„Kemény és komoly tárgyalások” segítségével sikerült elérnünk azt, hogy a Gazprom a hosszú távú szerződésben vállalt mennyiségeken felül további napi 5,8 millió köbméternyi gázt szállítson Magyarországra, és ennek segítségével „biztosítani tudjuk a télen, hogy mind a háztartásokat, mind az ipart el tudjuk látni” – jelezte az uniós energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésének nyilvánosan közvetített részében Szijjártó Péter.
„Az az elképzelés, amely kizárólag az orosz vezetékes földgázra vezetne be egy ársapkát, teljes mértékben ellentétes az európai és benne a magyar érdekekkel, hiszen ha kizárólag az orosz földgázra vezetnének be egy árkorlátozást, akkor az teljesen evidens módon az orosz gázszállítások azonnali megszűntetésével járna. Ehhez nem kell Nobel-díjasnak lenni, hogy az ember kitalálja” – figyelmeztette a pénteki rendkívüli uniós energiaügyi miniszteri találkozó előtt kollégáit Szijjártó Péter.
Egy évvel azután, hogy a magyar állami cég aláírta az akkori állítások szerint minden eddiginél kedvezőbb 15 éves orosz gázvásárlási szerződést, ma először ismerte el teljes nyíltsággal a magyar kormány, hogy a holland TTF gáztőzsdéhez igazodik az orosz gázbeszerzés költsége és éppen ezért volt kénytelen hozzányúlni júliusban a rezsicsökkentés gázpiaci lábához. Azt, hogy a magyar szerződés tisztán a TTF-árhoz igazodik, a Portfolio már egy idén januári elemzésben megírta, amelyben a már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy az elszálló tőzsdei gázárak potenciálisan óriási költségvetési/adófizetői terhet jelenthetnek és ezért a rezsicsökkentés fenntarthatóságát is kérdőjelek övezik.
Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina szerint az energiaszolgáltató társaságok mindenkinek megtiltják, hogy önkormányzatokkal szerződjenek, ennek következtében pedig októbertől bezárásra kerülhetnek az önkormányzati óvodák, a bölcsődék, és az idősotthonok is, ezen felül gondban vannak a kulturális és szociális intézmények is, valamint a BKV, és maga a főváros is - írja a Népszava.
Nem kizárt, hogy Magyarország megakadályozza az Európai Unió Oroszország elleni szankciócsomagja egyes részeinek megújítását, ha három oligarchát nem vesznek le arról a szankciós listáról – írja a Szabad Európa.
Új, a nézetbeli eltéréseket is figyelembe vevő együttműködési módot lehetne kidolgozni a visegrádi csoportban (V4) és a lengyel-magyar kapcsolatokban ott, ahol az országainkat értékek és érdekek kötik össze - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy vasárnap megjelent interjúrészletben.
Siófok polgármestere, Dr. Lengyel Róbert egy facebook bejegyzésben azt írta, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat kötelessége a közvilágítás biztosítása, és mennyire garantáltnak vesszük azt, hogy éjszaka nincs sötét az utcákon, most, az elszálló energiaárak miatt hatalmas többletkiadással kell szembenéznie a városvezetésnek, a világítás zavartalan működése érdekében pedig forrásokat is át kell csoportosítani, hogy korszerűsíthessék a rendszert.
Napelemet szereltettek a tetőre, ennek következtében akár két és fél- háromszorosára is növekedhet egy szentesi társasház lakóinak áramszámlája, miután emiatt már nagyfogyasztónak számítanak, írja az rtl.hu.
Fontos, hogy Magyarország ellátásbiztonsága minél szilárdabb lábakon álljon, és a magyar gazdaság ne veszítse el versenyképességét a régióban – mondta el a Portfolio-nak adott nagyinterjúban Horváth Péter János. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz-magyar gázszerződések mindenképpen növelik a magyar lakossági gázellátás biztonságát, de közben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az energiahatékonyságra, valamint az energiafüggetlenség fokozására, ezért az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítésére van szükség, valamint a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése a következő évek egyik kulcskérdése. Azt is kiemelte, hogy Magyarország mellett a régiós országok, illetve Németország és Olaszország is erősen építettek eddig az olcsó orosz vezetékes gázra, amelyről egyszerűen nem lehet gyorsan leválni kellő egyéb alternatíva hiányában, maga a leválás pedig nagyobb gazdasági áldozatokkal járhat. Közben az máris látszik a heti gázfogyasztási adatokon, hogy mind a lakosság, mind az ipar elkezdett spórolni. Az interjúban szó volt többek között a dekarbonizáció folytatásáról, és a naperőművek hálózati csatlakozási stopjáról is. Az is kiderült, hogy a MEKH elnök szerint a németek kezében van az eszköz az extrém gázárak leszorítására, mégpedig az Északi Áramlat 2 engedélyezésével, az áramárak mérséklésére pedig javasolt lenne uniós szinten a fosszilis erőművek átmeneti mentesítése a kötelező karbonkvóta vásárlás alól.
Aszály, viharok, áradások és földrengések – az Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófák jelentős hatással vannak a gazdaságra, és ezt már a fejlesztési tervekbe is bele kell számolni. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatja, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradások és – ahogy idén nyáron is megmutatkozott – az aszály sújtja leginkább - írja a kutatócég közleményében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A mai műsorban az augusztus 30-án, kedden elhunyt Mihail Gorbacsov korábbi szovjet pártfőtitkár politikai örökségével és történelmi szerepével foglalkoztunk. A témával kapcsolatban Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az 1956-os Intézet korábbi igazgatója volt a Checklist vendége. A szakembert egyebek mellett kérdeztük Gorbacsov hatalomra jutásának körülményeiről, a volt pártfőtitkár szerepéről a magyar rendszerváltásban, a vezető ellen szervezett 1991-es puccsról, valamint arról is, hogy a szovjet pártapparátusnak egyáltalán szándékában állt-e egy olyan reformer politikus hatalomra jutása, mint amilyennek Mihail Gorbacsov bizonyult.
Az augusztusban naponta kapott 2,6 millió köbméter után szeptemberben és októberben napi legfeljebb 5,8-5,8 millió köbméternyi gázt kapunk annak az új orosz gázszerződésnek a keretében, amelyről most írt alá megállapodást a kormány a Gazprommal – jelentette be a szerdai prágai uniós külügyminiszteri találkozó utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
Két hét múlva az Európai Parlament (EP) plenáris ülés keretein belül fogja megtárgyalni a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről szóló jelentést, amelyről szavazni is fog - írja a HVG. Ugyanezen a napon Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az EP előtt.
Tovább tárgyalunk az oroszokkal arról, hogy több gázt szállítsanak Magyarországra és ezt a következő napokban véglegesíthetjük – jelezte egy hétfői eseménye Szijjártó Péter.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány és a jegybank kommunikációjának is stabil eleme lett az uniós tárgyalásokkal kapcsolatos intézményi optimizmus. A kommunikáció erősen hajaz a 2008-as török kártyaként ismert stratégiára, de azért vannak eltérések. A témával kapcsolatban Madár Istvánt, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében egy, a katáról átalányadózásra átállók adminisztrációját lényegesen leegyszerűsítő, azt nagyban segítő informatikai megoldásról volt szó, ami nem csak a vállalkozók, hanem a könyvelők munkáját is jelentős mértékben tudja támogatni. Erről a fejlesztésről kérdeztük Sárospataki Albertet, a Billingo vezérigazgatóját.
Főként az orosz gázszállítások körüli aggodalmak és a téli betárolás folytatódása miatt szerdán és csütörtökön is komoly gáz- és emiatt áramár emelkedés alakult ki az európai tőzsdéken. Csütörtökön a szeptemberi lejáratú gáz ára a holland tőzsdén átlépte a 300 eurós szintet, a novemberi már 320 euró körül jár megawattóránként, azaz nyugodtan mondhatjuk, hogy a sztratoszférába ugrottak a gázárak, amelyek az áramárakat is magukkal húzták. A piac napok óta a szétesettség jeleit kezdi mutatni, az árjegyzésekben elképesztő turbulencia van, és inkább csak a rossz hírekre reagál a piac újabb és újabb áremelkedéssel. Ezeket és a rendkívül magas energiaárak óriási állami, magánszektori és lakossági terheit látva felmerült a cseh soros elnökségben, hogy össze kell hívni egy rendkívüli uniós szakminiszteri találkozót, amelyen az árplafonok kérdését is komolyan meg kell fontolni.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy senki sem beszél kifelé, senki sem szivárogtat a magyar kormány által hétfőn éjjel Brüsszelbe küldött jogállamisági válaszlevél kapcsán, és még az illetékes uniós biztos sem hajlandó a levél tartalmáról részleteket megosztani az őt megválasztó Európai Parlamenttel – rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei alapján. Ez nem teljesen meglepő, mert már az Európai Bizottság által július 22-én Budapestre küldött, a súlyos pénzügyi szankciókat is felvillantó levél tartalma sem szivárgott ki, ugyanis a Portfolio információi szerint a kormány és a Bizottság illetékesei július közepén megállapodtak: nem kommunikálnak kifelé, hogy a tárgyalások bizalmas jellegű légkörét meg lehessen őrizni.
A magyar kormány állítása szerint az Európai Bizottság valamennyi aggályát megválaszoló, átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz az a levél, amelyet hétfőn éjféltájban juttattak el Brüsszelbe. Az EB alaposan górcső alá veszi a választ - írja a Szabad Európa.
33 országgal szemben indított, klímaválságról szóló pert vittek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé portugál fiatalok közösségi finanszírozás segítségével. A fiatalok ügyét idén tárgyalják - számolt be az ügyről a HVG. Állításuk szerint a példátlan méretű meghallgatás fontos következményekkel járhat.
