt ígérte a minap elindult nemzeti konzultációval és plakátkampánnyal párhuzamosan, hogy „a háborús szankciós politika átgondolását, ésszerű alapokra helyezését fogjuk szorgalmazni”. Az biztos, hogy mind a gázárak leszorítását célzó témában, mind Ukrajna támogatásában, mind a szankciós politika esetleges folytatásában parázs viták várhatók az elvileg kétnaposra tervezett EU-csúcson, és éppen ezért akár az is lehet, hogy az végül átnyúlik a szombati napba is, mint ahogy arra egy német kormányzati tisztviselő utalt.

Valós veszélye van annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában – Mit jelent ez Magyarországra nézve?

Valós veszélye van annak, hogy Putyin atomfegyvert használ Ukrajnában – Mit jelent ez Magyarországra nézve?

A kubai rakétaválság óta nem volt akkora esélye a nukleáris armageddonnak, mint most – mondta ezt szűk két hete Joe Biden amerikai elnök, miután Oroszország négy ukrán megyét annektált. Oroszország szinte napi szinten fenyegetőzik atomcsapással, mind Ukrajna, mind a NATO irányába, a katonai szövetség pedig üzenetet juttatott el Moszkvának, melyben egyértelműen leírták, milyen válaszcsapás születik, ha atomfegyvert vetnek be Ukrajnában. Közben a napokban kezdődött mind Európa NATO által uralt részében, mind Oroszországban egy-egy nagyobb nukleáris erők készültségét ellenőrző hadgyakorlat. Remélhetőleg a világ vezetői észnél lesznek, és nem dönti le épp Vlagyimir Putyin a második világháború óta ápolt tabut, a nukleáris fegyverek éles bevetését, de szomorú tény, hogy jelentősen növekedett az elmúlt két hónap során legalább egy limitált rombolóerejű, taktikai atomfegyver bevetésének az esélye Ukrajnában. Ha atomtámadás történik Magyarország szomszédjában, ennek lehetnek következményei hazánkra nézve is - ezzel kapcsolatosan megpróbáltunk megválaszolni 5 darab fontos, gyakran elhangzó kérdést.

Kiderült, mikor indul a regisztráció az energiatámogatási programra

Kiderült, mikor indul a regisztráció az energiatámogatási programra

A kormány az energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat a munkahelyek megőrzése érdekében vissza nem térítendő támogatással segíti. Az idén 100 milliárd forintos keretösszegű energiatámogatási program első, regisztrációs szakasza 2022. október 20-án, csütörtökön kezdődik meg - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Koronavírus Magyarországon: megérkeztek a legfrissebb heti adatok

Koronavírus Magyarországon: megérkeztek a legfrissebb heti adatok

Az elmúlt héten összesen 11 947 új koronavírus fertőzöttet igazoltak Magyarországon és elhunyt 118 beteg – derül ki a friss heti statisztikából. Az egy héttel korábbi számokhoz képest új esetek száma csökkent, a halálozások száma pedig nőtt.

Három kemény telet kell kihúznia az EU-nak az orosz gáz hiánya miatt – figyelmeztetett a brüsszeli csúcsvezető

Három kemény telet kell kihúznia az EU-nak az orosz gáz hiánya miatt – figyelmeztetett a brüsszeli csúcsvezető

Nem feltétlenül a most következő tél lesz embert próbáló az EU-ban, hanem a 2023-as és a 2024-es, mert orosz gáz nélkül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az energiaválság előtt és óta hozott intézkedések érezhető változást hozzanak Európában – jelezte a mai újabb energetikai bejelentések kapcsán szervezett interjúk keretében a Szabad Európának Frans Timmermans. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke közben éles hangon bírálta a magyar kormányt az oroszok iránt tanúsított magatartása miatt.

Varga Judit az új brüsszeli gázpiaci javaslatokról: csak részletes hatástanulmányok után szabad dönteni

Varga Judit az új brüsszeli gázpiaci javaslatokról: csak részletes hatástanulmányok után szabad dönteni

Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.

Martin József Péter az EU-pénzes tárgyalásokról: lehet megegyezés, de módosítani kell a vállalásokat

Martin József Péter az EU-pénzes tárgyalásokról: lehet megegyezés, de módosítani kell a vállalásokat

Lehet megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági eljárásban, de mivel szemléletváltás történt Brüsszelben, így nem valószínű az, hogy a Bizottság „beéri annyival, ami most az asztalon van” – vázolta a Portfolio-nak adott interjúban Martin József Péter. A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját azután kérdeztük, hogy tegnap Thierry Breton, a Bizottság tagja Budapesten azt jelezte: azokat a szakmai anyagokat is beépítik a magyar kormánnyal való tárgyalási folyamatba, amit a minap a Transparency International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor közösen adott ki a kormány által tett vállalások tartalmáról. Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a kényszerek hatalma hozhatja el a megállapodást, aminek tartalma kapcsán még azt sem zárta ki, hogy „a kormány eddigi merev elzárkózása ellenére napirendre kerül az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdése is”.

Thierry Breton a magyar EU-pénzes vállalásokról: bízok a magyar kormány teljesítésében, de van még feladat

Thierry Breton a magyar EU-pénzes vállalásokról: bízok a magyar kormány teljesítésében, de van még feladat

Sok vállalást tett a magyar kormány a jogállamisági eljárás során, ami egyúttal sok feladatot is jelent, ezek közül néhány kötelező elemet már teljesített, és „bízok benne, hogy mindet teljesíti” – jelezte egy hétfő délutáni budapesti háttérbeszélgetésen Thierry Breton. Az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa - akihez többek között a kondicionalitási eljárás közbeszerzéssel kapcsolatos ügyei is tartoznak - elárulta, hogy a közbeszerzés terén tett magyar kormányzati vállalásokat még ki kell egészíteni és részben ezen "finomhangolás" átbeszélése érdekében érkezett Budapestre, amelynek keretében ma például hosszan tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel is.

Varga Mihály: nem akarunk rászorulni az IMF pénzére

Varga Mihály: nem akarunk rászorulni az IMF pénzére

Magyarország már nem tartozik és nem kíván azon országok közé tartozni, amelyek rá vannak szorulva a Valutalap forrásaira – hangsúlyozta a szervezet és a Világbank őszi közgyűlésén Washingtonban Varga Mihály a közmédiának nyilatkozva.

Megszólalt Szijjártó Péter, miután a Gazprom vezérével tárgyalt Moszkvában

Megszólalt Szijjártó Péter, miután a Gazprom vezérével tárgyalt Moszkvában

Magyarország földgázellátása a jelenlegi válsághelyzetben is biztonságban van, miután a Gazprom vezérigazgatója megerősítette hosszú távú elkötelezettségét a Török Áramlat működtetése és a magyarországi szállítások fenntartása mellett - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában.

Rekordszinten a napenergiából termelt villamos energia mennyisége

Rekordszinten a napenergiából termelt villamos energia mennyisége

A napelemek által termelt villamos energia mennyisége összesen 32,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia közel háromnegyedét, míg a teljes bruttó termelt villamos energia 20 százalékát a napenergia biztosította. A napenergia által termelt villamos energia a mindenkori legnagyobb júliusi értéket eredményezte – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb, hetedik havi adatokat közlő energiastatisztikai riportjából.

Katasztrofális az egészségügy helyzete a magyarok szerint

Katasztrofális az egészségügy helyzete a magyarok szerint

Az Ipsos kutatása alapján a magyarok elsöprő többsége szerint lehangoló képet mutat az egészségügy helyzete Magyarországon, számos kérdést tekintve mi adtuk a leginkább negatív válaszokat. A 24.hu szemlézte a kutatás legfontosabb, Magyarországot érintő eredményeit, illetve párhuzamba állították őket a világátlaggal és a felmérésben érintett, régiónkban található országokkal.

A magyarhoz hasonló rezsicsökkentés lesz a lengyeleknél is, de van pár fontos különbség

A magyarhoz hasonló rezsicsökkentés lesz a lengyeleknél is, de van pár fontos különbség

Évi 2000 kilowattóráig jár a rezsicsökkentett áramár a lengyel lakosságnak, felette piaci árat kell fizetni és külön támogatást kapnak a villannyal fűtők, illetve aki nagyon spórol, díjcsökkentést érhet el – ezek azok a főbb elemek, amelyek a lengyel szejm által ma megszavazott árampiaci rezsicsökkentés kereteit szabályozzák majd és így részben hasonlítanak a magyar rendszerre.

Kimondta a világhírű szakértő: nem a mostani telünk lesz a húzós, hanem a jövő évi

Kimondta a világhírű szakértő: nem a mostani telünk lesz a húzós, hanem a jövő évi

"Ez a tél nehéz, de a következő tél nagyon nehéz lehet" – jelentette ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője az európai gázellátási kihívások kapcsán szerdán Finnországban. Állításának lényege az, hogy bár most szinte teljesen tele vannak Európa-szerte a gáztárolók, de azok a tavasz végére 25-30%-a le fognak ürülni és az orosz szállítások kérdésessége, illetve a várhatóan felpörgő kínai gázimport miatt óriási kérdés, hogy hogyan lehet majd azokat a következő télre feltölteni. Jelenleg egyébként már 90%-ra feltöltötték az európai gáztárolókat, ami kicsit meghaladja az elmúlt évtized ilyenkor szokásos átlagát, idehaza ennél jobban állunk, de a fogyasztásarányos betárolási mutatóinkra ez már nem igaz, sőt. Éppen ezért is lehetett szükség a plusz 700 millió köbméternyi orosz gázbeszerzésre.

Belement a magyar kormány az új oroszellenes szankciókba (2.)

Belement a magyar kormány az új oroszellenes szankciókba (2.)

Megszületett a szerda délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen a politikai alku a nyolcadik oroszellenes szankciós csomagról, benne az orosz kőolajra vonatkozó ársapkával – közölte a cseh soros elnökség a Twitteren. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is támogatta az újabb oroszellenes szankciós csomagot. Frissítés! Mivel az ársapka az Oroszországból induló, külső harmadik országokba irányuló olajszállításokra vonatkozik, így cikkünk eredeti verziójától eltérően nem is harcolhatott ki a magyar kormány felmentést az ársapka alól a vezetéken (Barátság II.), vagy a tengeren (Horvátország felől Adria-vezeték) hozzánk eljuttatott orosz kőolaj vonatkozásában.

Gazdasági válság vár Magyarországra

Gazdasági válság vár Magyarországra

Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.