A Magyar Nemzeti Bank a befolyásszerzés elvi lehetőségét adta meg a Takarékbankban a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek határozatában. A befolyásszerzés akkor fog ténylegesen megvalósulni, ha az illetékes bírói fórumok a mögöttes adásvételt jogszabályszerűnek, alkotmányosnak mondják ki és a részvények átruházása megtörténik - közölte a jegybank.
Áprilisban a forintalapú kormányzati betétek állománya kissé csökkent, míg a devizaalapú nőtt, a kettő eredőjeként pedig a hónap során 137 milliárddal 1924,4 milliárd forintra ugrott a magyar kormány MNB-nél tartott betétállománya. A ma közzétett előzetes adat azt jelenti, hogy az állam likvid pénzügyi tartalékai csaknem kétéves csúcsra értek.
Csekély mértékben, 138 millió euróval 36,06 milliárd euróra csökkentek márciusról április végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank.
Április 30-áig mindössze 126 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a bankok az MNB növekedési hitelprogramjának második szakaszában. 3384 vállalkozás kapott hitelt a programban október eleje óta.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a peres eljárásokra, a jegybank meg van győződve arról, hogy a fogyasztókat és a piac egészének biztonságos működését védő határozatai ki fogják állni a bírósági eljárások próbáját - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek kedden.
Összesen kilenc hitelintézet száll szembe peres úton az MNB korábbi döntésével, amely szerint az érintett bankok és takarékok jogszabályellenesen szedtek be díjakat - tudta meg a Napi Gazdaság. A tét magas: nem csak az ehhez kapcsolódó több tízmillió forintos büntetésekről, hanem a becslések szerint szektorszinten 10 milliárdos nagyságrendű díjvisszafizetésről is a bíróságon vitatkozhatnak a felek.
Hitelminőségi szempontból pozitív a magyar bankok számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt heti bejelentése alapján a mostani 65%-ról 2017 elejéig fokozatosan 100%-ra emeli az előírt devizafinanszírozás megfelelési mutatót (DMM) - tette közzé véleményét hétfőn a Moody's.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerződtek a bankok.
Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában - véli a jegybank ügyvezető igazgatója.
Az MNB tiszta vizet öntött a pohárba: a legnagyobb átutalási forgalmat bonyolító rendszer megvásárlása körüli pletykákra reagálva felfedte terveit. Három fő cél áll a felvásárlás hátterében: a monopolhelyzetben lévő "pénzügyi közmű" államosítása, az átutalási díjak csökkentése, és legalább 10-15 fejlesztési ötlet, amit ezentúl erőteljes szabályozás nélkül is véghez tudnak vinni. Utóbbiakról azonban egy 10 fős, banki képviselőkből álló testülettel is konzultának majd. Az is kiderült, hogy a Bankszövetség elővásárlási jogot kapott, és a Giro eladásától nem kell tartaniuk a bankoknak. A felsővezetés szándékának megfelelően sikerült elkerülni, hogy hatósági árszabályozással tegyék veszteségessé, így olcsóvá a céget. Az MNB úgy tartja, jó üzletet kötött. A témáról Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója nyilatkozott nekünk.
Ma is 10 bázispontot vágott a jegybank, ezzel 2,5%-ra süllyedt az alapkamat. A döntés nem okozott meglepetést, a piac is erre számított. A fõ kérdés az volt, hogy a jegybank vajon a mai közleményében tesz-e egyértelmû utalást a kamatciklus végére, vagy épp ellenkezõleg: további kamatcsökkentéseknek ágyaz meg. Azonban erre a kérdésre a választ sikerült olyan homályosan megfogalmazni, hogy még a dodonaiak is irigykednének.
Mennyivel nő a bankok forrásköltsége, és mennyivel romlik emiatt a bankok eredménye? Talán ez a két legfontosabb kérdés az MNB kedden ismertetett rendelete után, hiszen a devizaforrások szabályozásával kapcsolatos szigorítást hoz a bankok számára. A Portfolio.hu által megkérdezett banki szakértők szerint az intézkedés negatív eredményhatása nem lesz jelentős.
A múlt héten jelzett intézkedések után ma újabb, a devizahitelek forrásait érintő fajsúlyos szabályozási változást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank. Az intézkedés célja kettős: 1. erősíteni a bankok lejárati összhangját, 2. csökkenteni az MNB devizatartalék-tartási igényét. Ennek érdekében a bankszektor jelenleg hatályos Devizafinanszírozás Megfelelési Mutatóját (DMM) friss jegybankrendelettel szigorítja a jegybank: a tartalmi változás mellett a jelenlegi 65%-os minimumnak 2017 elejéig el kell érnie a 100%-ot. Az EKB támogatásáról biztosította a jegybank tervét, a bankok profitjára és a devizahitelek árazására gyakorolt hatása pedig várhatóan minimális lesz - hangzott el az MNB mai eseményén.
Hárommillió forintos bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Astra Biztosító fióktelepére, mivel az valótlan információk közlésével korlátozta a fogyasztókat a telefax útján történő panaszok megtételében.
Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.
Rövid, de sűrű hetünk lesz, több jegybanki döntéssel is tarkítva. Kedden a Magyar Nemzeti Bank vághatja tovább a kamatokat, míg szerdán a globális pénz- és tőkepiacokat leginkább meghatározó Federal Reserve lassíthatja további 10 milliárd dollárral az eszközvásárlási programját a piaci konszenzus szerint.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Több pénzügyi szolgáltatónál már megkezdődött azoknak az összegeknek a visszafizetése, amelyeket az érintett intézmények korábban jogszerűtlen díj- és költségemelésekkel vontak el a fogyasztóktól. Ugyanakkor az MNB úgy döntött, az eredetileg előírt 2014. április 30. helyett a felmerülő problémák elhárításáig, feladatok elvégzéséig, de legkésőbb 2014. május 31-ig kell visszafizetniük a bankoknak az összegeket. Ez nem érinti a pereskedő bankokat, esetükben a bíróság dönt a visszafizetés felfüggesztésének elutasításáról, vagy elrendeléséről.
Április 29-i ülésén újabb kamatcsökkentésről dönthet a jegybank, így az alapkamat 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkenhet - vélik szinte egyöntetűen a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők. Úgy gondolják azonban, fontos szinthez érkezett az MNB, akár meg is állhat itt a kamatvágással - legalábbis egyelőre.
Dolgoznak a részleteken.
Sokaknak adhat ez reményt.
Csütörtökön sem talál erőre a magyar deviza.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
