Az infláció hatásait a különböző vagyoni helyzetben lévők különböző mértékben érzékelik, köszönhetően eltérő fogyasztási szokásaiknak. Az érzékelt árszínvonal-emelkedés eltérése miatt az infláció egyenlőtlen mértékben sújthatja a szegényeket és a gazdagokat, az MNB napokban publikált inflációs jelentése szerint azonban Magyarországon az elmúlt években meglehetősen alacsony volt ez a különbség.
Az építőipari termelés és hozzáadott érték jelentős mértékben emelkedett a koronavírus-válságot megelőző években. A növekedéshez hozzájárultak a felfutó, államilag is támogatott lakásépítések, a kereskedelmi ingatlanpiac bővülése, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések is. 2020. évi árakon számolva az építőipar hozzáadott értéke több mint 900 milliárd forinttal növekedett 2016 és 2019 között - derül ki az MNB legfrissebb Inflációs Jelentéséből.
A lakosság pénzügyi vagyonának elmúlt időszakban megfigyelt növekedésére hatást gyakorolt a 2020 márciusában bevezetett – először 2020. év végéig tervezett, később 2021. szeptember 30-ig meghosszabbított – fizetési moratórium. Az MNB erről készült felmérésének eredményeit mutatjuk be.
Az európai metodológia nem, illetve alig tartalmazza a lakásárak emelkedését, az amerikai módszertan szerint számítva pedig már az elmúlt években is simán 6-7 százalék infláció lett volna idehaza, nyilatkozta a Magyar Narancsnak Zsiday Viktor.
A munkaerőpiac gyors helyreállására és a bruttó bérek 7,4%-os éves növekedésére számít idén a jegybank - derül ki a júniusi inflációs jelentésükből. A teljes foglalkoztatottságot 2021 második felében sikerül majd újra megközelíteni, míg a bérek növekedési üteme újra stabil pályára állhat az elmúlt évek csökkenő tendenciája után.
A keddi MNB kamatemelés és további szigorításokkal kapcsolatos üzenet határozott forinterősödést váltott ki a 356 körüli szintről 350-ig az euróval szemben, amit szerdán megtartatott, csütörtök délelőtt pedig fokozni próbált a forint. A 349-es szintnél azonban ma is elakadt a magyar fizetőeszköz, és délutánra 351-ig visszagyengült az euróval szemben. Mindez azután történt, hogy az MNB ma közzétett inflációs jelentése még inkább rávilágított: az alap inflációs mutatókban láthatóromlás miatt kellett lépnie a jegybanknak és a következő hónapokban is jöhet további szigorítás.
Továbbra is kifejezetten alacsony a forint elleni spekulatív pozíciók állománya, utoljára majdnem négy éve értékelték a külföldi befektetők ennyire pozitívan a magyar devizát – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből. Komolyabb fordulópontot jelenthet az MNB kedden elindított kamatemelési ciklusa, ami a forintnak is meghozhatja az áttörést.
Az MNB egy friss anyagában egy érdekes ábrára bukkantunk, amely azt mutatja meg, hogy az összes átutaláson belül melyik országban milyen gyorsan terjedt el az instant utalás.
Az inflációs pálya az MNB várakozásai szerint alakult eddig, ám annak szerkezete növekvő kockázatokra utal - derül ki az MNB ma megjelent inflációs jelentéséből. A piaci szolgáltatások áremelkedése, a feszes munkaerőpiac, illetve a világgazdaságban megfigyelhető súrlódásos problémák együtt vezettek oda, hogy az inflációs kép jegybanki beavatkozást igényelt - utalt Balatoni András jegybanki igazgató a keddi kamatemelő lépésre.
10 év után először emelt kamatot tegnap a magyar jegybank, amely a hazai részvénypiac szempontjából is kiemelt fontossággal bír. Az általános gyakorlat, hogy a jegybanki kamatemelés első körben negatívan hat a részvénypiac vonzerejére, majd az infláció tényleg emelkedésével a befektetők visszatérnek a részvényekhez. Egyedi részvények szintjén a hazai blue chipek közül a kamatemelés az OTP számára lehet a leginkább kedvező, hiszen a kamatmarzs kitágul, viszont a Richter és a Magyar Telekom szempontjából kedvezőtlen lehet a monetáris szigorítás, a Molra pedig csak mérsékelt lehet a gyakorolt hatás.
A hazai lakáspiac egyik legfontosabb, félévente megjelenő kimutatásának elkészítéséért, az MNB Lakáspiaci Jelentésének szerkesztéséért felel többek között Winkler Sándor, az MNB vezető közgazdasági elemzője, aki tavaly a Portfolio Property Awardson elnyerte az Év Ingatlanpiaci Tehetsége Díjat. Az elemző eleinte a nem teljesítő hitelek hatásával foglalkozott, idővel azonban - látva a válság hatásait, illetve a komoly pénzügyi kockázatokat, amelyek az ingatlanpiacon is lecsapódnak - egyre erősebb igény mutatkozott egy részletesebb ingatlanpiaci elemzés elkészítésére. Így született meg a Magyar Nemzeti Bank Lakáspiaci Jelentése. A hazai lakáspiac helyzetéről, az adatokból kiolvasható trendekről és anomáliákról beszélgettünk Winkler Sándorral.
Az MNB mai kamatemelését már az elmúlt hetekben elkezdte beárazni a piac, ennek következtében a változó kamatozású hiteleknél referenciaként szolgáló bankközi kamatlábak is emelkedtek: a BUBOR 3-6-12 hónapos lejáraton is öt éves csúcsra emelkedett. Az adósok nagy többsége a következő kamatfordulónap után várhatóan magasabb törlesztőrészlettel néz majd szembe.
A Magyar Nemzeti Bank ma megemelte hivatalos alapkamat és valódi irányadó kamatát is, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette a Növekedési Hitelprogram kivezetését. A lépésekre a forint erősödéssel reagált, megkezdődött a montáris kondíciók szigorodásának rég nem látott korszaka Magyarországon.
Az MNB Monetáris Tanácsa 0,9%-ra emelte az alapkamatot keddi ülésén. A lépéssel kapcsolatban az elemzők elsősorban azt emelték ki, hogy a következő időszakban akár havonta is jöhet újabb és újabb szigorítás.
Délután háromkor online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök és az alelnökök. Az esemény apropója, hogy a Monetáris Tanács közel tíz év után először emelte meg az alapkamatot. A tájékoztatón a jegybank vezetése egyértelműen kamatemelési ciklus mellett tette le a garast, mely akár havonta is szigorításokat hozhat.
Javított az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank. Ez alapján biztosra vehető, hogy 2022 elején pénzeső hullik a gyermeket nevelő családokra.
A délután 2-kor bejelentett 15 bázispontos effektív kamatemelés után 3-kor közzétette a friss inflációs jelentés legfőbb előrejelzéseit és a legyezőábrákat a Magyar Nemzeti Bank, amelyek azt mutatják, hogy megemelte mind idei, mind jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát az MNB.
Az eddigi 0,6 százalékról 0,9%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, ezzel közel tíz év után az első hasonló lépést láttuk. Hamarosan jön a döntés indoklása a közleményben, illetve sajtótájékoztatót is tart a jegybank vezetése. Mindezek mellett a friss GDP- és inflációs prognózis is megjelenik.
A ma délutáni MNB kamatdöntés előtt megnéztük, hogy mit áraznak most a pénzpiacok a következő hónapokra kamatemelés címén és azt tapasztaltuk, hogy még a múlt szerdán beárazott intenzív emelési várakozásokhoz képest is tovább erősödtek ezek a várakozások mostanra mintegy 6-8 bázisponttal.
Az MNB egyik célja, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a zöld hiteltermékek bővebb bevezetésére, amik ráadásul mindkét fél, illetve a környezet számára is számos előnnyel járnak. A bankok döntéshozatalaiban a klímaváltozás kérdése már egyre hangsúlyosabb, a vállalati szegmens is kezd beindulni, a lakossági érdeklődést viszont még lehetne jobban ösztönözni. A klímaváltozás elleni fellépésben az MNB már korán bevonódott, ezért viszonylag korán felkerült a térképünkre a téma – mondta Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetése során.
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
