Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő európai uniós szankciók ügyében - írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Twitteren kedden megjelentetett bejegyzésében.
Frissítette hétfőn az Európai Bizottság az iránymutatását, hogy mit tegyenek az európai gázvásárlók az orosz gázt rubelért című kéthónapos huzavonában és ez alapján eldőlt: mindkét fél győztesnek hirdetheti magát, és így a gázszállítások zavartalanul folytatódhatnak. Ez azt jelenti, hogy az európai kormányok és gázvásárlók nyugodtan hangoztathatják, hogy ők bizony továbbra is a szerződésekben rögzített euróban, illetve dollárban fizetnek Oroszország felé, az oroszok pedig nyugodtan hangoztathatják, hogy sikerült rákényszeríteniük a nyugatiakat arra, hogy rubelben fizessenek a Gazpromnak. A kettő állítás közötti látszólagos ellentmondást néhány apró technikai részlet oldja fel, de ezekről nem szívesen beszél egyik fél sem, mert felfednék, hogy a teljes igazságnak csak az egyik részét domborították ki a közvélemény felé.
Eddig Svájcba, vagy Németországba kellett utazni az ún. izotópos infúziós kezelésért, de most már Magyarországon is elérhető el, és egy 80 éves beteg a napokban meg is kapta ezt – hangzott el az RTL Híradó hétfői adásában.
A vezetékes orosz olajról való leválás itthon és Horvátországban együtt 280 milliárd forintos beruházással járna, és ezután 55-60%-kal megemelkedne itthon az üzemanyagok ára, ami általános áremelkedést hozna, így ennek enyhítésére egy 15-18 milliárd eurós beruházási tervet várunk az Európai Bizottságtól, ha pedig ilyet nem tud felkínálni, ami valószínű, akkor adjanak időkorlát nélküli felmentést a vezetékes orosz kőolaj importja alól, mert csak ebben az esetben támogatjuk a hatodik uniós szankciós csomagot - gyakorlatilag ezt mondta el mai élő Facebook-bejelentkezésében Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezzel még tovább srófolta azt az Orbán Viktor kormányfő által több milliárd eurósra jelzett tétet, hogy milyen esetben állna el Magyarország az orosz olajembargó vétójától. A tárcavezető jelezte: nem tudja, hogy a következő két hétben lesz-e előrelépés az ügyben, vagy sem, így azt érzékeltette, hogy leghamarabb az állam- és kormányfők május 30-31-i csúcstalálkozóján változhat bármit a magyar álláspont.
Ma kerül sor Brüsszelben az uniós külügyminiszterek szokásos havi értekezletére, amelyen tárgyalnak a hatodik oroszellenes szankciós csomagról, így az olajembargó ügyéről is, de egyelőre döntés nem várható, hiszen ez a téma nem is annyira a külügyi vezetők asztala. Az ülés azért is fontos, mert részt vesz rajta az ukrán külügyi vezető is, illetve mellette a kanadai tárcavezető, továbbá a hat nyugat-balkáni ország külügyminisztere is, így a mai esemény sok témában – így az olajembargó ügyében is - inkább az álláspontok tisztázását segítheti. Később az ülésre érkező tagállami miniszterek mind azt érzékeltették, hogy kell még egy kis idő, mire a hatodik szankciós csomagon belül az olajembargó ügyében is megoldás születik, így tehát ma tényleg nem várható döntés.
Nagyon frusztráló látni, hogy miközben a hatodik uniós szankciós csomag mintegy 90%-áról megegyeztünk, mégsem tudunk haladni az elfogadással, mert az olajembargó ügyében Magyarország vétóval fenyeget, ezért felmerült az az ötlet, hogy ezt a kérdést kivesszük és egyelőre félretesszük a szankciós csomagból és úgy haladunk – jelezték a radikális tervet név nélkül uniós diplomaták a Politiconak. Frissítés! A Portfolio információi szerint ez a szétválasztás csak egy felmerült ötlet, nem egy hivatalos javaslat és az olajembargó ügyéről leghamarabb valószínűleg csak a jövő hétfői külügyminiszteri találkozón lesz újból érdemi vita, amely eseményt Joseph Borrell uniós külügyi főképviselő fontos állomásnak nevezett.
Az úgynevezett Lloviu-vírust azonosították magyarországi denevérekben, a kórokozó laboratóriumi körülmények között képes embert is fertőzni. Járványtól semmi esetre sem kell tartanunk, a felfedezés egyelőre nem több tudományos eredménynél, az Ebola- vagy Marburg-vírushoz hasonló megbetegedést nem képes okozni - számolt be a 24.hu.
Számos tagállam képviselője aggodalmának adott hangot a szerdai brüsszeli nagyköveti értekezleten, hogy Magyarországnak plusz pénzt adna az Európai Bizottság a jövő héten bejelentendő REPowerEU program keretében, hogy az orosz olajembargós csomagot megszavazza – tudta meg az ülésen résztvevőktől a Politico.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök hívta meg Budapestre Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt – derült ki a Politico kedd reggeli hírleveléből az eddig nem ismert egyik fontos információ.
Még ma, azaz hétfő délután Budapestre repül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy az uniós olajembargó ügyében tárgyaljon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – közölte a Bizottság szóvivője percekkel ezelőtt.
A legfrissebb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a megállapodás felé tartanak a hatodik uniós szankciós csomag keretében az orosz olajembargóról szóló tárgyalások, sőt a német és a lengyel kormány hétfőn már arról beszél, hogy közel a megállapodás, azaz a magyar kormány vétója is elhárulhat.
A magyar kormány képviselője a vasárnapi ülésen is ellenezte az uniós olajembargó tervének megszületését, mert szinte teljes mentességet kér az embargós terv alól – jelezte egy névtelen forrás a Politicónak. A Portfolio megbízható információi szerint - összhangban az uniós intézmények vasárnap esti közös közleményével - a folyamatban lévő tárgyalásokon a fókusz inkább azon van, hogy Magyarország és Szlovákia részére milyen műszaki következményekkel jár az orosz olajembargó, ahhoz milyen finanszírozási lehetőségek állnak majd rendelkezésre és az orosz leválás mellett hogyan lehet folyamatosan garantálni az ellátásbiztonságot, a hazai üzemanyagellátás zavartalanságát.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Miután a péntek délelőtti uniós tagállami nagyköveti ülésen nem született megállapodás a módosított uniós olajembargó ügyében, pénteken délután tárgyalás zajlott az Európai Bizottság és a magyar kormány között az ügyben – tudta meg az ügyre rálátó egyik diplomata forrástól a Reuters.
"Bátor lépés", hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem támogatja az orosz energiatermékekre vonatkozó uniós embargót - írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pénteki Telegram-bejegyzésében.
Magyarország és Szlovákia 2024 végéig, tehát még egy évvel későbbig kapna felmentést az orosz olajembargó alól a legfrisssebb ajánlat szerint – tudta meg diplomáciai forrásokból a Reuters. Ez azt jelentené, hogy még több ideje lenne az átállásra a két országnak, mint amit eddig felajánlott volna az Európai Bizottság, de Orbán Viktor magyar kormányfő ma reggeli nyilatkozata alapján továbbra is nagy kérdés, hogy a tagállami nagykövetek Brüsszelben jelenleg is zajló ülésén meg tud-e születni az alku, esetleg az éjszakába, vagy a hétvégébe nyúlik, mint ahogy arra a Politico céloz, vagy netán nem is jön egyelőre össze. Utóbbi esetben jövő hétre rendkívüli külügyminiszteri találkozót hívna össze az EU külügyi főképviselője.
„Ahhoz, hogy át tudjunk állni egy új olajellátási rendszerre, nem csak az olaj ügyét kell megoldani, hanem korszerűsíteni kell a teljes magyar energiarendszert” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a péntek reggeli rádióinterjúban, és ezzel gyakorlatilag egy több ezer milliárd forintos üggyé fokozta azt a finomítói átállítási kérdést, amiről ő maga is jelezte, hogy Magyarországnak „csak” néhány százmilliárd forintba kerülne. A miniszterelnök kijelentette: „amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen” az uniós olajembargóra; ami alatt valószínűleg azt értette, hogy amíg a jogállamisági eljárás miatt nem tisztázott, hogy a helyreállítási és más fejlesztési programokban mikor mennyi EU-pénz várható, addig a vétó belengetésével megakasztja az uniós olajembargó ügyét. Mindezt pedig úgy aposztrofálta az interjúban, hogy ez a magyar rezsicsökkentés fenntartása érdekében vívott harc. Közben Brüsszelben kiszivárgott, hogy még egy év haladékot kapna Magyarország az orosz olajembargó alól és akár a hétvégébe is nyúlhatnak az alkudozások a szankciós csomagról. Később aztán az is kiszivárgott, hogy még pénteken délután is volt egy egyeztetés Brüsszel és Budapest között az uniós olajembargó témájában és elképzelhető, hogy a hétvégén fog majd jönni az alku.
A geopolitikai témákban eltérés van Lengyelország és Magyarország között, a visegrádi csoporton belül viszont a tagországok ott fognak együttműködni, ahol konszenzus áll fenn - jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön a cseh hivatali partnerével közös sajtóértekezleten.
Orbán Viktor miniszterelnök ma valóban írt egy levelet Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek a tegnap bemutatott hatodik uniós oroszellenes szankciós csomag olajembargóra vonatkozó tervével kapcsolatban és ebben azt rögzítette, hogy "ebben a formában ezek a szankciók nem támogathatóak" - jelezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV csütörtök esti műsorában. Gulyás Gergely lényegében arra utalt, hogy ha Magyarország hosszabb felmentést kapna az embargó alól és az átállás költségeinek legalább egy részét megtérítené az unió, akkor megváltozhatna a kormány álláspontja.
A nagy létszámú magyar kisebbség lakta Kárpátalja ellen a héten végrehajtott orosz rakétacsapás megmutatta, hogy a háború nemcsak Ukrajnát, hanem Magyarországot is érinti, "bármennyire is próbálják figyelmen kívül hagyni ezt a tényt Budapesten" - jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő csütörtökön a Facebookon közzétett bejegyzésében.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról.
Nem tudják az ukránok stabilizálni a frontvonalat.
Szerencsére nem sérült meg senki.
Harrisnek jobb esélyei vannak nyerni, mint Joe Bidennek.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
