Magyarországon már a Covid-válság előtt is ismert volt a magas nyomású gazdaság receptje, ugyanis mind a költségvetés, mind a monetáris politika nyomta a gázpedált. Mi is az a magas nyomású gazdaság, és mi vár ránk a kilábalás időszakában?
A Magyar Bankholding Zrt. tagbankjai a program elindulása óta eltelt egy évben összesen 623 milliárd forintot, a teljes NHP Hajrá-kihelyezések közel 30 százalékát nyújtották – közölte a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank, amelyek így együttesen több mint 21000 ügyletet kötöttek.
A Magyar Nemzeti Bank egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából, és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére - nyilatkozta a Reutersnek Virág Barnabás. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet. Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. A forint a monetáris politikai fordulat hatására erősödni kezdett.
A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.
Ma reggel írtunk arról, hogy értesülésünk szerint a törlesztési moratórium fenntartása mellett döntött a kormány, a törlesztési moratórium a maihoz hasonló formában június helyett augusztus végéig maradhat velünk, ezután pedig csak azok maradnak benne, akik ezt külön kérvényezik (opt-in). A Reuters megkeresésére a Pénzügyminisztérium reagált az értesülésre.
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
Megtörtént az első ipari termelő vállalat zöld kötvény-kibocsátása Magyarországon, ezt hazánk vezető higiéniai papírtermék-gyártója, a Vajda Papír Kft. bocsátotta ki 9,9 milliárd forint értékben a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában. A kötvény az aukciót követő 90 napon belül bevezetésre kerül a vállalati kötvények kereskedésére kialakított kötvényplatformjára, a BÉT Xbondra. A fix kamatozású, amortizálódó kötvény futamideje 10 év, a kötvény kupon mértéke 3,5 százalék, a hozama pedig 2,82 százalék. A zöld kötvények jelentős befektetői érdeklődést váltottak ki, az aukció során összesen mintegy 16,6 milliárd forint értékű ajánlat érkezett. A 9,9 milliárdos forrással a cég a dunaföldvári üzemének újabb gyáregységgel való bővítését tervezi megalapozni, egyben eleget tesznek a vállalat Zöld stratégiájában foglalt vállalásainak is.
A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
Az MNB felfüggesztette a Delta Technologies új részvényeinek bevezetési eljárását a közfelügyeleti hatóság válaszadásáig terjedő időtartamra.
Az elmúlt egy héten szinte minden nap érkezett egy lakáspiacról szóló elemzés, vagy statisztika, szó volt az adásvételi tranzakciószámról, az átadott új lakásokról, az elkezdett építkezésekről, a lakásárakról és azok változásáról, valamint más európai országban zajló árváltozásokról. Nehéz minden mutatót követni, így a legfontosabb és legaktuálisabb lakáspiaci eredményeket egyben mutatjuk most be.
Kedd reggel közli a KSH az infláció áprilisi statisztikáját, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint pedig akár nyolc éve nem látott magasságba is szökhetett az áremelkedési ütem. És nem biztos, hogy ez a csúcs, sokan várnak májusra még egy kisebb emelkedést. Az igazi kérdés azonban az lehet, mi lesz nyártól, a gazdaság újraindításának milyen inflációs hatásai lesznek.
Még soha nem vett fel a magyar lakosság egyetlen hónap alatt 100 milliárd forintnál nagyobb összegben lakáscélú hitelt. Idén márciusban, a járványügyi korlátozások legkeményebb hónapjában (!) azonban sikerült átlépni ezt a bűvös határt. Ráadásul úgy, hogy a felújítási hitelekből az állami kamattámogatás második hónapjában még csak 6,7 milliárd fogyott. A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök is kezdenek magukhoz térni, a babaváró pedig átlagos hónapon van túl. Miközben a lakossági hitelállomány egyértelműen növekszik, a vállalatok hiteltartozása a moratórium nélkül már visszaesett volna az elmúlt egy évben.
Tavaly áprilisi elindítása óta több mint 34 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A 2220 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmaduk új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 70 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította - közölte mindezt az MNB.
A szlovák nemzeti bank (NBS) kötelezte az – itthon határon átnyúló szolgáltatóként működő – Novis Biztosítót, hogy ügyfelei díjait a szerződésben foglaltak szerint fektesse be. A Novis ugyanis tavaly nyolc hónapon át a nyilvántartott ügyfélszámla-egyenlegeknél kisebb arányban fektette be szlovákiai és külföldi biztosítottai befizetéseit - olvasható az MNB közleményében. Az MNB lépései nyomán a biztosító két éve nem köthet új szerződéseket itthon. A meglévő szerződéssel bíró hazai ügyfeleknek ugyanakkor célszerű folyamatosan tájékozódni a Novis helyzetéről.
2021 év eleje óta a fejlett gazdaságokban megemelkedett az infláció alakulásával kapcsolatos bizonytalanság, felerősödtek az inflációs várakozások, reflációs kockázatok a gazdaságok újranyitása és a jelentős amerikai fiskális élénkítés kapcsán. Mindez a globális kötvénypiacokon tőkekivonáshoz és a hozamok növekedéséhez vezetett. A magyar állampapírhozamok a nemzetközi folyamatokkal összhangban emelkedtek, országspecifikus elmozdulás csak a hozamgörbe leghosszabb szegmensében volt tapasztalható. Az országspecifikus tényezőkre reagálva, a piac stabilitásának fenntartása érdekében az MNB több lépésben, célzott finomhangolást hajtott végre állampapírvásárlási programján. Az intézkedések ellensúlyozni tudták az átmeneti országspecifikus tényezők hatását, így márciusban a hosszabb szegmensben a hozamok nagyobb mértékben csökkentek. Összességében az év első három hónapjában az MNB tartós piaci jelenlétének és az állampapírvásárlási program rugalmas alakításának is köszönhetően a hazai hozamok emelkedése beleillett a globális trendbe és jóval visszafogottabb volt a korábbi turbulens időszakokban tapasztaltnál.
6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. Ez jóval magasabb arány, mint az a 10%, amit az MNB a saját adatai alapján a múlt héten kockázatosnak jelölt meg a Portfolio online konferenciáján.
Ugyan az első negyedéves GDP-adatokra még pár hetet várni kell, de a beruházásokon kívül a következő napokban minden lényeges részadat megjelenik, így képet kaphatunk arról, milyen lehetett az év eleje a magyar gazdaságban. Külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztikát és a brit kamatdöntést érdemes kiemelni a héten.
Az MNB értesítette az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási pályázata pozitív elbírálásáról. Az új konstrukció forgalmazása így akár azonnal elindulhat. A piaci szereplőktől kapott jelzések szerint az év második felében további intézmények tervezik benyújtani a pályázatukat. Rövidesen így a minősített otthonbiztosítások még szélesebb köre elérhetővé válik, sőt a továbbiakban ezek adhatják az új értékesítések jelentős részét.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Inkább adóznak a bankok, mint hogy a kormányra bízzák a pénzüket?
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
