A londoni elemzői közösség konszenzusos véleménye szerint kamatemelésről dönt keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, elsősorban a célszintet jelentősen meghaladó infláció és a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés miatt.
Meredeken emelkedő olajár, gyenge forint, a kettő együttállásából nem tud más kijönni, mint magas üzemanyagár a benzinkutakon. Hogy mennyire magas? A benzin ára közel 9, a gázolajé 8 éves csúcson áll, és karnyújtásnyira van a korábbi történelmi csúcs, 2012-ben 450 forint körül tetőzött az üzemanyagok hazai ára. Az olajár várható alakulása alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a rekordok hamarosan megdőlnek majd. Éppen ma adott ki egy friss előrejelzést a Bank of America, amiben jövőre már 100 dollár fölötti olajárral számolnak, de más elemzőházak is emelkedő olajárral kalkulálnak, ezek alapján pedig a magyarországi üzemanyagárakban is felfelé vezet az út.
A parlament által minap 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal elfogadott 2022-es költségvetés hibás döntés, túl laza költségvetési politikát jelent, így „az újraindítás helyett az infláció költségvetése” – állapította meg hétfői, éles hangú bírálatokat megfogalmazó írásában Matolcsy György. A jegybankelnök szerint a hiteltörlesztési moratórium és a költségvetési hiánycél változtatásai nélkül pénzügyi támadás érheti Magyarországot.
A múlt heti jelentős forintgyengülés után hétfőn délig határozott erősödés jelei látszottak, mivel javult a külpiaci borongós hangulat és a dollár is elkezdett visszagyengülni. Így az euróval szemben 354-ig, a dollárral szemben 297 közelébe visszakapaszkodott a forint. A befektetők egyértelműen a holnapi MNB kamatdöntésre készülnek, ha a Monetáris Tanács meg tud felelni a várakozásoknak, akkor újra forinterősödés indulhat.
A törlesztési moratórium alatti időszakban is kamat rakódik a vissza nem fizetett hitelre. Ezt a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben lehet majd visszafizetni (nem tőkésítik), s a havi törlesztő is megegyezik a fizetési stop elrendelésekor számítottal. Aki viszont nem szeretne több kamatot visszafizetni és anyagi helyzete megengedi, annak érdemes minél hamarabb ismét megkezdenie hitele törlesztését - írja az MNB közleményében.
Majdnem tíz éve, 2011 decemberében volt utoljára példa arra, hogy az MNB Monetáris Tanácsa megemelje az alapkamatot. Akkor 6,5%-ról 7%-ra kellett szigorítania a jegybanknak, onnan csökkent fokozatosan 0,6%-ra a ráta, ahonnan tavaly nyár óta nem mozdult. Most viszont komoly meglepetés lenne, ha nem emelne az MNB, hiszen hetek óta ezt kommunikálják a befektetők felé.
Elindult, és a neobankok mellett már hazai nagybankok ügyfeleinek is elérhetővé vált a Recash, egy olyan app, amely a kártyás fizetések esetében teljesen teendőmentesen fizet vissza 2-10, vagy ennél is több százalékot a vásárlásaink után. Az appot az egyik PSD2-es engedéllyel rendelkező hazai szolgáltató, a Recash Europe fejlesztette, amely már a külföldi terjeszkedésének első lépéseit is megtette. Megnéztük, mit tud az app, és hogy állunk a nyílt bankolás területén aktuálisan Magyarországon.
Az áprilisi 5,2%-ról 5,3%-ra emelkedett a magyar inflációs ráta az Eurostat módszertana szerint, ezzel továbbra is a kontinensen nálunk a legmagasabb az áremelkedési ütem – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából.
Jövő kedden 1%-ra emelheti az alapkamatot és az irányadó egyhetes betéti rátát is az MNB Monetáris Tanácsa – olvasható a Morgan Stanley friss elemzésében. Az amerikai bank szerint a következő időszakban az lehet a legnagyobb kockázat a forint szempontjából, ha a jegybank csalódást okoz a befektetőknek.
A Delta Technologies az éves beszámolója auditálása kapcsán kérvényezte az MNB-től a hiánypótlás teljesítésére, illetve a tényállás tisztázásához szükséges nyilatkozat és az érintett dokumentumok benyújtására biztosított határidő meghosszabbítását. Az új határidő 2021. július 15.
Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.
Már a harmadik negyedév végére 335-ig erősödhet a forint az euróval szemben azt követően, hogy az MNB júniusban megkezdi kamatemelési ciklusát – olvasható a Societé Generale (SocGen) friss elemzésében. A francia bank az általános piaci vélekedésnél lényegesen optimistább ezzel, bár lát kockázatokat az előrejelzésben.
Az idei első negyedévben, a koronavírus-járvány harmadik hullámának fellángolása idején ismét alaposan megváltoztak a fizetési szokásaink: külföldön alig költöttünk a kártyákkal a fizikai elfogadóhelyeken, de az e-kereskedelem nagyot ment, és ez a kettősség a belföldi viszonylatban is meglátszott. A kártyás fizetési forgalom tovább nőtt, a kártyás készpénzfelvételek száma tovább csökkent, és jó hír, hogy a bezárt boltok statisztikából kiesett POS-termináljai ellenére is nagyot nőtt a fizikai és a virtuális kártyaterminálok száma - derül ki az MNB adataiból.
A hétfői és keddi mérsékelt forintgyengülés után szerdán délelőtt a 351-351,5 körüli sávban hullámzott a forint az euróval szemben a bankközi piacon, aztán délután volt egy hirtelen gyengülési hullám és 352-ig ugrottak a jegyzések. Közben az euró/dollár árfolyamban egy napja lényegében megszűnt az érdemi mozgás. Ez is mutatja, hogy világszerte kivárnak a befektetők a Fed este 8-kor megjelenő kamatdöntése és a fél 9-kor kezdődő sajtótájékoztatója előtt. Az inflációs kilátások miatt a jegybank reakciója és üzenetei rendkívül fontosak most a globális eszközárak szempontjából is.
Az MNB összesen 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra, egyebek közt a kgfb, illetve a befektetési életbiztosítások állománykezelése, az IT-biztonság, kiszervezés, ügyfél-tájékoztatás és panaszkezelés terén feltárt jogsértések miatt. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - olvasható az MNB közleményében.
Az egyhetes betét, és így annak kamata sem szűnik meg, félreértésen alapulnak az erről szóló hírek - nyilatkozta a Portfolionak Pleschinger Gyula. A monetáris tanács tagja elmondta, a ma délelőtti szavai pontatlanul kerültek be a hírekbe, ugyanis nincs szó arról, hogy ilyen (durva kamatcsökkentéssel felérő - a szerk.) lépés lenne napirenden, épp ellenkezőleg: kamatemelési ciklus elindítása indokolt.
A Magyar Nemzeti Bank az inflációs kockázatok erősödése miatt határozott kamatemelési politikát indít el - ez a kép rajzolódhatott ki az elmúlt hetek jegybanki megszólalásaiból. A mai friss információk alapján azonban egyre kevésbé világos, hogy pontosan mire is számítsunk a monetáris tanács jövő heti ülésén.
Frissítés: cikkünk megjelenése után Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja pontosította mai nyilatkozatának értelmezését, az erről szóló cikkünk itt olvasható.
A jegybank kivezetheti az egyhetes betét eszközét, mivel elmúlt az az időszak, amikor indokolt volt ennek a rendkívüli eszköznek a használata – mondta a Bloombergnek hétfőn Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A szakember arról is beszélt, hogy az MNB negyedévente egyszer emelhet kamatot a közelgő szigorítási ciklusban.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, az amerikai jegybank a magasra szökő infláció miatt egyre nagyobb csapdában van. Ráadásul most friss makrogazdasági előrejelzés és kamatpálya-prognózis is érkezik, vagyis az ülés kiváló alkalom lehet Jerome Powellnek, hogy legalább a kommunikációban elmozduljon a szigorítás irányába. Ettől eltekintve igazán fajsúlyos adat nem érkezik, itthon egy építőipari statisztikát lehet kiemelni.