A Portfolio mai Financial & Corporate IT konferencián ismertette az MNB nemrég közzétett digitális ajánlását és a jegybank ezzel kapcsolatos céljait Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-án lezárja 2015 óta tartó együttműködését. A képzések zavartalanul működnek tovább - tudatta az egyetem sajtóosztálya közleményben kedden az MTI-vel.
Tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 38 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A közel 2600 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította - közölte az MNB.
Nem tárt fel rendszerszintű hiányosságokat a babaváró kölcsönnel kapcsolatos jogszabályi előírások ellenőrzése során az MNB. Az ellenőrzött hat hitelintézetnél feltárt hiányosságok többségét még a felügyeleti ellenőrzés ideje alatt kijavították, az előírt további kötelezettségeket pedig a megadott határidőkben folyamatosan teljesítik az érintett piaci szereplők - közölte a felügyelet.
Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.
Már a hazai bankszektorban is megjelentek a chatbotok, sőt, már az MNB oldalán is chatbot fogad minket, ha kérdésekkel fordulunánk a jegybankhoz. A koronavírus-járvány alatt a bankszektor nagyott lépett előre a digitalizáció útján, a már ekkor működő chatbotok jól is teljesítettek, de még mindig a sok a tennivaló a digitális transzformáció területén. Szombati Anikóval, az MNB digitalizációért és Fintech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatójával, Fáykiss Péterrel, az MNB digitális igazgatóságának igazgatójával, és Deliága Ákossal, a Talk-A-Bot ügyvezetőjével beszélgettünk a banki digitalizációról és a chatbotok világáról.
Közel egy évtized után a szigorítás útjára lép a jegybank. Az ok a túlhevüléstől, az elszabaduló inflációtól való félelem. Miért tört fel mindenhol a világban az inflációs para? Hogyan reagálhat erre az MNB és a világ nagy jegybankjai? A Portfolio podcastjában erről beszélget Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, Beke Károly a Portfolio makrogazdasági szakírója és Madár István vezető elemzőnk.
Az MNB második alkalommal tette közzé a globális és a magyar fintech ökoszisztémáról, valamint a hazai bankrendszer digitalizációs szintjéről szóló jelentését, melyből kiderül: nagyot léptek előre a bankok a frontend területeken, de még így is csak közepes a hazai bankrendszer digitalizáltsági szintje, és a belső hatékonyságnövelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A fintech szektor a világjárvány alatt is fejlődött: már 130 aktív társaság összesen 6000-nél több munkavállalót foglalkoztatott.
Több mint három éve nem volt olyan kevés forint elleni spekulatív pozíciójuk a külföldieknek, mint most, az utóbbi egy hónapban sorra fogták menekülőre azok, akik eddig a magyar deviza ellen fogadtak – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Júniusban szinte borítékolható a kamatemelés, jó eséllyel közel tíz év után az alapkamat is feljebb kerülhet, azonban az árfolyamba ezt nagyrészt már beárazhatták a befektetők.
Ismét személyesen intézhetik ügyeiket a lakossági ügyfelek 2021. május 25-től az MNB budapesti ügyfélszolgálatán, illetve 2021. június 1-jétől a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat megyeszékhelyeken elérhető kirendeltségein. A Pénzügyi Békéltető Testület 2021. május 31-től szintén visszatér a személyes meghallgatásokhoz. Az ügyfelek mindhárom intézményt a járványügyi higiéniás szabályok betartása mellett látogathatják - derül ki az MNB közleményéből.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt időszakban tovább erősödtek az inflációs kilátásokat övező kockázatok. Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú – olvasható az MNB keddi kamatdöntését követően kiadott közleményben. A Tanács előrevetíti, hogy kész a monetáris kondíciók proaktív szigorítására a szükséges mértékben.
Változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, így továbbra is 0,6% az alapkamat, és ez alapján valószínűleg az irányadó kamat se változik majd csütörtökön. A várakozások szerint ez volt az utolsó ilyen alkalom, akár már júniusban jöhet kamatemelés majdnem tíz év után, de már most érdemes lehet figyelni a közlemény fontosabb üzeneteire.
Múlt pénteken este kiadott közleményében tudatta a Delta Technologies, hogy a társaság könyvvizsgálója a Közfelügyeleti Hatóság döntésében foglaltaknak eleget téve a kibocsátó éves beszámolója kapcsán 2020. október 7. napján kibocsátott könyvvizsgálói jelentéseket visszavonja.
A héten az MNB viszi el a show-t, hiszen kedden kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács, ahol fontos üzenetek jöhetnek. Emellett sok izgalomra nem kell számítani, viszont jönnek a áprilisi munkaerőpiaci adatok, melyekből kiderül, hogy áll a magyar foglalkoztatottság egy évvel a járvány kitörése után.
Virág Barnabás múlt heti nyilatkozata után hirtelen izgalmas lett a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint most még nem emelnek majd a kamaton, viszont júniusban jöhet az első szigorítás. Ezzel együtt már most érdemes lesz figyelni a közleményt, hogyan változik annak hangvétele.
Megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját a Magyar Nemzeti Bank. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált. A kívül-belül megújuló műemléképület átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi - olvasható az MNB oldalán.
Az öt évvel ezelőtti szintre emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatlábak az utóbbi hónapokban, az MNB alelnökének hétfői nyilatkozata pedig további lendületet adott a jelenségnek. Minél inkább elköteleződik az MNB a monetáris szigorítás mellett, annál több jelzáloghiteles szembesülhet törlesztőrészlete növekedésével (részben a moratórium után), hiszen majdnem minden második adós még mindig változó kamatozású hitelben ül. 411 ezer darab, 1969 milliárd forintnyi jelzáloghitel-tartozást érinthet rövid távon probléma. Utoljára a devizahiteles válság idején tapasztalt érdemi törlesztőrészlet-emelkedést a jelzáloghitelesek többsége, megnéztük, ezúttal mekkora sokkra lehet számítani.
Tavaly májusban Csányi Sándor 9 ezer forintos OTP árfolyamnál azt mondta, hogy az OTP nyilvánvalóan annál sokkal többet ér, a korábbi 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó, és kétsége sincs abban, hogy az az ár vissza fog térni. Most visszatért, sőt, tegnap közel történelmi csúcsra emelkedett az OTP árfolyama. A bankvezértől nemrég azt kérdeztük, tartja-e még a korábbi kijelentését, akkor azt válaszolta, hogy emelne a célszinten. Nagyon úgy tűnik, a befektetők is emelik a célszintet. Megnéztük, miért szeretett bele a piac a magyar bankrészvénybe.
Hétfőn derült égből villámcsapásként érte a piacot a hír, hogy Virág Barnabás, az MNB alelnöke közelgő kamatemelésről beszélt. A nyilatkozatra azonnal erősödni kezdett a forint az euróval szemben, azonban két nap után megakadni látszik ez az erősödés. De miért okozott ekkora meglepetést a jegybank mindenkinek? Meddig erősödhet még a forint?