Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa kedden. A borítékolható lépés mellett a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése tartogathat még izgalmakat, hiszen vélhetően az eszközvásárlási program (QE) további sorsáról is döntött a jegybank.
A ma délután 2-kor bejelentendő monetáris tanácsi kamatdöntés után 3 órától, a kamatdöntési közlemény kiadásával egy időben online háttérbeszélgetést tart „a monetáris politika aktuális kérdéseiről” Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – közölte kedd délelőtt a jegybank.
Hathetes csúcson, kissé a 350-es szint alatt, kezdett hétfő reggel a forint az euróval szemben, aztán hirtelen gyengülni kezdett, de újra visszaerősödött a kerek szintig. A nap további részében is a 350-es szint közvetlen közelében ragadt a forint a vegyesre sikeredett eurózónás beszerzésimenedzser-index adatok mellett.
Kedden várhatóan újabb 30 bázisponttal 1,5%-ra emeli majd az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa – jósolják a Portfolio által megkérdezett szakemberek. A lépést mostanra gyakorlatilag beárazhatta a piac, hiszen a jegybank már utalt rá, hogy hasonló ütemben folytatódhat a szigorítás, mint eddig. Kérdés, hogy az addig beérkező adatok és a friss előrejelzések függvényében szeptemberben hogyan módosulhat majd a kamatemelési ciklus.
A héten a Fed szokásos éves konferenciájára figyelnek elsősorban a befektetők, a jegybankárok Jackson Hole-ban ülnek össze, ahogy minden évben. Ráadásul most aktualitása is van az eseménynek, hiszen hónapok óta a szigorításra próbálja felkészíteni a piacot a jegybank. Közben itthon kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, de az jóval kevésbé lehet izgalmas.
A magyar gazdaságpolitika kevés alapvetéseinek egyike volt az elmúlt tíz évben, hogy a GDP-arányos adósságnak csökkennie kell minden évben, kivéve akkor, ha a gazdaság recesszióban van. A szabály először a 2011-es stabilitási törvényben került megfogalmazásra, majd az Alaptörvénybe is beleírták. Idén a várhatóan kirobbanó gazdasági növekedés mellett is veszélyben lehet azonban ez a cél, főleg úgy, hogy az új uniós források idei befagyasztása reális kockázat lett a költségvetés számára. A Portfolio számításai szerint a vártnál magasabb gazdasági növekedés megmenti az adósságráta-csökkentés tervét, és ha ez sem elég, akkor év végén megint leapaszthatja a kormány likvid pénztartalékait.
Az utóbbi hónapokban több adathalász támadás indult a hazai banki ügyfelek ellen, de az egyedi esetek napvilágra kerülése keveset mond el az általános trendekről. Az MNB statisztikáiból viszont az látszik, hogy bár a forgalomhoz képest még mindig rendkívül biztonságosnak mondható a hazai elektronikus pénzforgalom, a nem kártyás visszaélések száma és értéke érezhetően emelkedett az elmúlt bő egy évben. Elsősorban nem az informatikai rendszereket törik fel, hanem a megtévesztésen alapuló csalások jellemzőek. Mindeközben a kártyás visszaéléseknél nem igazán látni jelentős változásokat forgalomarányosan.
A beruházások mértéke mellett azok szerkezete is meghatározó a gazdasági felzárkózás szempontjából - ezt mutattuk be korábbi cikkünkben. A hazai beruházási ráta historikusan és nemzetközi összevetésben is magas szintre emelkedett az elmúlt években, ugyanakkor szerkezete még a 20. századi gazdasági struktúrát tükrözi. Magas arányt képviselnek benne ugyanis az építési beruházások, miközben az immateriális javakba és zöld gazdaságba történő befektetések aránya mérsékelt. A befektetés az „okos” tőkébe és a zöld beruházások ösztönzése alappillérei lehetnek a jövőbeli gazdasági fejlődésünknek.
Az első negyedév végi 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államháztartás bruttó adóssága a GDP-arányában – derül ki az MNB előzetes pénzügyi számláiból. A jegybank adatai alapján nominálisan tovább emelkedett az adósság összege, mely így megközelíti a 47 ezer milliárd forintot.
A következő pénzügyi válság itt kopogtat, nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg - vélekedik legújabb publicisztikájában Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint a térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok. Az MNB elnöke felvázolja a legutóbbi válságkezelés tanulságait, javaslatokat is tesz és utalásokat arra, hogy egy új intézményt kellene felálltani a magyar gazdaságpolitikában.
A pénteki nemzeti ünnep miatti rövid héten sem fogunk unatkozni, hiszen jön a második negyedéves GDP-adat, illetve az adósságról is friss statisztikát közöl a jegybank. Közben megjelenik az Eurostat júliusi inflációs összegzése, amiben már valószínűleg nem Magyarország állt az élen hosszú hónapok rekordjai után.
Az összes fejlett és fejlődő kormánynak el kell kezdenie az államadósság rátájának csökkentését, mert senki sem képes előre megjósolni a következő negatív kínálati sokk eljövetelét. Jobb, ha most kis lépésekben haladunk, mint hogy egy nyíltan inflációellenes politika bevezetését kockáztassuk, ami súlyos recesszióhoz, akár válsághoz is vezethet – írta pénteken Matolcsy György. Az MNB elnöke ezzel Nouriel Roubini egy korábbi cikkére reagált.
Tavaly év vége óta mindössze 184 ezer, addig moratóriumban lévő lakossági hitelt kezdtek el újra fizetni, 1,3 millió kölcsönt viszont még mindig nem törlesztenek - írja szombati számában a Népszava.
A litván jegybank vizsgálatot folytat a felügyelete alá tartozó, s Magyarországon is határon átnyúló szolgáltatást kínáló UAB „epayblock” elektronikuspénz-kibocsátó társasággal szemben. A litván nemzeti bank vizsgálata lezárásáig korlátozta a társaság működését - olvasható az MNB közleményében.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa az utóbbi hónapokban, az effektív kamatszint 45 bázisponttal emelkedett. Ezzel enyhült a forint egyik legfontosabb sérülékenységi mutatója, a negatív reálkamat, a feltörekvő országok között lassan a középmezőnybe tartozunk. Ebben azonban nagyobb szerepe volt az infláció júliusi visszaesésének, mint a jegybanki szigorításoknak.
Bár a 2022 első félévi francia soros elnökség alatt lazulhatnak az uniós fiskális szabályok, de Magyarországnak nem ebből a lehetőségből kell kiindulnia a költségvetési politika tervezése során, hanem abból, hogy kis és nyitott gazdaságként az eladósodás növelné a sérülékenységünket, így mindig is „a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni” – hangsúlyozta vélemény cikkében Varga Mihály. A pénzügyminiszter egyúttal meg is állapította, hogy „az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak”. Frissítés: A fiskális politika ideális pályájáról szintén ma jelentetett meg cikket az Állami Számvevőszék két vezetője, amelynek főbb üzeneteit ebben a külön cikkünkben foglaltunk össze.
A törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva meghosszabbította osztalékkifizetési korlátozását az MNB a magyar bankokra vonatkozóan, és csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól. Az EKB július végi lazító döntése fényében meglepő az MNB lépése, ugyanakkor a törlesztési moratórium folytatása körül valóban nagy a bizonytalanság.
„A Monetáris Tanács egybehangzó érvelése szerint az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak”, ezért „indokolt a kamatemelési ciklus határozott lépéssel történő folytatása. A tanácstagok egységesen kiemelték, hogy havi ütemben kell végrehajtani a kamatemeléseket. Hozzátették, hogy a júliusi lépésköz irányadó lehet az augusztusi döntést illetően” – ezek azok a kulcskifejezések a júliusi MNB kamatdöntési jegyzőkönyvből, amelyeket szerdán délután tett közzé a jegybank. Mivel júliusban végül határozott, 30 bázispontos emeléssel 1,2%-ra változott az alapkamat, így a friss információ azt üzeni, hogy ez augusztusban akár 1,5%-ra is növekedhet és majd a szeptemberi kamatdöntéskor fogja átfogóan értékelni a jegybank az addig végrehajtott kamatemelések hatásait.
A KSH kedd reggeli publikációja után délelőtt megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is. Ezek szintén csökkenést mutatnak az elmúlt hónapok többéves rekordjai után.
A júniusi 5,3%-ról júliusban 4,6%-ra esett vissza az éves inflációs ráta. Ez elmarad az előzetes várakozásoktól, a szakemberek kicsivel 5 százalék alatti áremelkedési ütemre számítottak. Ősszel viszont ismét élénkülhet az áremelkedés, a kérdés csak az, hogy az év végén megdönti-e a júniusi csúcsot.
Kemenesi Gábor nyilatkozott.
Többlépcsős, ütemezett taxiállomás-felújító programba kezdett a BKK.
Már csak kevesebb mint két év maradt a határidőig, hogy a kormány hozzáférjen a pénzekhez.
A Magyar Orvosi Kamara képviselői súlyos hiányosságokat tártak fel a rendszer működésében.
A víziturizmus fejlesztésére is jut belőle.
Nincs elég ember, és más problémák is vannak.
Mi lesz a nyugdíjpénzekkel?
Fontos jelentés érkezett.
