Szeptember elsejétől kezdve új felső értékhatár lép életbe az azonnali fizetési rendszeren: 20 millió forintig a lakossági átutalási tranzakciók pár másodperc alatt célba érnek. Az MNB szerint az azonnali fizetési rendszer likviditási és technológiai szempontból is stabil, ezért is lehet megemelni a tranzakciók felső értékhatárát.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről Virág Barnabás MNB-alelnök – derül ki a jegybank meghívójából. Az eseményen elsősorban a mai döntés indoklása kerülhet szóba, de lassan arról is beszélhet a jegybank, mi várható az alapkamat és az irányadó ráta összeolvasztása után.
Az MNB Banki Konjunktúrafelmérése alapján a bankrendszer 2023 első felében is a konjunktúra romlását tapasztalta. A bankok megítélése szerint ehhez a legnagyobb mértékben a hitelkereslet 2022. második feléhez viszonyított csökkenése járult hozzá. A bizonytalan makrogazdasági környezet, az ügyfélkockázatok, a jövedelmezőség, illetve a források elérhetőségének negatív irányú elmozdulásai szintén kedvezőtlenül hatottak a banki helyzetértékelésre - derül az MNB honlapján olvasható összefoglalóból.
Újabb 100 bázisponttal 14 százalékra csökkentheti az irányadó kamatot kedden a Monetáris Tanács – vélik a Portfolo által megkérdezett elemzők. Hamarosan azonban újabb fordulóponthoz érkezhet a jegybank, hiszen szeptemberben összeolvadhat az alapkamat és az irányadó ráta és dönteni kell a hogyan továbbról.
A magyar háztartások bankszámláin 1600 milliárd, a vállalatokén 800 milliárd forinttal van most kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Nincs min csodálkozni: az infláció nemcsak szűkíti a gazdasági szereplők, főleg a lakosság likviditását, de arra is ösztönzi őket, hogy átalakítsák megtakarításaik szerkezetét. Mindkét jelenségnek a bankszámlaegyenlegek az első számú elszenvedői. Megnéztük, mekkora drámát jelent mindez a magyar bankok szempontjából, és azt találtuk, hogy ennyi még belefér nekik, szaporodnak azonban az arra utaló jelek, hogy egyesek szeretnék már megállítani a folyamatot, és az MNB is kockázatot lát a jelenségben. A témáról a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján is szó lesz, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az elmúlt napok földrengéseivel foglalkoztunk, amelyek Békés és Somogy megyét is érintették, de mozgott a föld Romániában is. Vendégünk volt Mónus Péter szeizmológus. A második blokkban a Magyar Nemzeti Bank negatív tőkéje volt a téma, amely teher lesz a költségvetésen és a kormánynak valamilyen megoldást kell erre találnia. Hogy milyet, arról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Az MNB vizsgálata nyomán 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a City Holiday Kft.-re annak jogosulatlan kiegészítő pénzügyi szolgáltatása miatt - közölte a felügyelet.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Végre elértük, hogy nem égeti tovább az infláció a magyarok megtakarításait: az idei első félévben legalábbis sikerült kicsivel nagyobb gyarapodást elérni, mint amennyit ebből a pénzromlás elvett. Az állampapír és a befektetési alapok ádáz versenyében még nem hirdethetünk győztest, a készpénz és folyószámlabetét viszont egyértelmű vesztese annak, ami az infláció előli menekülés idején a magyar megtakarítási piacon zajlik. A megtakarítások jövőjével részletesen foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance konferenciáján, nem érdemes kihagyni a rendezvényt!
Miközben a piac még egyharmados eséllyel azt árazza, hogy a Fed novemberben újabb kamatemelést hajt végre, és az EKB-nál sincs ez még kizárva, aztán jövő nyárig talán némi kamatvágás jöhet, aközben idehaza a piac folytatódó lendületes kamatvágásokat áraz az MNB-től, ami sérülékennyé teszi a forintot a gyengülés irányába. Ezt a kockázatot növeli, hogy nemcsak a rövid futamidejű fejlett piaci állampapír hozamok járnak sokhavi, vagy akár sokéves csúcs közelében a kamatemelési kilátások miatt, hanem a 10 éves papíroké is; az Egyesült Államokban például egy kritikus szintet ostromol 4,3% közelében a 10 éves kötvényhozam, így a magyar hozamfelár másfél éves mélypontra szűkült. Ha tehát a magyar piacokkal kapcsolatos befektetői bizalom akár külső, akár belső ok miatt meginog a következő időszakban, akkor a magyar eszközök által kínált, beszűkülő hozam/kamat prémium akár nagyobb eladási hullámokat is okozhat a kötvény-, illetve a devizapiacon.
Az MNB vizsgálata nyomán 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a B&B Travel Személyszállító Zrt.-re jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság bő két éven át több tucat esetben nyújtott pénzkölcsönöket kamat fejében.
Megemeli az eurólikviditást nyújtó swaptendereken felkínált mennyiséget az MNB – közölte szerdán a jegybank. Az eddigi öt helyett hatmilliárd eurós keretösszeggel hirdetik meg a tendereket.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
A hazai biztosítók medián digitális érettsége a tavalyi 62-es értékről 64-re nőtt az MNB átfogó felmérése szerint, a szektor szép lassan, de tovább haladt a fejlődés útján. A Fintech és Digitalizációs Jelentés szerint minden területen előrelépés történt a biztosítási szektor digitalizáltságában. A nem-élet típusú lakossági biztosítások digitális elérhetősége a legmagasabb, az életbiztosítás jellegű termékek esetében érdemi változás nem történt, a papírmentes működés terjed, a digitális csatornák elérhetősége visszafogottan bővült. Az MNB elemzői ugyanakkor figyelmeztetnek: a fejlesztési igények átfogó, intézményen belüli felmérésére a szektorban csak kevesen figyelnek oda, ami már középtávon a versenyképesség romlásához vezethet.
Az MNB körlevélben szólította fel a hitelintézeteket likviditásmenedzsmentjük proaktív megerősítésére a recessziós hatások, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó jelenségek okozta likviditási kockázatok miatt. A szabályozói limit feletti ajánlott likviditási puffert, továbbá beavatkozási szintet nem alkalmazó bankok – az eddigieken felüli – folyamatos monitoringra és kiemelt jegybanki adatbekérésekre számíthatnak.
Az MNB 17,4 millió forint bírságot szabott ki a Hold Alapkezelőre és 12,3 millió forint büntetést az Adalfa Alapkezelőre, egyebek közt azért, mert javadalmazási modelljük – és ezen belül a változó javadalmazásnak minősülő osztalékkifizetés – túlzott kockázatvállalásra, a kezelt alapok és a befektetők érdekével ellentétes lépésekre ösztönözhette az osztalékra jogosult azon munkavállalókat, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB inflációs alapmutatói is minden fronton csökkenést mutatnak júliusra, ami biztató képet tár elénk a következő hónapok árfolyamataival kapcsolatban is – olvasható ki a jegybank délelőtt közzétett elemzéséből, miután reggel a KSH már közölte a saját adatainak eredményeit.
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
Tovább erősödött a hazai fintech szektor Magyarországon, a 2022-ben aktív fintechek száma 175-re emelkedett, a szektor közel 9 ezer alkalmazottat foglalkoztat, az árbevétele jelentősen nőtt, nyereségessége javult – derül ki az MNB Fintech és Digitalizációs jelentéséből. A szektor a jelek szerint egyre érettebb fázisba érkezik meg, ugyanakkor a hazai fintechek túlnyomó többsége még mindig az inkumbens pénzintézek kiszolgálásából él meg.
Tovább javult a hazai bankrendszer digitalizációs fejlettségi szintje, ám a korábbi évekhez képest kisebb előrelépés történt az elmúlt évben, a bankszektor egésze továbbra is közepes fejlettségi szinten ragadt – derül ki az MNB Fintech és Digitalizációs jelentéséből. Az online számlanyitás és az online személyi hitelek már mindenhol elérhetők, valamilyen androidos és az iOS-es mobiltárcák gyakorlatilag minden banknál elérhetők, terjednek a fióki és az online digitális támogató alkalmazások is, ám még mindig van miben fejlődnie a bankoknak.
Repülőrajtot vehet az új elnökség, már dolgoznak a fontos témákon.
Szerinte az árfolyam alakulása a jegybank hatásköre.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
