Fontos bejelentések és szektorszintű statisztikák is napvilágot láttak ezen a héten a magyar bankszektorral és a hitelpiaccal kapcsolatban, nem mellesleg a szektor egyik legfontosabb iparági konferenciájára került sor a Portfolio szervezésében, tudósításunk róla itt olvasható. Az alábbiakban 5 pontban foglaljuk össze a hét legfontosabb pénzügyi történéseit.
Ahogy közeledik a Monetáris Tanács június 22-i ülése, úgy tudunk meg egyre több részletet a kamatemelésről. A héten például egyrészt megjelent egy friss inflációs adat, másrészt Virág Barnabás friss információkat is elárult arról, hogy nézhet majd ki a júniusi monetáris szigorítás. A forint már érezhetően erősödött az utóbbi hetekben mióta a befektetők elkezdték beárazni a kamatemelést, az elemzők szerint ez akár ki is tarthat a következő hónapokban, tartósan 350 körüli euróárfolyam sem elképzelhetetlen.
Törlesztési, hitelfelmondási, árverezési és kilakoltatási moratórium van érvényben Magyarországon, jelen állás szerint szeptemberig; aligha várható el ilyenkor, hogy a statisztikák mindenben valós képet mutassanak a bankok helyzetéről. Muszáj ezt megemlíteni akkor, amikor ilyen jó számok látnak napvilágot: az MNB tegnap közzétett adatai szerint az első negyedévben rekordszintű, 180 milliárd forintos konszolidált nyereséget ért el a magyar bankszektor. Igaz, cseppet sem kimagasló, 11%-os tőkearányos megtérülés mellett.
Az infláció erősödése globális jelenség, azonban hónapok óta megszokott, hogy egész Európában a magyar áremelkedési ütem a legmagasabb. Már áprilisban több mint nyolcéves csúcsra, 5% fölé emelkedett a pénzromlás üteme, ez pedig a 0,6%-os alapkamattal párosulva azt jelenti, hogy hosszú évek óta nem látott mélységbe esett a magyar reálkamat. Ez pedig sérülékennyé teszi a forintot, így indokolt lehet az MNB szigorítása június végén.
Az MNB dolgozik egy Zöld Otthon Programon, amellyel környezetvédő módon támogatná a lakásberuházásokat - mondta el Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. A program részleteit a következő hónapban ismertethetik.
Kismértékben emelkedtek az MNB inflációs mutatói májusban, az adószűrt maginfláció, a keresletérzékeny infláció és a ritkán változó árú termékek inflációja is feljebb kúszott – olvasható a jegybank friss kiadványában. Ezt alátámasztja az utóbbi hetek kamatemeléssel kapcsolatos jegybanki kommunikációját.
Lefújták az azonnali fizetési rendszerre (AFR) épülő központi mobilfizetési megoldás projektjét a Girónál, a hírt a Giro Zrt. is megerősítette lapunknak. Úgy néz ki, a bankok egyrészt meggyőzték a központi elszámolóházat és a hazai döntéshozókat arról, hogy piaci alapon is átjárható és jól használható megoldásokat fejlesztenek a rendszerre, másrészt a szolgáltatás a bankok "tartózkodó viselkedése miatt" pénzügyileg sem lenne fenntartható a Giro számára.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az áprilisi 5,1%-ról kicsit még tovább emelkedhetett az infláció a múlt hónapban. Ezzel jó eséllyel tetőzhet az áremelkedés üteme, ugyanakkor az év végi rátára vonatkozó előrejelzések érezhetően feljebb kerültek, vagyis nő annak esélye, hogy nem csak átmeneti jelenség lesz a magasabb infláció.
A héten magyar szempontból a májusi inflációs adatra kell figyelni elsősorban, miközben jön az EKB kamatdöntő ülése is. Közben jönnek az első lényeges gazdasági adatok a második negyedévet illetően is, melyekből kiderülhet, milyen hatással volt a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása.
A koronavírus-járvány kezdete óta felvett hitelek kétharmadát a Növekedési Hitelprogram aktuális keretéből, az MNB NHP Hajrá nevű programjából vették fel a magyar kis- és középvállalkozások, legfeljebb 2,5%-os kamat mellett. Ha a 3000 milliárd forintos keretösszeg elérésekor véget ér a program a jelenlegi formájában (ahogy az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott válaszában csütörtökön óvatos utalást tett erre), akkor az érzékenyen érintheti a bankokat és a cégeket is, akik értelemszerűen a fokozatos kivezetésben érdekeltek. A labda a jegybank oldalán pattog.
Ritkán látható áremelkedés indult el a globális nyersanyagpiacon az év eleje óta, alig öt hónap alatt 20-50 százalékos drágulás sem ritka az egyes termékek esetében. Mivel egyre inkább látszik, hogy hosszútávú folyamatról lehet szó, ezért az inflációban is átírhatja az eddigi forgatókönyveket az áremelkedés, ami a jegybankokat is új kihívások elé állíthatja.
Összesen 55 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az MNB az Erste Bankra a hitelintézet többes biztosítási ügynöki tevékenységéhez kötődő jogsértések miatt. A bank többes ügynökként nem kínált kellő számú versengő biztosítást ügyfeleinek, nem mindig rendelkezett biztosításközvetítői tevékenységet irányító vezetővel, s problémás volt panaszkezelési tevékenysége is. A feltárt hibák nem befolyásolják az intézmény megbízható működését - derül ki az MNB közleményéből.
Egyelőre nem érkezett meg a sokak által várt lassulás a magyar biztosítási piacon: 7,1%-kal nőtt a szektor díjbevétele az MNB ma közzétett adatai szerint az első negyedévben, az életbiztosítási megtakarítások pedig 13 éve (!) nem gyarapodtak olyan mértékben, mint év elején. A biztosítók nyeresége is csak a nem biztosítási jellegű bevételek miatt esett vissza.
Az MNB Éves jelentésének megjelenését követően az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is cikkezett az MNB 2020-as eredményének alakulásával kapcsolatosan. A téma aktualitása és komplexitása miatt érdemes kicsit a színfalak mögé nézni, és megvizsgálni, hogy ténylegesen hogyan keletkezett az MNB kimagasló, 255 milliárd forintos éves eredménye és mire fordította ezt a jegybank.
A nominálisan történelmi rekordot hozó március után áprilisban még nagyobb volt a magyar lakosság lakáshitel-felvételi kedve: 108 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a háztartások, ebből 11 milliárd ment felújítási célra. Az MNB friss hitel- és betéti statisztikái szerint a személyi kölcsönök piaca is feltámadóban van, a vállalati hitelezés viszont még nem nyerte vissza járvány előtti formáját.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
A Portfolio mai Financial & Corporate IT konferencián ismertette az MNB nemrég közzétett digitális ajánlását és a jegybank ezzel kapcsolatos céljait Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 30-án lezárja 2015 óta tartó együttműködését. A képzések zavartalanul működnek tovább - tudatta az egyetem sajtóosztálya közleményben kedden az MTI-vel.
Tavaly áprilisi elindítása óta mintegy 38 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A közel 2600 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, több mint egyharmaduk pedig új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 73 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította - közölte az MNB.