• Megjelenítés

Magyarország

Nyilvánosságra hozta a kormány, hogy mire akar 2300 milliárdnyi helyreállítási pénzt elkölteni

Nyilvánosságra hozta a kormány, hogy mire akar 2300 milliárdnyi helyreállítási pénzt elkölteni

Miután tegnap hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, ma nyilvánosságra hozta a vaskos, 568 oldalas, dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig. Az a számszerű vállalásokból is jól kirajzolódik, hogy egy erősen reformorientált programról van szó, amely például jelentős mértékben segíti az ország leválását az orosz energiaimportról, de emellett sokféle gazdasági és társadalmi területen is nagymértékű változásokat indukálhat. Így például az oktatás, a gyermekellátás, az áramhálózat fejlesztése, a szélenergia engedélyezése, az adó- és nyugdíjrendszer kapcsán, utóbbit egy ma reggeli külön cikkünkben már részletesen meg is írtunk. A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük. Ebből és a 2300 milliárdos keretből is látszik, hogy komoly, és egyúttal ambiciózus tervről van szó, ami az életünk számtalan területén fog változásokat okozni a következő években.

Felfedték, min csúszott el a kormány az EU-pénzek kiszabadításánál, de jöhet még két nagy csavar

Felfedték, min csúszott el a kormány az EU-pénzek kiszabadításánál, de jöhet még két nagy csavar

Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.

Flesch Tamás: Megyünk a sötét alagút felé

Flesch Tamás: Megyünk a sötét alagút felé

Az elmúlt évtizedek legbizonytalanabb éve lesz 2023 a hazai vendéglátásban. Nemcsak a költségeiket nem látják egyelőre teljesen tiszták a hazai szállodák, hanem azt sem, hogy mekkora potenciális vendégforgalmuk lehet. A szállodák már többszörös földgázárral kénytelenek működni a téli hónapokban, a januártól induló áramárakra pedig a jelenlegihez képest 8-10-szeres ajánlatokat kaptak, ezért a többség a szolgáltatók ajánlatait nem fogadta el. Úgy döntöttek, hogy nem szerződnek le, inkább a piaci ingadozást vállalva fizetnek, bízva abban, hogy jobb lesz az energiapiaci helyezet. Csak januárban, valószínűleg az utolsó-utáni pillanatokban dől el, hogy melyik szálloda marad nyitva, és melyik zár be pár hónapra.

Bejelentette rendkívüli döntését Brüsszel a magyar EU-pénzekről

Bejelentette rendkívüli döntését Brüsszel a magyar EU-pénzekről

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási programját, de mivel nem ért el kellő haladást a magyar kormány a 17 közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedés eddigi végrehajtásában, ezért 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás felfüggesztését is javasolja egyúttal a tagállamokat tömörítő Tanácsnak – hangzott el a Bizottság ma déli sajtótájékoztatóján. A helyreállítási program forrásaihoz csak azután tud hozzáférni a kormány, hogy 27 féle szupermérföldkövet maradéktalanul teljesít, benne négy komoly igazságügyi reformmal, a felfüggesztett felzárkóztatási pénzek pedig csak azután nyílnak meg, hogy a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul végrehajtja, illetve a nem felfüggesztett rész csak azután nyílik meg, hogy az uniós alapértékeknek is megfelel Magyarország. A szerdai bejelentések lényegében megegyeznek a Portfolio kedd este részletesen megírt értesüléseivel, amely cikkben azt is bemutattuk, hogy miért nem lehet egyelőre megmondani: mikor jöhetnek az új EU-pénzek Magyarországra. Ez ugyanis elsődlegesen a magyar kormányon, a bevállalt feltételek teljesítésének minőségén és sebességén múlik, másodlagosan pedig a brüsszeli értékelés tartalmán. Az alábbiakban a mai fontos fejleményeket mutattuk be hírfolyamunkban.

Kiderült: szélerőművekre is kért pénzt Brüsszeltől a magyar kormány

Kiderült: szélerőművekre is kért pénzt Brüsszeltől a magyar kormány

Egy új, eddig itthon a kormány által nem hangoztatott információt, is bemondott a ma déli brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis, amikor bejelentette, hogy a testület elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot. Szavai szerint ugyanis abban a kormány szélerőművekre is kért támogatást.

Újabb váratlan fordulat az EU-pénzeinknél: előbb kérnek és csak utána adnak

Újabb váratlan fordulat az EU-pénzeinknél: előbb kérnek és csak utána adnak

A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.

Kiderült: nem utazik Budapestre Ursula von der Leyen a jó hír bejelentésére

Kiderült: nem utazik Budapestre Ursula von der Leyen a jó hír bejelentésére

Az utolsó pillanatig lebegtették Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Budapestre utazását, hogy a testület által elfogadott magyar helyreállítási terv jó hírét bejelentse, mint ahogy azt mind a 26 másik uniós tagállam fővárosában megtette, de végül eldőlt, hogy nem utazik ide pr-szempontok miatt – írja a Szabad Európa az elnök szóvivőjére hivatkozva.

Rendkívüli döntés jön Brüsszelből Magyarország számára – Súlyos következményei lehetnek

Rendkívüli döntés jön Brüsszelből Magyarország számára – Súlyos következményei lehetnek

Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.

Népszámlálás 2022: eltűnt 400 ezer magyar?

Népszámlálás 2022: eltűnt 400 ezer magyar?

Hétfő este véget ért a 2022-es népszámlálás, és a Népszava információi szerint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat, miközben a lakosságszám 9,68 millió. Ez azt jelenti, hogy rejtélyes módon eltűnt csaknem 400 ezer magyar - szemlézte az írást az RTL.hu.

Friss elemzés: a jakuzzikat és a sörfőzdéket keresik a magyarok utazáskor

Friss elemzés: a jakuzzikat és a sörfőzdéket keresik a magyarok utazáskor

Az elmúlt években megváltoztak az utazási szokások, amit mutat az is, hogy egyre többen választják a két-három napos, rövid külföldi vagy belföldi utakat, illetve a jó ár-érték arányú kikapcsolódást. A Bónusz Brigád és a GKID közös elemzése szerint az emberek előnyben részesítik, ha az ajánlat rugalmasan alakítható, és ha a program lemondása nem jár jelentős pluszköltséggel, ezen túlmenően fontos a megfelelő ár-érték arány, így a felhasználók 84 százaléka továbbra is az akciókat kínáló oldalakon keresi a szolgáltatásokat, mert úgy gondolják, hogy itt találkozhatnak a legkedvezőbb árakkal.

Nagy István elmondta, mi áll a durva magyar élelmiszerár-robbanás mögött

Nagy István elmondta, mi áll a durva magyar élelmiszerár-robbanás mögött

Jövő év elején lép életbe a közös agrárpolitika új szabályrendszere, feszes tempóban zajlik a végrehajtás előkészülete. Megszületett a megállapodás Brüsszellel, így biztosított a magyar agrárium szereplőinek támogatása – mondta el Nagy István a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Itt a jóslat: ilyen idő lesz karácsonykor

Itt a jóslat: ilyen idő lesz karácsonykor

Ha Katalin locsog, országos átlagban közel 0,8 fokkal van hidegebb karácsonykor – ez derül ki a Starschema által végzett elemzés eredményéből. A legnagyobb magyar adatelemző cég adattudósai a 24.hu szemléje szerint az egyik legismertebb népi hiedelem pontosságát vizsgálták az elmúlt 100 év adatait felhasználva. A statisztikák szerint a ma hajnali hőmérsékleti értékek alapján az ország nagy részén több mint 84 százalék az esély arra, hogy fagyos karácsonyunk lesz.

Segítséget kért Szlovákia

Segítséget kért Szlovákia

Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára - állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön. Eduard Heger szlovák kormányfő segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, miután a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, és több mint kétezer orvos adta be felmondását.

Váratlan fordulat a magyar EU-pénzeknél – Mi történt és mi várható ezután?

Váratlan fordulat a magyar EU-pénzeknél – Mi történt és mi várható ezután?

Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.

Orbán Viktor: minden akadály elhárult az EU-s pénzekről szóló megállapodáshoz

Orbán Viktor: minden akadály elhárult az EU-s pénzekről szóló megállapodáshoz

"Úgy érezzük, hogy minden akadály elhárult az európai intézmények, a Bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta" - jelentette ki az uniós források kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, a visegrádi négyek kassai találkozóját követő sajtótájékoztatón. Egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen kiderült: a magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött, fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy "már van 18. igény is", és azt is teljesíteni fogjuk. A legfrissebb információk szerint azonban nem 17 vagy 18, hanem összesen 27 vállalást kell előre és maradéktalanul teljesíteni ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz tudjon jutni a helyreállítási programból.

A kormány is a sajtóból tudta meg a brüsszeli fordulatot, de nem tart a forráslehívás tényleges korlátozásától

A kormány is a sajtóból tudta meg a brüsszeli fordulatot, de nem tart a forráslehívás tényleges korlátozásától

A magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával - derült ki egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen. Ezzel együtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztéssel érintett pénzen kívül a többi pénzről megszülethetnek év végéig a szükséges megállapodások, illetve a helyreállítási programról is, így a Brüsszel felől érkező folyósítások volumenét egyelőre nem érinti a jogállamisági eljárás fennmaradó monitoringja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen utalt rá, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelprogram kapcsán a magyar kormányzati álláspontban esetleg lehet változás, de a globális minimumadóval kapcsolatos magyar álláspontban nem.

Orbán Viktor bemondta: csak jövőre szavaz Magyarország a svédek és a finnek NATO-tagságáról

Orbán Viktor bemondta: csak jövőre szavaz Magyarország a svédek és a finnek NATO-tagságáról

Információk szerint a korábbi ígéretekkel ellentétben Magyarország csak a jövő évben, 2023 első országgyűlési ülésén veszi napirendre Finnország és Svédország NATO-tagságát. Lengyelország kormányfője, Mateusz Morawiecki csütörtökön közölte, hogy ígéretet kapott Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől arra, hogy Magyarország alig több mint egy hónapon belül ratifikálja Finnország és Svédország NATO-tagságát.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility