2015-ben 7612 új lakás épült összesen Magyarországon, ami 9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiadott építési engedélyek száma ugyanakkor emelkedett, 2015-ben 30 százalékkal haladta meg a 2014-es évit. Budapesten ennél is nagyobb volt az emelkedés, a kiadott építési engedélyek száma 72 százalékkal nőtt. Új lakást azonban kevesebbet adtak át, mint egy évvel korábban. Az idei évre igazán kedvezőek a kilátások, az áfa-csökkentés és az új CSOK-szabályok egyaránt felpörgethetik a lakásfejlesztéseket.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
Az ipar, az export, illetve a lakossági fogyasztás élénkítő hatása lehetett a fő húzó tényező a tavaly év végére meglepően felgyorsuló magyar GDP-növekedés mögött, illetve konkrét ok az EU-források kifizetésének csúcsra pörgetése lehetett - ez rajzolódik ki a most közzétett, várakozásokat meghaladó negyedik negyedéves GDP-adat kapcsán érkezett reakciókból. Előretekintve idénre mindenki a 2,9%-os éves átlagos növekedési ütem lassulására számít, részben éppen az EU-források lassabb kifizetése, részben a bizonytalanabb külpiaci konjunktúra miatt.
Tavaly decemberben éves összevetésben 8,1%-kal nőtt az építőipari termelés volumene, így az év átlagában 3,0%-os lett a bővülés - derül ki a KSH által közzétett adatokból. Decemberben havi alapon a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,3%-kal emelkedett. Az idei kilátásokat tekintve egyelőre nem túl biztató, hogy bár a megkötött új szerződések volumene dinamikusan bővült, de közben a vállalkozások hó végi szerződésállománya még mindig jócskán alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,6 százalékkal szemben 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben a magyar gazdaság - közölte első becslésében ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal a nyers adatot. A konszenzus feletti adat lehetőségére tegnapi körképünkben már rámutattunk. A munkanappal kiigazított adat is 3,1%-os növekedést mutatott.
A hazai lakáspiac kettős arcát mutatja, bár jelentős, több mint 10 százalékos áremelkedésre került sor az országos átlagos lakásárakat tekintve 2015 első 9 hónapjában, nem mindenhol örülhetnek a fenti növekedésnek. A kis települések esetében például a növekedés csak 4,2-6,3 százalékos volt. Esetükben a válság előtti maximumokhoz hasonlítva továbbra is jelentős az árkülönbség, szinte mindenhol kétszámjegyű, több esetben a 20 százalékot is átlépi. Az ingatlan típusok között úgy tűnik a lakótelepi ingatlanpiac talált leginkább magára, a válság előtti maximumot több esetben is átlépték az árak, mint például Közép-Magyarország, az Észak-Alföld vagy a Nyugat-Dunántúl lakótelepein, utóbbi esetében a különbség a 30 százalékot is meghaladja. A családi házak ugyanakkor sokkal rosszabbul állnak, az árak növekedése az országos átlag alatt maradt, és a válság előtti szinttől is messze van az az összeg, melyért értékesíthetőek. A különbség még a legjobban teljesítő Nyugat-Dunántúlon is közel 10 százalékos a KSH legfrissebb számai szerint, de több esetben akár 25-30 százalékkal is olcsóbban lehet házakhoz jutni mint 2007-2008-ban a csúcs idején.
Novemberben 4,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - ez a növekedési ütem megegyezik az októberi adattal. A létszámstatisztika összességében a foglalkoztatás mérsékelt csökkenéséről számol be, ugyanakkor a versenyszektorban kismértékben folytatódott a bővülés.
Felülvizsgálta az inflációs kosarát a Központi Statisztikai Hivatal - írja a Világgazdaság. Ennek hatására új termék- és szolgáltatáskörök kerültek be.
A szeptembertől novemberig tartó időszakban 6,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta - derül ki a KSH friss foglalkoztatottsági statisztikájából. Ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a múlt havi adatnál és rekord alacsony szintnek számít.
A Központi Statisztikai Hivatal módszertanváltásának köszönhetően jelentősen, legalább 1,2 millió fővel csökkenhet papíron a létminimum alatt élők száma Magyarországon - írja a Népszabadság.
2015 harmadik negyedévében tovább növekedett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a súlyosbodó munkaerőhiányra utalhat. A versenyszférában több mint 30 ezer munkahelyre nem találtak megfelelő munkaerőt, ami az elmúlt öt évben a legmagasabb érték.
Októberben éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, míg csupán a versenyszférát tekintve 3,8 százalékos volt a nettó reálkeresetek bővülése. Az intézményi adatok alapján a foglalkoztatottság minimálisan, de tovább nőtt szeptemberhez képest.
Múlt héten a Romhányi Balázs vezette Költségvetési Felelősségi Intézet úgy vélekedett elemzésében, hogy a foglalkoztatottak számának mérésekor komoly hibákat követ el a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH hivatalos reakciót küldött szerkesztőségünknek, melyben részletesen kifejti a különböző adatforrásokon alapuló statisztikák közti eltérések okait. A statisztikai hivatal reakcióját az alábbiakban közöljük.
2013 és 2014 között - immáron második éve - tovább nőtt az egy főre jutó jövedelmek összege Magyarországon, az életszínvonal azonban nem minden társadalmi réteg esetében javult ugyanúgy. Tavaly a középosztály és az alsó társadalmi rétegek bevételei nőttek a legnagyobb ütemben, de azért ez ne tévesszen meg senkit: 2010 óta a felső egymillió jövedelme bővült a legjobban, konkrétan négyszer olyan gyorsan, mint az alsó egymillió emberé. Bár a növekedésnek örülhetünk, a nettó jövedelmek reálértéken még mindig nem érték el a válság előtti szinteket. Az elmúlt öt év legaggasztóbb jelensége pedig a társadalmi csoportok erősödő jövedelmi polarizációja: miközben a középosztály aránya csökkent, a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya nőtt a népességen belül. Ami pedig a területi egyenlőtlenségeket illeti, továbbra is főváros régiója a leggazdagabb, ám rendkívül gyors felzárkózást láthattunk a három dunántúli régióban.
Idén augusztus-október között a munkanélküliek száma már csak 290 ezer fő volt, míg a közmunkásoké 232 ezer fő - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. Előbbi adatsor közel 11 éves mélypontnak számít, míg utóbbi a közmunkás idősor talán legmagasabb adata, azaz jól látszik a két tábor közötti ellentétes tendencia. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is állástalannak tekintjük, akkor a két tábor együtt 522 ezer főt tesz ki, ami 11,5%-os korrigált munkanélküliségi rátát ad, miközben a 290 ezer fős állomány szépnek tűnő, 6,4%-os rátát jelent és a KSH összefoglalói is csak erre térnek ki.
Továbbra is bő háromszor annyit költ egy gazdag család, mint egy szegény Magyarországon - derül ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. Az Észak-Alföldön csak kétharmadát költik annak, mint amit Közép-Magyarországon.
Az eladott lakások átlagára Budapesten 1 millió forinttal nőtt 2015 első felében, így egy használt lakás átlagos ára 15,5 millió forintra emelkedett. Bár a városokban és a községekben az átlagár nem éri el a tavalyit, a megyeszékhelyeken is nőttek az árak, egy átlagos lakás így 9,7 millió forintba kerül - áll a KSH legfrissebb elemzésében.
Az előző negyedévhez képest fél százalékponttal, 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben - derült ki a KSH frissen közölt negyedéves munkaerő-felméréséből. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is munkanélkülinek számítjuk, akkor ez a korrigált munkanélküliségi ráta 11,4 százalékot tett ki a júliustól szeptemberig tartó negyedévben, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a második negyedéves adatnál.
Augusztusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves szinten, azonban a közszféra és a versenyszféra között óriási különbségek adódtak. Míg a versenyszektorban közmunkásoktól szűrten 3,7 százalékkal emelkedtek a keresetek, a költségvetési szférában 12,1 százalékos volt az emelkedés (szintén közmunkások nélkül). Eközben a foglalkoztatottak létszáma a versenyszférában stagnálást mutatott.
