Feledy Botond külpolitikai szakértő az RTL műsorában elmondta, nyár előtt véget érhet Oroszország ukrajnai háborúja, mivel ezt diktálják az orosz érdekek. A szakértő azonban hangsúlyozta: amíg a háború tart, a civilek elleni atrocitások folytatódni fognak.
Az első számú döntéshozók személyes céljai sok esetben nem egyeznek a vállalat célkitűzéseivel, vagyis nem ez alapján értékelik a vállalatvezetők teljesítményét, derült ki a PwC Magyarország Vezérigazgató felméréséből. Ezzel együtt egyre nagyobb az igény a befektetők részéről, hogy a vezetők olyan hosszú távú célokra is koncentráljanak, mint az ESG vagy az ügyfélbizalom növelése. A globális adópolitika változása sok vezérigazgató figyelmén kívül esik, annak ellenére, hogy kevesen hiszik, hogy ez nem lesz hatással a szervezetükre.
Egészen éles kritikát fogalmazott meg egy keddi berlini energetikai konferencián a jelenlegi német külügyminiszter és a gazdasági miniszter az ország, illetve Európa elmúlt években követett gázpiaci stratégiájáról. Konkrétan abban a témában fogalmaztak élesen, hogy noha már legalább Krím 2014-es orosz megszállása óta jól látták a német vezetők, hogy milyen veszélyekkel jár az orosz gázfüggőség, mégsem tettek ennek leépítése érdekében semmit, sőt Németországban még masszívan növelni is akarták az orosz-függőséget az Északi Áramlat 2 megépítésével.
Kizárólag rubelben lehet majd fizetni a gázszállításokért, így a vevőknek előbb meg kell vásárolniuk az orosz fizetőeszközt, az egész folyamat pedig egyszerű, átlátható és megvalósítható lesz – jelezte egy keddi tájékoztatón Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő az egész áttérés indokaként azt jelölte meg, hogy a nyugat gazdasági háborúba bonyolódott Oroszországgal, így nekik is vissza kellett ütniük.
Hétfő reggel 480 millió fő felett jár a világban a regisztrált koronavírusos esetek száma a járvány kitörése óta és több mint 6,1 millió haláleset köthető már a koronavírushoz a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A világban és számos európai országban emelkedést mutatnak az esetszámok. Látva az európai és ázsiai esetszámok felfutását, tudósok egy csoportja már attól tart, hogy az omikron vírusvariáns rendkívül fertőző BA.2 alvariánsa hamarosan az Egyesült Államokban is újabb koronavírus-hullámot indíthat el. A koronavírus-járványról szóló hírek percről percre.
Paks II. nem döglött projekt, mert az ország alapvető energetikai kihívásait továbbra is meg kell oldani, sőt az orosz gázfüggőség leépítési terve még inkább indokolja a projektet, sőt mellette még más, akár francia, vagy amerikai hátterű erőmű megépítését is – mondta a Válasz Online-nak adott hosszú interjúban Aszódi Attila. A Paks II. volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint példátlan, hogy az orosz Roszatom mérnökei megjelentek egy másik szuverén országban, azaz az ukrajnai csernobili és zaporizzsjai atomerőműveknél a harcok után, mert ezzel sokat romlott a cég megítélése, de egyelőre nem megítélhető, hogy ez hova vezet az európai atomerőmű építési lehetőségei terén.
Ellehetetlenült a Paks II. projekt, ugyanis az orosz-ukrán háború kitörése után Alekszej Lihacsov, az orosz Roszatom vezérigazgatója levélben jelezte a magyar kormány felé az elállási szándékukat vis maiorra hivatkozva – tudta meg a 24.hu oroszországi forrásból.
Lezárult a Brexit miatt károkat szenvedett vállalatok támogatására szolgáló pályázat második köre, a kormány által megelőlegezett európai uniós alapból így összesen 23 milliárd forinttal járulnak hozzá 63 hazai cég beruházásaihoz - jelentette be hétfőn a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Az elmúlt három napban 5223 új fertőzöttet igazoltak Magyarországon, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 844 581 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 84 beteg, így az elhunytak száma 45 342 főre emelkedett. 1887 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 60-an vannak lélegeztetőgépen - közölte a koronavirus.gov.hu.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Rendben szállítjuk továbbra is a gázt a szerződéses keretek között, „csupán” annyi változik, hogy a barátságtalan, azaz az orosz szankciókat megszavazó országoknak ezentúl rubelben kell teljesíteniük a számlák kifizetését – jelentette be szerdán Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szavai sokkal nagyobb jelentőségűek, mint elsőre tűnnek, és komoly visszavágást jelentenek a nyugati szankciókra, így nem véletlen, hogy a gázárak kilőttek, az orosz rubel pedig szárnyalni kezdett. A gázárak mai ugrását az is segítette, hogy kora délután bejelentették Brüsszelben a nagy gáztároló feltöltési és közös gázvásárlási terveket is, ami folyamatos és erős gázkeresletet fog támasztani a piacon a következő hónapokban is.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból – tudta meg a 444.hu az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés leépítését szolgáló beruházásokra 3, a hazánkba érkezett ukrajnai menekültek ellátására, integrálására szolgáló lépésekre pedig 18 napon belül rendkívüli támogatási igényt nyújthatnak be az érintett tagállamok, így Magyarország is az Európai Bizottsághoz – derült ki a testület hétfői közleményéből.
A mai brüsszeli uniós külügyminiszteri csúcs szünetében nemcsak az újabb energetikai szankciós elképzelések blokkolását helyezte kilátásba Szijjártó Péter, hanem arról, hogy a magyar kormány elutasítja repüléstilalmi övezet létesítését és a békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában.
Az, hogy most évek óta a legalacsonyabb a magyar földgáztárolók töltöttsége, csak a szokásos helyzetre visszaállást jelenti, és alapesetben nem kell hozzányúlni a biztonsági gázkészlethez, hiszen azon felül még 350 millió köbméternyi gáz van a tárolókban és zavartalan a gázimportunk minden irányból – jelezte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese megjegyezte azonban, hogy ha a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzet állna elő (ilyennek nem látják most a jeleit Ukrajnában sem), akkor a vészforgatókönyvek között "szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni".
Hosszú évtizedek óta nem látott kockázatok és piaci kihívások közepette rendezik meg éppen a világ egyik legfontosabb ingatlanpiaci vásárát és üzleti találkozóját Cannes-ban, a MIPIM-et. A legnagyobb kiállítók között van London, Párizs, Egyiptom, Szaúd-Arábia, a régiónk legfontosabb befektetési és fejlesztési célpontjai, mint Lengyelország, Csehország és természetesen Budapest és Magyarország is egy külön standdal. A piaci szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy a legfontosabb kihívások között most mindenki két dologról beszél, az inflációról és természetesen az orosz-ukrán háborúról, és annak várható lezárásáról és valós hatásairól a világgazdaságra, az egyes országok kockázati besorolására. A jelszó ismerős lehet, bár át kell gondolni a lépéseinket, de alapvetően előre fele kell menni (befektetni, fejleszteni), hiszen abból tudunk kiindulni, amit jelenleg látunk, és nem abból, amit el tudunk képzelni. A rendezvényt az ünnepi díjátadó zárja, ahol a legjobb kulturális és sport fejlesztések kategóriában a döntőben van a Liget projekt részeként nemrég átadott Magyar Zene Háza is. A helyszínről tudósítunk.
Bár több írás is ismertebbé tette a magyar csúcsfegyver mítoszát, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc alatt tervezett legendás sorozatlövő titokzatos története még mindig sokkal inkább egy fikciós regény sztorijának tűnik, mint valós történelmünk részének. Talán mert kevésbé ismert, talán mert nem készülhetett el. És miért olyan jelentős egy el nem készült fegyver? Vannak, akik szerint a golyószóró által Magyarország kivívhatta volna függetlenségét, megvédhette volna törekvéseit nemcsak Ausztriával, hanem Oroszországgal szemben is...
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
