Kínában már az első negyedéves GDP-adat első becslése jelenik meg a héten, de mellette is lesznek lényeges adatok, például az amerikai inflációs statisztika. Itthon kicsit csendesebb lesz a hét, az ipar részletes adatai mellett csak az építőipar friss beszámolója jön.
Március vége óta jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, ráadásul a régióban is felülteljesítő volt a magyar deviza. Ennek több oka is van, egyrészt javult a nemzetközi hangulat a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, másrészt a jelek szerint az MNB üzenetei is megnyugtatók voltak a befektetők számára. De meddig erősödhet még a magyar deviza?
Eredményesen zárta 2021 első negyedévét a Pallas Athéné Alapítvány (korábbi nevén MNB Alapítvány). Az Optima Befektetési Zrt., mint az MNB alapítványi vagyon kezelője, 745 millió forinttal gyarapította az alapítványi összvagyont, így az az első negyedév végén összesen 279,8 milliárd forintot tett ki. A vagyonnövekedés mellett az Alapítvány 10,9 milliárd forint értékben 1566 oktatási, tudományos pályázatot támogatott.
A Patika Egészségpénztár lezárta a Tempo beolvadási eljárását, amelynek eredményeképpen az egészségpénztár taglétszáma meghaladja a nyolcvanezer főt, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt - derül ki a Patikapénztár közleményéből.
Megjelent az MNB nemzetközi tartalékában a szerdán bejelentett aranyvásárlás, március végén már 4,4 milliárd eurót ért az arany a jegybank devizatartalékán belül. A reggel közölt statisztikából az is kiderült, hogy elsősorban a készpénzből és értékpapírokból költött a nemesfémre az MNB.
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank létezik. De ki vesz ma még a világon aranyat? Ezzel is szembe megyünk a nemzetközi trendekkel?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát – olvasható a jegybank közleményében. Az MNB jelen döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, aminek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő – teszik hozzá.
Az elmúlt egy éveben 31 ezer kis- és középvállalat jutott NHP Hajrá forráshoz, összesen 2050 milliárd forint jutott a bankrendszeren keresztül a cégekhez – jelentette ki Patai Mihály jegybankelnök az MNB ma tartott sajtótájékoztatóján. A monetáris tanács a program keretének kibővítéséről is döntött.
Néhány napja érkezett a hír, hogy az MNB tízmillió forintos bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben tiltott piaci manipuláció miatt és feljelentést tett. Az érintett a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mind az érintett jogi képviselője, mind pedig az MNB további részleteket osztott meg az üggyel kapcsolatban.
áremelkedési ütem is megjelenhet, bár az igazi kiugrásra csak áprilistól kell számítani. Emellett megismerhetjük, mit gondol az IMF a világról és Magyarországról.
Tavaly a GDP 80,4 százalékára ugrott az államháztartás bruttó adóssága, ez egy év alatt 15,7 százalékpontos emelkedést jelent. Hasonlóra még 2008-2009-ben sem volt példa, amikor a pénzügyi válság miatt a Nemzetközi Valutaalap hiteléért folyamodott Magyarország. A járvány mellett jelentős előfinanszírozás is terhelte a 2020-as évet, illetve a forint gyengülése is rosszul jött az adósság szempontjából.
Bemutatta új útmutatóját a Budapesti Értéktőzsde, amely segítséget nyújt a hazai kibocsátóknak és más vállalatoknak, hogy sikeresen tudjanak eligazodni a fenntartható befektetések világában. A kiadvány támpontot nyújt abban, hogy hogyan tudnak a társaságok megfelelően felkészülni a változó igényekre és reagálni a befektetők új elvárásaira. Ennek megértése kulcsfontosságú, hiszen az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vevő befektetések egyre nagyobb közönséget hódítanak meg, és akik lemaradnak, azok a saját bőrükön érezhetik majd meg az ezzel járó hátrányokat.
Megjelent a hitelintézetek digitális transzformációjáról szóló új MNB ajánlás, melynek célja a hazai bankok digitalizációjának felgyorsítása, versenyképességének növelése. Az ajánlás április 15-ével lép hatályba, az MNB egy átfogó stratégia és ütemterv kidolgozását és benyújtását várja el a hitelintézetektől 2021. október 31-ig. Az ajánlás nyomán a hazai bankok felsővezetésében is változás jön: dedikált digitalizációért és digitális transzformációért felelős, igazgatósági vezetőket nevezhetnek ki.
Az MNB tízmillió forint bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben tiltott piaci manipuláció miatt és feljelentést is tesz. Az érintett a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mindezzel hamis, félrevezető jelzéseket küldött a befektetőknek az értékpapír keresleti-kínálati viszonyairól.
Az MNB honlapján kialakított új ingyenes kalkulátorral is támogatja az ügyfelek számára a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások közti tájékozódást. Az online felület segítségével a minősített fogyasztóbarát lakáshitel és személyi hitel után az otthonbiztosításoknál is kiválasztható az ügyfelek számára leginkább megfelelő termék, mely az adott biztosítónál megköthető. A már értékesített minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások 65 milliárd forintnyi háztartási vagyont védenek.
A Nagypéntek miatt megint rövid hetünk lesz, azonban így is lesznek izgalmas adatok és események. Itthon jön például a tavaly év végi adósság felülvizsgált adata, emellett az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra is érdemes lesz figyelni.
A héten a Monetáris Tanács kamatdöntése után erős üzenetet próbált küldeni az MNB a piacnak azzal kapcsolatban, hogy szükség esetén kész lépni, ha az inflációs kockázatok ezt indokolják. A döntés óta a forint erősödik az euróval szemben, így távolodunk a történelmi mélyponttól. A magyar deviza rövid- és hosszútávú kilátásairól beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio tartalomfejlesztési igazgatója Beke Károllyal és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőivel.
A forint pénteken újabb fél százalékkal 362,5 körülig erősödött az euróval szemben, így a keddi MNB-döntés óta már mintegy 4 egységgel jutott közelebb a 360-as szinthez. Úgy látjuk, hogy a napokban kibontakozott forinterősödésben több fundamentális és technikai tényező játszhat fontos szerepet.
Állami hitel- és támogatási programok hosszú sora vehető igénybe a hazai kis- és középvállalkozások számára, amikor azonban ezek közül a legjobbat, a leginkább testre szabott konstrukciót szeretnék kiválasztani a cégek, a bankokhoz hasonlóan a bőség zavarával küzdenek. Az alábbiakban az RSM szakértője segítségével igyekszünk hozzájárulni a sikeres eligazodáshoz.