Nagy port kavart, hogy a kormányzat jelentősen szigorítja a külföldi dolgozók magyarországi behozatalát. Sokaknak meglepő lehetett, hogy ilyen lépésre szánta el magát a kabinet azok után, hogy az elmúlt években nagymértékben könnyítette és egyszerűsítette a külföldiek hazai munkavállalását, valójában azonban a gazdasági helyzet logikus következménye a lépés.
az elmúlt egy-két év recessziója, stagnálása alapján az volt a meglepő, hogy továbbra is nagy számban jöhettek (volna) be Magyarországra külföldi dolgozók.
A vállalatoknak ugyanis már egyáltalán nem a munkaerőhiány volt a legnagyobb problémájuk, hanem a kedvezőtlen gazdasági helyzet, az elégtelen kereslet. Nem csoda, hogy egyre kevesebben kerestek új dolgozókat, sőt, számos helyen leépítésekre is szükség volt. Az ilyen helyzetek pedig sokszor nagy port kavartak: néhány cég magyar dolgozókat is elküldött, miközben korábban rengeteg külföldit toboroztak. Mivel a gazdasági fordulat nem érkezett meg, sőt, a munkanélküliségi ráta még növekedett is az elmúlt hónapokban, így a külföldi dolgozók (legalább átmeneti) korlátozása logikus lépés.
Bár historikus összevetésben továbbra sem mondható magasnak a magyarországi munkanélküliségi ráta, ahogy a fenti ábrán látszik, egyre távolodunk a 2022-ben látott, teljes foglalkoztatást tükröző (3% körüli munkanélküliség) számoktól.
A 4,5% feletti munkanélküliség már olyan szintet jelent, mint amit a Covid-válságban láttunk.
Ez ellen pedig logikus módon igyekszik tenni az a kormányzat, amelyik teljes foglalkoztatást ígér. Az olcsónak számító külföldi munkaerő korlátozása pedig éppen egy ilyen lépés.
Nagyobb perspektívából nézve pedig még nagyobb a "tartalék" a hazai munkaerőpiacon. Vagyis a klasszikus munkanélküliek mellett még többen vannak azok, akik bár szeretnének dolgozni, de nem tudnak. Ők az úgynevezett "munkaerőtartalék", akik közé beletartoznak azok is, akik már a reményt is elvesztették, hogy állást találjanak (így nem keresnek munkást, nem számítanak munkanélkülinek), illetve azok is, akik csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, de többet szeretnének.
Ahogy a fenti ábrán látható, a Covid-válság után dinamikusan csökkent a munkaerőtartalék, miután a gazdasági élénkülésnek köszönhetően egyre többen el tudtak helyezkedni, azonban 2022 közepétől újra fordult a trend. Csaknem két éve újra 300 ezer fő körül alakul a (hazai) munkaerőtartalék, amiben a legfontosabb tényező a munkanélküliség növekedése.
És egyelőre nagyon nem tűnik úgy, hogy a nyakunkon lenne a hatalmas fordulat. A munkaerőhiány klasszikus fokmérője, a betöltetlen álláshelyek száma 2022 közepe és 2024 eleje között folyamatosan csökkent, az idei évben pedig leginkább stagnált. Persze a 45 ezer üres piaci álláshely, illetve a 23 ezer betöltetlen állami munkahely továbbra is érdemi munkaerőhiányt jelent, de már távol vagyunk a történelmi csúcsnak számító, 100 ezer főtől.
Hogy perspektívába helyezzük a mostani helyzetet, érdemes a munkanélküliség és a betöltetlen álláshelyek kapcsolatára is rápillantani. Ahogy az alábbi ábrán látható, az elmúlt 8-10 évben ahogy csökkent a munkanélküliség, úgy nőtt az üres álláshelyek aránya.
2022-től viszont nő a munkanélküliség és csökken a betöltetlen álláshelyek aránya, vagyis a munkapiac lazul.
Ez alapján tehát látható, hogy a munkapiac alig feszesebb most, mint 2017-ben volt. Akkoriban pedig még egyáltalán nem tűnt kezelhetetlennek a munkaerőhiány.
A fentiek eredménye, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek száma az elmúlt néhány hónapban már nem emelkedett tovább.
Felmerül azonban a kérdés, hogy miért csak most változott a trend, ha már két éve tartanak a gazdasági problémák. Ahogy az alábbi ábrán is látható, 2023-ban még intenzíven nőtt a külföldről érkező munkaerő száma, miközben itthon már érdemi leépítések voltak. Erre az összefüggésre már korábban is rámutattunk, és azt is előrevetítettük, hogy bizony emiatt könnyen szigoríthatja a külföldi dolgozók behozatalát a kormány. Nagyon úgy tűnik, hogy mindezek tükrében a kabinet az új szabályozással igyekszik megakadályozni azt a helyzetet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával újabb hullámban emelkedjen intenzívan a hazánkban dolgozó külföldiek száma, miközben 300 ezer magyar várja, hogy dolgozhasson. Ehhez pedig jó eszköz a külföldiek kvótájának csökkentése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
