Enyhén növekvő szerződésszám mellett enyhén csökkenő díjbevételt ért el a biztosítási piac az első negyedévben - tette közzé statisztikáját az MNB. A biztosítók az első negyedévben 10,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el, ami szinte megegyezik az egy évvel korábbival.
Az önkéntes nyugdíjkasszák az év első három hónapjában vagyonarányosan 1,6%-os hozamot értek el, a kezelt vagyon történelmi csúcsra, 1010 milliárd forintra emelkedett - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Az önkéntes pénztáraknál kettősség látszott, a taglétszám csökkent, viszont a befizetések emelkedtek. Az felettébb jó hír, hogy a szektor működési vesztesége csökkent.
Van még "tér a manőverezésre", néhány kis kamatcsökkentésre, de a 2%-os alapkamatra vonatkozó előrejelzések már túlzóak - többek között ezeket mondta egy londoni konferencia keretében Matolcsy György. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az eurózóna válságkezeléséről, annak magyar perspektívájáról tartott előadást, illetve részt vett egy panelbeszélgetésen is. Az MNB vezetője Londonban is jelezte a ma délelőtt megjelent pénzügyi stabilitási jelentés főbb üzeneteit, miszerint a banki hitelportfóliók kitisztítását célzó program indul idén. Ennek nyomán Matolcsy szavai szerint "ígéretes új vevők" is megjelenhetnek egyes magyar bankokra. Azt is mondta: megvizsgálják egy "rossz bank" létrehozásának koncepcióját is.
A törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) és a hitelösszeg lakásértékhez viszonyított arányának (LTV-mutató) korlátozását tervezi az MNB az új lakossági jelzáloghitelek esetében - derült ki a jegybank ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentéséből. A vállalati hitelek esetében inkább csak ötletei vannak: a nem teljesítő portfólió tisztítását a bankok céltartalék-képzési kötelezettségének megemelésével gyorsítanák fel (leginkább a régóta nem teljesítő hitelek esetében), de a legjobb megoldásnak egy "rossz bank" felállítását tartanák. A bankszektor a jelentés szerint még stabilabb, mint az elmúlt években, a gazdasági növekedéshez azonban még mindig nem járul hozzá.
Engedély nélküli zálogkölcsön-nyújtási tevékenységet végzett az IFN TREZOR Amanet S.R.L. az ugyancsak jogosulatlanul kiemelt közvetítői tevékenységet folytató Zafír Gold Záloghitelező Kft. közreműködésével - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank, amely megtiltotta a jogsértő tevékenység folytatását, s összesen 25 millió forint bírságot szabott ki.
Az új forinthitelek kamatkockázata miatt be kell építeni egy féket az új lakossági hitelekbe - mondta az MNB ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján. Nagy Márton új hitelfedezeti (LTV) és jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) szabályozásra célzott. Örömmel nyugtázta, hogy a jegybanki "önfinanszírozási koncepció" hatására a bankok elkezdtek elmozdulni a kéthetes kötvény felől az állampapírok irányába. Nagy Márton szerint nagybankok is el fogják hagyni a szektort.
A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent a jegybank két rendelete, mely kétfajta emlékérme kibocsátásáról rendelkezik. A 10 ezer forintos címletű ezüst és a 2 ezer forintos címletű réz érmét a Magyar Nemzeti Bank alapításának 90. évfordulója alkalmából bocsátják ki.
Megjelent a devizahitelek finanszírozását stabilizáló, a bankok számára előírt deviza finanszírozási mutató (DMM) átalakításáról szóló rendelet a Magyar Közlönyben. Az intézkedést még április 29-én jelentette be a Magyar Nemzeti Bank.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lakosságnak és a hazai bankszektornak még bőven van mozgástere, hogy állampapírt vásároljon. A jövőben a kéthetes betétek kondíciói kevésbé lesznek vonzóak, így jövedelmezőbb lesz a bankoknak államkötvénybe fektetni. Balog Ádám a Magyar Nemzetnek adott interjújúban kifejtette, hogy a bankszektor szabályázásának abba az irányba kellene haladnia, ami megköveteli a bankoktól, hogy az ügyfelek valós jövedelmi helyzetét feltárják. Ez szigorú jegybanki lépés lenne, viszont így lehet sok egyéni tragédiát megelőzni.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a jegybankok kommunikációja, a monetáris politika működését egyre nagyobb átláthatóság jellemzi. A jegybanki transzparencia növelését egyrészt a függetlenné váló intézmények elszámoltathatósága, másrészt az a felismerés indokolta, hogy a monetáris politika az irányadó eszköz változtatása mellett a várakozások befolyásolásán keresztül is képes hatni a gazdasági folyamatokra. Ezért jelenleg általánosan elterjedt, hogy a jegybankok nyilvánosságra hozzák stratégiájuk részleteit, célváltozóikat, döntéseiket és az azok alapjául szolgáló főbb érveket, a gazdaság várható alakulásáról alkotott képüket. A válság során az előretekintő kommunikáció szerepe még inkább felértékelődött. A Federal Reserve a zéró kamat korlátjába való ütközést követően még nagyobb hangsúlyt fektetett az előretekintő kommunikációra, ezen belül is az elköteleződés jellegű iránymutatásra, amelynek több formáját is alkalmazta.
Alapesetben tartózkodik a devizapiaci folyamatok "közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától" a Magyar Nemzeti Bank a szabadon lebegő árfolyamrendszerre tekintettel - rögzíti meglepő nyíltsággal a ma közzétett jegybanki Alapokmány jövőképről szóló része. A dokumentum későbbi, a devizatartalék-kezelési stratégiával kapcsolatos része annyit tesz ehhez hozzá, hogy tartaléktartási motivációk egyike "a monetáris politika támogatása érdekében a devizatartalék rendelkezésre állásának biztosítása az árfolyam ingadozásait csökkentő devizapiaci műveletekre".
A jegybank új Alapokmányának mai bemutatója kapcsán újságírói kérdésre Balog Ádám, az MNB alelnöke a minap napvilágot látott deflációs adat kapcsán megjegyezte: "személy szerint nem vagyok nyugodt ezektől a folyamatoktól".
Alapokmányt ad ki a jegybank, amelyben "újrafogalmazza küldetését, jövőképét, alapértékeit, illetve kiemelt stratégiai és intézményi céljait" - derül ki az MNB közleményéből. A dokumentumot változtatás nélkül közöljük.
Az eddiginél sokkal világosabban és hangsúlyosabban rögzítette a ma nyilvánosságra hozott Alapokmányban a jegybank célrendszerét és működésének konkrét módját a Magyar Nemzeti Bank. Egyúttal a mindenkori jegybank felelősségét is elismerte például a devizahitelezési problémában, de közben a pénzügyi intézmények számára igen komoly figyelmeztetéseket is megfogalmazott a fogyasztóvédelmi szerepének érvényesítése érdekében. Az MNB új célként jelentette be, hogy az eddiginél aktívabban igyekszik támogatni a kormány gazdaságpolitikáját, így például a teljes foglalkoztatottság elérését is. Azt is új célként fogalmazta meg a jegybank, hogy úgy gazdálkodjon és úgy finanszírozza a bírság- és egyéb bevételekből a CSR programját, hogy a költségvetésből ne kelljen (később sem) megtérítenie a veszteségét.
Két monetáris tanácstag (Cinkotai János és Pleschinger Gyula) az irányadó ráta tartására szavazott a legutóbbi kamatdöntő ülésen, a másik hét tag viszont a 10 bázispontos csökkentés mellett volt, így alakult ki a 2,5% százalékos alapkamat a Monetáris Tanács áprilisi ülésén - derül ki a ma megjelent rövidített jegyzőkönyvből.
11 órakor a jegybank közzétette az alternatív inflációs alapmutatóit, amelyek szintén az árnyomás további mérséklődését jelzik. Az MNB a rövid elemzésében szintén arra utal, hogy gyakorlatilag a gazdaság egyetlen szegmensében sincs érdemi árnyomás.