Aktívan mostak pénzt Magyarországon az 'Ndrangheta maffia tagjai. Az Eurojust uniós hatóságok együttműködését segítő szervezet jelentette be, hogy rengeteg pénzt foglaltak, több cég vagyonát zárolták, valamint több embert őrizetbe vettek.
Tavaly márciustól októberig 15%-kal érkezett drágábban az orosz gáz Magyarországra az adatot közlő uniós tagállamok átlagánál, a teljes 2022-es évre pedig közel 30 százalékos volt a különbség – mutatott rá az Eurostat adatai alapján a G7.
Február 18-án szombaton tartja évértékelő beszédét Orbán Viktor kormányfő – erősítette meg az információt Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke a Magyar Nemzetnek.
Az orosz-ukrán háborúban „minden jel arra mutat, hogy egyik fél sem igazán bír a másikkal. Sajnos a konfliktusnak a katonai megoldása nem nagyon látható, és nem várható, hogy hamar megtörténjen ez. Egyelőre a háború Ukrajna keleti határánál vagy annak közelében zajlik, így a mi határaink biztonságban vannak” – többek között ezeket mondta az Inforádió Aréna című műsorában kedd este a magyar honvédelmi miniszter.
A megnövelt azerbajdzsáni földgázkitermelésnek fontos szerepe lehet Magyarország és Közép-Európa energiabiztonságában, ennek azonban előfeltétele a térségbeli infrastruktúra fejlesztése, amihez pedig szükséges az európai uniós támogatás - közölte az azeri gazdasági miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint hiába növekszik az egész Európai Unióban a megújuló termelők részaránya az energiamixekben, ettől még nőtt is a környezetszennyezés: egyre több tagállam számolja el a tűzifát zöld megoldásként, miközben a szén-dioxid-kibocsátás ettől még nő. Magyarország az egyik legnagyobb statisztikai trükköző.
A magyar kormány több régiós tagállami kormánnyal együtt sikeresen érte el, hogy 2023. február 5-e után is tudjon kőolajtermékeket exportálni a százhalombattai és a pozsonyi finomító a régiós országokba olyan arányban, amilyen arányban nem orosz eredetű kőolajat, és finomítói alapanyagot tud bekeverni a két üzem a gyártás során – közölte a Mol a Világgazdasággal. A magyar olajtársaság kiemelte, hogy a pozsonyi finomítóra érvényes szankciós lazítás a cseh, osztrák és lengyel piac üzemanyaggal való ellátásában jelent fontos fejleményt.
Bár az uniós átlagnál intenzívebben és a decemberi enyhe idő mellett is folyamatosan apadt a magyar gáztárolók töltöttsége, mégsem kell aggódni, mert még mindig bőségesek a magyarországi tartalékok a tél végéhez közeledve és éppen erre mutatott rá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szokatlan időpontban, szombaton reggel kiadott közleménye is.
Az, hogy február 5-től nem exportálhat a Mol szlovák leánycége, a Slovnaft, orosz nyersolajból finomított termékeket a többi uniós országba, „ami teljes őrület, szembemegy az Európai Unió alapelvével”, és az egész régióban kihívásokat okozhat, ezért „arra számítok, hogy lesznek még finomhangolások” a szabályban – fogalmazta meg várakozását a Forbes-nak adott interjúban Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője összességében úgy látja, hogy „2-3 éves távon a szankcióknak nagyon drasztikus hatása lesz az orosz költségvetésre, gazdaságra – és a katonai képességekre is”, de addig „ha valahol az olajembargó feszültséget okoz, az EU szép csendben vissza fog lépegetni”. Pletser Tamás lesz az egyik vendége a Portfolio január 31-i Signature klub rendezvényének, amelyen az idei év főbb energetikai kihívásait járjuk körbe, további részletek itt.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, előző héten a debreceni déli ipari övezetben felépíteni tervezett kínai CATL akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolta a városvezetésnek a Civil Fórum Debrecen Egyesület, miután az eddigi felmérések és a városban uralkodó közhangulat egyaránt arra utalnak, hogy a lakosság széles körben ellenzi a beruházást.
Az Európai Unió hivatalosan elfogadta a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló új rendeletet, amely várhatóan 2023 második negyedévétől lesz alkalmazható, de 3 évre visszamenőlegesen vizsgálhatják az egyes EU-ba települő cégeket. A rendelet lényegében kiterjeszti az EU állami támogatásokra vonatkozó tilalmát a harmadik országok által nyújtott állami támogatásokra, a nagyszabású közbeszerzési eljárásokra, valamint az egyesülési és felvásárlási (M&A) ügyletekre összpontosít. Magyarország nagy vesztese lehet az új szabályozásnak.
Magyarország blokkolhatja az Ukrajna védelmét szolgáló fegyverek vásárlására szánt pénzügyi forrás hetedik részletének uniós jóváhagyási folyamatát. A héten másodszor akaszthat meg egy EU-s közös fellépést a magyar kormány.
Katasztrófavédelmi engedélyt kapott a debreceni akkumulátorgyár, elindítható a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építési engedélyezési eljárása - számolt be a Népszava.
Folynak az egyeztetések az Európai Bizottság tizedik szanckiós csomagjáról, Magyarország pedig már kerékkötővé vált, mert kilenc büntetendő orosz oligarcha nevének levételét kéri a tiltólistáról. A varsói kormány viszont nem teljesítené a magyarok követelését, hivatalos tiltakozást adta be az Orbán Viktor vezette kabinet kérése ellen. Ez az eddigi legerősebb konfliktus a felek között.
A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta, több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta - írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.
Annak a magyar ígéretnek az ismeretében adta meg az Európai Bizottság az állami támogatást elfogadó határozatát Paks II. ügyében 2017-ben, hogy csak 2026 és 2032 között üzemel párhuzamosan a Paks I. és a Paks II., de a magyar parlament friss döntése alapján ez sokkal hosszabb idő is lehet, és így könnyen lehet, hogy újra kell kezdeni a Paks II. állami támogatásával kapcsolatos uniós engedélyezési eljárást – vonja le a következtetést a 444.hu a témát körbejáró cikkben.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának tavalyi végrehajtásáról szóló értékelés egyik paragrafusa aggályokat fejez ki a magyar biztos munkájával kapcsolatban és ezért független vizsgálatot szorgalmaz Várhelyi Olivérrel szemben – írta meg a Népszava az Európai Parlament képviselői által szerdán várhatóan szavazásra kerülő jelentés alapján.
Lassul az infláció Szerbiában, ami azt jelzi, hogy az ország fokozatosan halad kifelé a gazdasági válságból, amelybe önhibáján kívül került - mondta Sinisa Mali pénzügyminiszter hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) az MTI szerint.
A 2020-ban, a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott helyreállítási és ellenállósági eszköz (RRF) forrásait a legtöbb tagállam nem tudja időben felhasználni. Magyarország egyelőre hozzá sem fér az uniós támogatásokhoz, viszont a határidők újratárgyalásánál így is vétozhat, hogy nyomást helyezzen Brüsszelre. Az Európai Bizottság egyelőre nem nyúlna a határidőkhöz, de egyre több tagállam várná ezt el.