A várakozásoknak megfelelően 20,1 százalékra esett a magyar infláció júniusban, vagyis nem ugrotta meg az újabb lélektani határt. Persze azért vannak jó hírek is, hiszen tavaly szeptember óta nem volt ilyen alacsony az áremelkedés üteme, az élelmiszerek ára pedig az előző hónaphoz képest már csökkent, amire két éve nem láttunk példát.
48 oldalas összegző módosító javaslatot fogadott el a költségvetési bizottság a jövő évi büdzséhez. Ebben érdemi, fontosabb sorokat is átírtak a kormány javaslatára, azonban továbbra sem csinált helyet a Pénzügyminisztérium a jegybank jövőre várható 400 milliárd forint feletti veszteségtérítésének a kiadási oldalon.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Magyar Nemzeti Levéltár” megnevezéssel 15 000 forint névértékű ezüst és 3 000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az országos hatáskörű önálló magyar levéltár alapításának 300. évfordulója alkalmából - olvasható az MNB közleményében. Az emlékérméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte.
Egyértelműen a pénteken megjelenő júniusi inflációs adat határozhatja meg a hét hangulatát, emellett szintén a hétvége előtt lehet érdemes figyelni az S&P friss hitelminősítésére. Jön még friss ipari termelési és kiskereskedelmi adat, melyek a második negyedéves gazdasági növekedés szempontjából lehetnek lényegesek.
A 4iG a BÉT oldalán tájékoztatta a befektetőket, hogy az MNB június 30-án a bennfentes jegyzés vezetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 19 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki a vállalatra.
Egy kormányrendelet harmadára csökkenti az úgynevezett alapszámla díját, amelyet a bankok kötelesek meghatározott feltételek mentén legfeljebb havi 1000 forintért bárkinek biztosítani július 1-jétől. Az MNB szerint az eddig szinte ismeretlen konstrukciót ezután többen vehetik majd igénybe. Ám a banki ajánlatokat elnézve a díjcsökkentés valószínűleg önmagában kevés lesz ehhez, ugyanis ma is találni már teljesen ingyenes számlákat nagyon hasonló kondíciókkal a bankoknál. Az MNB ugyanakkor egy teljesen ingyenes, szociális alapszámla ötletét is felveti.
Utolsó hetébe lépett a 2024. évi költségvetés vitája. Ehhez kapcsolódó kérdéseket tárgyalt a Gazdasági Kabinet ülése, többek között a Magyar Nemzeti Bank veszteségrendezésének javaslatát – írta Facebook-oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter bejegyzéséből az nem derül ki, milyen megoldásban gondolkodnak, de vélhetően az Európában több helyen meglévő negatív saját tőke lehet a kiút a helyzetből.
Az MNB összesen 19 millió forint bírságot rótt ki az Interactive Brokers Central Europe Zrt.-re, egyebek közt az ügyfél-átvilágítás, panaszkezelés, informatika, pénzmosás-megelőzés, kiszervezés, illetve a társaság számlái feletti rendelkezési jog terén feltárt hiányosságok miatt. Az intézkedések nem befolyásolják a befektetési szolgáltató megbízható működését, áll az MNB közleményében.
Jövő februárban jön az ingyenes QR-kódos, az NFC-s és a deeplinkes átutalás minden banki ügyfél mobilappjában, illetve a fizetési kérelmek fogadása is kötelező és ingyenes lesz a bankoknál ettől az időponttól fogva - hangzott el az MNB Pénzforgalmi Jelentését bemutató eseményen. Az azonnali fizetések felső határát 20 millió forintra emelik idén szeptembertől, július 1-jétől pedig jön az 1000 forintos alapszámla.
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
Az MNB tízmillió forintos felügyeleti bírságot szabott ki az Union Biztosítóra, illetve kötelezte kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifájának újbóli meghirdetésére. A júliustól alkalmazandó díjtarifa alapján a biztosító ötnél több gépjármű esetén a nem természetes személy ügyfeleinek egyedi szerződésekként nem, csak flottás kötvénnyel teszi lehetővé a kgfb megkötését, amely megoldás jogszabálysértő - közölte az MNB.
Idén a költségvetési hiány csökkenését nehezíti az adóbevételek korábbi dinamikus növekedésének lassulása - állapították meg a jegybank elemzői a héten megjelent inflációs jelentésükben. Ez is alátámasztja azon korábbi vélekedésünket, hogy az idei költségvetés komoly bajban van.
Az elmúlt két évben az infláció mellett a vállalatok jövedelmezősége is érdemben emelkedett, így a profit-vezérelt infláció jelensége a gazdasági elemzések fókuszába került - írja a héten megjelent inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank, és egyben megállapítja: a jelenség Magyarországon régiós és nemzetközi összevetésben is erős. A profitvezérelt inflációt nem a kereslet-kínálat egyensúlytalansága okozza, hanem az a jelenség, amikor a vállalatok a nyereségesség érdekében nagyobb áremelést hajtanak végre, mint amit a költségek növekedése indokolna.
Nagyot emelkedett az elektronikus pénzforgalomban elkövetett csalások száma az elmúlt időszakban, különösen az adathalász visszaélések szaporodnak és az ügyfelek megtévesztése, manipulációja terjed szélsebesen a csalók körében. 2023 első negyedévében már 4 milliárd forint feletti összeget lovasítottak meg az ügyfelektől, és a kár jelentős részét is ők állják. Ugyan az elektronikus pénzforgalom ennek ellenére összességében biztonságosnak mondható, de a probléma egyre nagyobb méreteket ölt. Mutatjuk a részleteket.
A napokban több nyilatkozat is megjelent azzal kapcsolatban, hogy kezdi a kormány is komolyan venni a jegybank várható veszteségét. Menekülnének ugyanis abból a helyzetből, hogy a költségvetésnek kelljen megtérítenie a tőkevesztést, ami több százmilliárd forintos kiadást égetne be évekre a büdzsébe. A megoldást valószínűleg az jelentheti, ha a jegybanki veszteségtérítési szabályt tovább lazítaná a kormány, egy ilyen irány akár a jegybank keddi megszólalásából is kiolvasható.
Magyarországon eddig nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint a tőkévé konvertálható kölcsönök vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. A szabályozás azonban most változik, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az MNB, a Design Terminal és piaci szereplők összefogásával alakították ki a piac számára legmegfelelőbb törvényi struktúrát és vitték végig a törvényalkotás folyamatát, az Országgyűlés pedig június 13-án fogadta el az új szabályozást. Erről a folyamatról és a startupok és befektetőik számára várható előnyökről kérdeztük Bódis Lászlót, innovációért felelős helyettes államtitkárt, Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét és Jónás Lászlót, a Design Terminal ügyvezetőjét és szakmai vezetőjét.
Ma megjelent a Magyar Nemzeti bank friss inflációs jelentése, ami új előrejelzéseket közöl a magyar gazdaságra. A részletes dokumentumot sajtótájékoztató keretében mutatták be Balatoni András és Kuti Zsolt igazgatók. A növekedési kilátásokon összességében nem változtatott a jegybank, a nyomott belső folyamatok mellett a külső környezet támogatása alakítja a gazdaság fejlődését. Az infláció az elmúlt hónapokban végre a régiós mintának megfelelő volt, ugyanakkor az MNB szerint a banki és kommunikációs szolgáltatások visszatekintő alapú díjemeléseinek jogossága megkérdőjelezhető.
Célzottan erősíti az MNB a banki sokkellenállóképességet: elhalasztja az anticiklikus tőkepufferráta aktiválását egy évvel későbbre, valamint újra aktiválja a kereskedelmiingatlan-hitelekhez kapcsolódó rendszerkockázati tőkepuffert - derül ki a jegybank közleményéből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében a Magyar Nemzeti Bank működésébe ugrottunk fejest. Alapvetően két kérdésre kerestük a választ: egyfelől, hogy hogyan alakult ki az az 1500-2000 milliárd forintos lyuk, amivel a jegybank elmúlt kétéves működése terhelheti középtávon a magyar költségvetést. Másfelől pedig azt vizsgáltuk meg, hogy mit lehet kezdeni ezzel az összeggel a hazai büdzsé jelenlegi állapotában. A témával kapcsolatban Beke Károlyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a hazai állampapír-vásárlási lázzal foglalkoztunk, hiszen nem elég, hogy sokan minden likviditásukat állampapírba teszik, de vannak olyan pénzügyi adatok, amik arra utalnak, hogy egyre népszerűbb a jelzáloghitelből való bevásárlás is. A helyzet furcsaságaival és a kockázatokkal kapcsolatban Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy több, magyar letelepedési kötvényt ígérő hirdetés jelent meg Oroszországban, amelyekkel egyrészt az a baj, hogy állami programként reklámozzák a szolgáltatást, holott ilyen már rég nincs, másrészt jóval drágábbak, mint a legálisan működő cégek ajánlatai. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdezzük. A második blokkban a keddi kamatdöntést és az azt követő jegybanki kommentárt elemezzük Beke Károllyal, lapunk elemzőjével.
Kína, ukrajnai háború, közel-keleti krízis - Ezen kérdésekben lehet változás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
