A magyar MVM CEEnergy és az azeri SOCAR képviselője (címlapképünkön) pénteken aláírt megállapodása alapján „100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból, amelyet az azeri fél még az év végéig leszállít a részünkre” - jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.
A magyar állampapírok felé terelt intézményi befektetések és az egyébként is csökkenő nemzetközi hozamkörnyezet csütörtökön és pénteken együtt összességében jelentős, 30-40 bázispontos hozamesést okozott a magyar államkötvények másodpiacán.
Elkészítette a Navigátor web alkalmazást az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., amely megkönnyíti és felgyorsítja a felhasználók rezsiügyintézését, tájékozódását, így a lakossági ügyfelek nagyon rövid időn belül javaslatot találnak arra, hogy gáz- és áramügyeiket hol intézhetik el leggyorsabban – közölte a szolgáltató.
Lengyelországot és Magyarországot az Európai Parlament bírálja az igazságszolgáltatás függetlenségével és az uniós jog betartásával kapcsolatos aggályok miatt. De míg Magyarország a képviselők elfoglaltak egy elítélő állásfoglalást, hogy az Orbán-kormány 2024 második felében ne tölthesse be a soros elnökséget, addig Varsó egyelőre megúszta ezt. Viszont Mateusz Morawiecki is elfogadhatatlannak tartja a keménykedést.
Az Európai Unió tagállamai haladnak afelé, hogy megállapodásra jussanak az Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatos 11. szankciócsomagról. Az Európai Bizottság egyes, a kiskapuk bezárását és a végrehajtás megerősítését célzó javaslatai azonban várhatóan felhígulnak. Viszont van egy síkja a tárgyalásoknál, ahol a magyar kormány buktathatja el az uniós intézkedéseket. Már az Európai Bizottság is kicsavarná a magyar akadékoskodás miatt a vétó fegyvert Budapest kezéből.
Nem hagyatkozhatunk az orosz gázszállításokra, gyorsan le kell válnunk róluk – ezt jelentette ki egy csütörtöki közleményben az osztrák energiaügyi miniszter.
A korábban kiszivárgott piaci értesülésekkel összhangban mától 25%-kal, tonnánként 17 euróra, ugrott az orosz kőolaj ukrajnai tranzitdíja a Barátság kőolajvezetéken – közölte az orosz olajmonopólium Transznyeft az oldalán. Az Interfax tudósítása emlékeztet rá, hogy mindez a januártól bekövetkezett szintén durva, 18,3%-os tranzitdíj emelést követte, amikortól tonnánként 13,6 euróra ugrott a díj.
A nők és a családon belüli erőszak elleni küzdelmet célzó Isztambuli Egyezményt az EU több tagállam, köztük Magyarország ellenállása ellenére hivatalosan is ratifikálni fogja. Az egyezmény intézkedéseket hoz az erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők felelősségre vonására, de az egyes tagállamoknak is ratifikálniuk kell azt ahhoz, hogy rendelkezései a területükön végrehajthatók legyenek.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. A pénzromlás ugyanakkor minden országban megugrott, az egyre népszerűbb vélekedés szerint a "profit vezérelt infláció miatt" is. A vállalatok azonban csak akkorát tudnak emelni az árakon, amekkorát a fogyasztók elviselnek. A dezinflációs folyamat már látszik, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a megugrott infláció visszatér-e az árstabilitást jelentő szintekre. (2. rész)
Az Európai Unió egyik legerősebb eszközére, a hetes cikk szerinti eljárás folytatására azért van szükség, mert Magyarországon továbbra is fennáll az európai értékek szisztematikus megsértésének veszélye - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Brüsszelben kedden.
Az európai uniós szabályozás értelmében a tagállamoknak 2023. június 30-ig be kell nyújtaniuk a 2021-2030-as időszakra vonatkozó frissített nemzeti energia- és klímaterveik (NEKT) tervezetét az Európai Bizottság felé. A NEKT, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó, 2040-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégia (NES) aktualizálásán a magyar kormány is dolgozik, és az eddig megjelent információk szerint jelentős változások várhatóak a dokumentumokban.
A nap- és szélerőmű-kapacitás, valamint a villamosenergia-rendszer a jelenlegi célokhoz képest ambiciózusabb közös fejlesztése Kelet-Közép-Európában jelentősen mérsékelné a régiós nagykereskedelmi áramárakat, és érdemben növelné a térség országainak ellátásbiztonságát, valamint a versenyképességét - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely elsősorban nem a várható pozitív klíma-, környezet- és egészségügyi hatásokra fókuszál.
A szlovákiai buszbaleset utolsó sérültje is megérkezett Magyarországra - tudatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára péntek délután a Facebook-oldalán.
Egy kiszivárgott brüsszeli háttéranyag és a német recessziós hír nyomán új kétéves mélypontra zuhant pénteken az Európában irányadó TTF gázár, ami azt jelenti, hogy már csak 100 forintba kerül egy köbméter ára a tőzsdén. Ez kevesebb, mint az ötöde annak, mint amennyit (580 forintot) az átlagfogyasztás felett kell fizetnie a magyar háztartásoknak a rezsicsökkentés új rendszerében, és könnyen lehet, hogy még tovább szakad a tőzsdei gázár. Mindez látszólag egyre inkább lehetőséget ad arra, hogy a kormány ősszel levágja az átlagfogyasztás feletti részre a gázárat, ha arra a költségvetési helyzet lehetőséget, az inflációs pálya pedig szükséget ad, ám vannak további nehezítő tényezők.
A Roszatom szakemberei által végzett paksi atomerőmű-bővítés egy pillanatra sem állt le, még a koronavírus-járvány és a szankciók ellenére sem - hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern főigazgatója csütörtökön Szentpéterváron, a Nyevszkij nemzetközi ökológiai kongresszuson.
„Az Európai Bizottságtól tegnap megkaptuk a zöld lámpát, az Európai Bizottság tehát jóváhagyta az új paksi blokkok építéséről szóló szerződések módosítását mind a kivitelezési, mind pedig a pénzügyi szerződés módosítását, ezáltal lehetővé válik a paksi beruházás jelentős felgyorsítása” – jelentette be csütörtökön reggel Szijjártó Péter.
A Portfolio információi szerint az idei évi költségvetést 110 euró/MWh-s átlagos tőzsdei gázár mellett tervezte a kormány tavaly év végén, így az, hogy januártól tegnapig csak 48 eurós az idei átlagár és kedvezőek a kilátások is, jelentős költségvetési mozgásteret nyithat meg a rezsivédelmi alapban az év további részében. Ez durva becsléseink szerint akár 450-750 milliárd forintos is lehet, ami miatt akár dörzsölhetné is a tenyerét a kormány, de azt is megtudtuk piaci forrásokból, hogy az idén negyedik negyedévi távfűtéshez szükséges gázt 65-70 euró körüli áron már lefedezte a kormány, a jövő év első negyedévit pedig 50 euró körül, azaz a mostanra 30 euró alá szakadt gázárnál magasabb áron fixálta a beszerzést, ez pedig szűkíti valamelyest az említett költségvetési mozgásteret. Az viszont akár teljesen el is viheti ezt a mozgásteret, hogy komoly elcsúszás látszik az idei büdzsében, így a gázár zuhanása miatti öröm csak látszólagos.
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul az energiaigényes iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (1. rész)
Sajtóhírek szerint az Európai Békekeretből az újabb 500 millió euró folyósításáról szóló döntés akár már kedden, a védelmi miniszterek ülésén megszülethet – írja a Népszava a hétfő esti tudósításában, amely a hétfői külügyminiszteri csúcstalálkozó főbb fejleményeit foglalta össze.