MNB

Máris "elfelejtette" az MNB-kamatemelést a piac

Ahogy kicsit is szépíteni tudott a forint a hét második felében, rögtön kiárazták a befektetők az egyébként sem túl intenzív MNB kamatemeléseket az előttünk álló hónapokra. Ez persze nem jelenti azt, hogy az esetleges monetáris szigorítás nem kerülhet majd napirendre, de ahhoz valószínűleg még az ezen a héten látottnál is jóval nagyobb piaci feszültség lenne az "előfeltétel". Közben viszont az továbbra sem zárható ki, hogy ha kicsit nyugszanak a kedélyek, akkor az MNB halad tovább a kamatvágás útján.

Az MNB elemző / elemző gyakornok munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelés igazgatósága elemző és döntés-előkészítő munkát végez a jegybank monetáris politikai eszköztárával, a devizatartalék méretével, illetve befektetési stratégiájával, és a bank kockázatkezelési tevékenységével kapcsolatban.

Újra 34 milliárd euró felett Magyarország nemzetközi tartalékai

Visszafogott mértékben, 328 millió euróval 34,11 milliárd euróra emelkedtek az előzetes január végi adatok alapján Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel a magyar Nemzeti Bank.

Frankfurtból szóltak be a kormánynak

Túl gyakran módosul a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, ez pedig az MNB működésének instabilitását eredményezi - fogalmazza meg kritikáját az Európai Központi Bank most megjelent szakvéleményében, melyben a legújabb jegybanktörvény-módosítást véleményezte. Azt javasolja egyúttal, hogy vezesse át a törvényen az EKB korábbi módosítási javaslatait.

Varga: nem spekulatív támadásról lehet szó (2.)

A forint elmúlt hetekben látott esésében "a nemzetközi hatásokat azért sokkal fontosabbnak érzem most ebben a történetben, mint a magyar alapkamat elleni spekulációt" - többek között ezeket mondta az M1 ma reggeli adásában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint "kétségtelen tény, hogy az alapkamat csökkentési folyamat egy olyan ponthoz közeg, amikor a befektetők már elgondolkoznak azon, hogy megéri-e kölcsönadni, vagy nem". Ezzel az MNB másfél éve folytatott kamatcsökkentési ciklusának befejezési lehetőségére utalt, igaz gyorsan hozzátette, hogy a kérdést majd a Monetáris Tanács hivatott eldönteni. A forint délelőtt részben a megálló kamatciklusra tett jelzésre, részben pedig az egyébként is javuló külpiacra tekintettel erősödhetett 309 körülről 307-ig az euróval szemben.

Telibe találta a kormány az év végi forintárfolyamot

A karácsony előtt elfogadott 2014-es költségvetési törvényben pontosan az a forint/euró árfolyam szerepelt, amely végül év végére ki is alakult a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján. A furcsa előrelátást feljegyezhetik az érveik közé azok, akik úgy gondolják, hogy a jegybank időnként belép a devizapiacra.

Januártól akár földvásárlásra is fordítható a növekedési hitelprogram

Januártól az őstermelők és családi gazdálkodók is részt vehetnek a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában, amelynek új feltételei akár a földvásárlást is lehetővé teszik - jelentette ki a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keddi gazdasági évnyitóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.

Vizsgálja a forintzuhanás okát az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást indított annak a korábbi alaptalan negatív híresztelésnek a kivizsgálására, amely szerint 2014. január 29. napján Magyarország nem tudta volna teljesíteni devizakötvényének esedékes tőke- és a kamatfizetését - áll az MNB közleményében.

Takarékszövetkezetet bírságolt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában 4,5 millió forintra bírságolta a Dunakanyar Takarékszövetkezetet. Az intézménynek a jegybanki kötelezés alapján legkésőbb az első negyedév végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.

Ez a forintesés megállítja az MNB-t

Ha a ma délelőtt látott szintek körül maradna a forint euróval szembeni árfolyama a február közepi kamatdöntő monetáris tanácsi ülésig, akkor a piac döntő többsége szerint az MNB már nem vágna tovább a kamaton - derül ki a Portfolio.hu 28 piaci szakértő körében ma végzett gyors körkérdéséből. Ez a mozgás tehát már el tudja akasztani a jegybank másfél éve tartó kamatcsökkentési sorozatát, de a piaci szereplők többsége szerint legalább 325-335 körüli euróárfolyam "kellene" ahhoz, hogy az MNB már kamatemelést hajtson végre. A szakértők döntő többsége egyébként nem hisz abban, hogy az általa a kamatemelés "küszöbeként" megjelölt árfolyamtartományt elérjük. Így tehát felmérésünk további fontos eredménye, hogy a szakértők nem tartanak akkora forintpiaci feszültségtől, ami már kamatemelésre kényszerítené az MNB-t. Az, hogy a "küszöbértéket" valószínűleg nem érjük el, összefügghet az MNB magatartásával is: a megkérdezettek negyede ugyanis úgy gondolja, hogy a jegybank már eddig is igyekezett devizapiaci intervencióval fékezni a forint esését.

MNB: még csak most kezdődik a bankrendszer átalakulása

A válság után most az a legfontosabb kérdés, hogy a pénzintézeteknél mit jelent a tisztességes profit szintje - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek.

Merrill: kamatemelés helyett interveniálhat az MNB

A kamatemelésnél jelenleg nagyobb esélye van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) forinterősítő célú intervenciójának, de egy kamatemelés sem járna jelentősebb növekedési áldozattal - vélekedtek pénteki helyzetértékeléseikben a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

Mit tehet az MNB a zuhanó forint láttán?

Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.

Egyszerre 5 referenciakamat szűnik meg Magyarországon

2014. február 1-jétől, vagyis szombattól megszűnik a 4,5, 7,8 és 11 hónapos futamidejű BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate) jegyzése - írja közleményében az MNB.

Ilyen még nem történt a magyar bankbetétekkel

Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.

Commerzbank: 325-ös euróig nem fog kamatot emelni az MNB

A Commerzbank elemzői szerint nem valószínű, hogy 325 forintos euróárfolyam alatt kamatemeléssel beavatkozna az MNB. E szint fölött viszont egyszeri nagyobb kamatemelés is jöhet, akárcsak Törökországban. A Commerzbank elemzői szerint 310 és 320 között megtorpanhat a kamatcsökkentés, de ha a piaci nyomás átmenetinek látszik, vagy fordul a hangulat, folytatódhat is.

Matolcsy: Nincs szükségünk jéghegyekre

A Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy Sándor tiszteletére rendezett konferenciáján többek között Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök, Christian Noyer, francia jegybankelnök és Ilmars Rimsevics a lett jegybank elnöke is felszólalt. Ezeket követően Matolcsy György, az MNB elnöke kommentálta az elhangzottakat. Gratulált a lett csatlakozáshoz és a nemzetközi események kapcsán megjegyezte, hogy "nincs szükségünk több jéghegyre".

Fontosabb részletek

• Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök szerint az EKB kezelésének köszönhetõen végre túljutottunk a válságon és a figyelem most a bankrendszer megerõsítésére és újraszabályozására összpontosulhat.
• Christian Noyer, francia jegybankelnök úgy véli, hogy az eurózóna sosem volt tökéletes és teljesen koherens, a jövõben pedig a bankunió mellett kell elkötelezõdnünk.
• Ilmars Rimsevics a lett jegybank vezetõje úgy véli, hogy nekik egyértelmûen megérte az euró bevezetése és az utóbbi idõkben már a versenyképességüket is vissza tudták szerezni.
• José Luis Malo De Molina, a spanyol jegybank fõigazgatója a fiskális politikával kapcsolatos elvárások elégtelenségére mutatott rá az eurózónában, majd a makroprudenciális szempontokat hangsúlyozta.
• Igor Dmitriev az orosz jegybank igazgatója hosszan sorolta az országa és az eurózóna közötti gazdasági kötõdéseket, majd arra utalt, hogy a nemzetközi kapcsolataink ehhez képest mennyire rosszak.
• Szapáry György, Magyarország nagykövete, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke a válságra adott monetáris politikai válaszokat foglalta össze, majd a most fennálló kockázatokra tért át.
• Matolcsy György MNB-elnök zárásként ezen értékelésre úgy utalt vissza, hogy végre terítéken vannak az unkonvencionális eszközök és ezért nem kell, hogy újra „jéghegyekkel” találkozzunk.

Gerhardt: hiba lenne, ha bármit tenne most az MNB

Bármilyen lépés a központi bank részéről most hiba lenne a feltörekvő piacokon tapasztalt árfolyam-ingadozások miatt - mondta a Wall Street Journal napilapnak pénteken Gerhardt Ferenc a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke és a monetáris tanács tagja.

Orbán: szokatlan dolgokat kell megtennünk

Matolcsy György köszöntőjével és Orbán Viktor beszédével vette kezdetét a Magyar Nemzeti Bank pénteki Lámfalussy-konferenciája, melynek témája az euróbevezetés dilemmája. A magyar jegybankelnök már az esemény elején bejelentette, hogy elsőként Ewald Nowotny kapja a tavaly alapított Lámfalussy-díjat. Orbán Viktor ezt követően az aktuális helyzetre is reagált, amikor azt mondta, hogy a kormánynak és a jegybanknak együtt kell mûködnie, de világos hatáskör-elválasztásra van szükség az alapkamat és az árfolyam ügyében. Hangsúlyozta ugyanis, hogy ezek kizárólag a jegybank hatáskörébe tartoznak, nem a kormány hatáskörébe. A kormányfő szerint stratégiaváltásra van szükség az Európai Unióban, ehhez hat szokatlan dolog megtételére van szükség.

Fontosabb részletek

• Orbán Viktor szerint soha nem volt még olyan, mint idén, amikor a választási évben nem szalad el a költségvetés hiánya
• Az alapkamat és az árfolyam ügye a jegybank feladata
• A kormány a gazdaságpolitikájával tud hozzájárulni a stabilitáshoz és ez az amit tehet az árfolyam ügyében
• Hat szokatlan dolog megtételét javasolta az Európai Uniónak
• A versenyképességnek a jövõben 3 alapvetõ eleme lesz
• A hatalmi erõkoncentráció szerinte összefügg egy ország sikerességével

A vér szagára gyűlnek a spekulánsok

Mind a piaci elemzésekből, mind a határidős árazásokból úgy látszik, hogy vége kellene lennie Magyarországon a kamatcsökkentési ciklusnak, sőt, emelésre lehet szükség. Matolcsy György MNB-elnök viszont tegnapi beszédében pont az ellenkezőjéről beszélt és így a forint, ami mellékesen a világ legrosszabb teljesítményét produkálta a mai napon, könnyen a spekulánsok célkeresztjébe kerülhet.

Azóta friss külföldi vélemények érkeztek:

2014.01.30 17:11 A CNBC címlapjára került Magyarország