A lakásárak tekintetében Észak-Nyugat-Magyarország települései és Budapest már szinte hagyományosan az ország legdrágább területei közé sorolható. A mostani piacon az egyenlőtlen áremelkedés miatt pedig még jobban megmutatkoznak a régiós lakásárak közti különbségek, így érdemes megnézni, hogy pontosan milyen tényezők okozzák a lakásárakban mérhető hatalmas országrészek közti egyenlőtlenséget.
Beindult a lakáspiaci fellendülés Magyarországon, amit a KSH legfrissebb adatai is alátámasztanak. A korábbi évekhez képest 2016-ban jelentősen több építési engedélyt adtak ki, ami a használatba vett lakások számában is látványos növekedést fog eredményezni. A hír kapcsán ingatlanpiaci szakértők mondták el véleményüket az eddigi tapasztalatokról és a jövőben várható kilátásokról.
2016-ban 9994 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 31 559 volt, ami több mint két és félszerese a 2015. évinek - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
Az infláció év végi beindulásának köszönhetően decemberben 5,4 százalékra lassult a nettó reálbérek éves növekedési üteme. Összességében ugyanakkor 2016-ban 7,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon, amire 13 éve nem volt példa. A béremelkedés magasabb volt a költségvetési szektorban, mint a vállalkozásoknál: a versenyszférában 6,6 százalékkal, míg az állami szektorban 9,1 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek 2016-ban.
A Budapestet is felölelő központi régióban átlagosan 13 millió forinttal több vagyonnal rendelkezik egy háztartás, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
Ahhoz, hogy az ingatlanpiacon körültekintő döntést hozzunk, érdemes jó alaposan megvizsgálni az elérhető adatokat. Míg évekkel ezelőtt ez még meglehetősen nehéz volt, ma már számos rendszeresen publikált elemzés segítheti a lakásvásárlók és eladók, valamint a profi ingatlanpiaci szakemberek dolgát. A piac iránt érdeklődők rendelkezésére hatalmas adatbázisok is állnak, az elérhető hatalmas adatmennyiségben pedig lassan egyre nehezebb eligazodni, így az ingatlanpiaci szakemberek számára egyre fontosabbá válik, hogy ezekből megtanulják kinyerni a valódi tudást.
2016 utolsó negyedévében 4,4 százalékra mérséklődött a munkanélküliek aránya Magyarországon, míg a közfoglalkoztatottak az aktív munkaerőtábor 4,7 százalékát tették ki. Az év utolsó hónapjában nem nőtt tovább a foglalkoztatottság, ám a negyedik negyedévben így is 168 ezerrel többen dolgoztak az hazai nyílt munkapiacon, mint egy évvel korábban.
Több ágazatban is jelentős prémiumkifizetésekre kerülhetett sor novemberben, ami szépen megdobta a bérnövekedést. A jutalmakkal együtt átlagosan 8,6 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek az országban az ősz utolsó hónapjában, mint egy éve ugyanekkor.
Tavaly novemberben az ipari termelés volumene 0,9%-kal haladta meg az előző havi szintet - erősítette meg az eső becslést a ma közzétett második becslésével a KSH. Ez összességében nem mondható rossz eredménynek, de a gyenge összképen alig változtat. Az éves alapú növekedés novemberben szerény: 0,6% volt, és az ipari trend továbbra is gyakorlatilag stagnálónak mondható, hiszen az év első tizenegy hónapjában mindössze 1%-os ipari termelésnövekedésről beszélhetünk. Reménysugár azonban a magyar ipar számára, hogy novemberben hirtelen jelentősen nőttek az új exportrendelések és így a rendelésállományi mutatók is emelkedtek.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.
Augusztus és október között tovább feszesedett a munkaerőpiac Magyarországon, mind a munkanélküliségi ráta, mind a munkanélküliek száma új történelmi mélypontot ütött.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján szeptemberben az építőipar termelése 1,7%-kal nőtt az előző hónaphoz képest - közölte a KSH. Az éves volumencsökkenés 13,2%-os volt.
A 2,1 százalékos elemzői várakozással szemben 2 százalékkal bővült a magyar gazdaság a harmadik negyedévben. Ez jelentős lassulást jelent a második negyedéves 2,8 százalékos növekedéshez képest, ami valószínűleg elsősorban az ipar gyengélkedésével magyarázható.
Módosítja a KSH jogállását a készülő statisztikai törvény. A javaslat az uniós jogharmonizációs kötelezettségből fakadóan a statisztikai hivatalt kiemeli a kormányzati fennhatóság alól, és autonóm intézményként határozza meg.
2016 első három negyedévében 5307 új lakás épült, 14 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 21 414 volt, ami csaknem két és félszerese a 2015. I-III. negyedévinek - derül ki a KSH legfrissebb gyorstájékoztatójából.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute - ISI) Tanácsának tagjává választották Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, tudatta a KSH. Az ISI az egyik legnagyobb múlttal rendelkező nemzetközi tudományos szervezet.
Közzétette a szokásos éves államadósság és költségvetési tagállami adatokat az Eurostat a 2015-ös évről. Magyarország szempontjából azonban távolról sem szokványos a jelentés.
8,6 százalékkal magasabban jártak a nettó reálbérek augusztusban, mint egy évvel korábban, ami összeg szerint 13 ezer forint átlagos nettó béremelkedést jelent egy év alatt.
Sikeresen átállt a nagy áramtermelő erőmű szénalapú tüzelésre.
A legrosszabbon talán már túlvannak az iparág szereplői.
Az igénylők 50 ezer forint jóváírást is kapnak a számlájukra.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
