A német infláció a várakozásoknak megfelelő mértékben gyorsult májusban és az EKB által ideálisnak tartott 2% fölé került, de csak kis mértékben. A német áremelkedést nagy figyelem övezte, mert az fontos komponense az eurózóna átlagos inflációjának.
Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hedge fundok az európai országok által kibocsátott állampapírok iránt, így egyes kormányok úgy döntöttek, hogy limitálják a hedge fundok által vásárolható állampapírok mennyiségét, hogy ezzel a hosszú távú befektetőknek kedvezzenek – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
Az április ülésen az EKB nem változtatott az irányadó kamatokon, és a többi eszközt is változatlanul hagyták. A közlemény üzenete nem tartalmazott újdonságot, Christine Lagarde sajtótájékoztatóján pedig nagyrészt az európai reálgazdaság kilábalásáról beszélt. Ezen kívül szó esett a pandémiás eszközvásárlási programról, amelynek megemelt havi ütemét továbbra is fenntartja a jegybank. Lagarde szerint az első negyedévben akár zsugorodhat is az eurózóna gazdasága, de minden a járványon múlik. A középtávú kockázatok viszont sokkal kiegyensúlyozottabbak.
Ma délután 13:45-kor ismerjük meg az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésének eredményét, 14:30-kor pedig Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. A márciusi ülésen az EKB azt ígérte, több állampapírt vásárol majd a piacon, és ezt teljesítette is. A mai ülésen nem várunk változást a monetáris politikai eszközökben, az üzenetre viszont mindenképp oda kell figyelni. Lagarde ismét megerősítheti, hogy az EKB átnéz az infláció átmeneti célsáv fölé emelkedésén, és alighanem szó lesz a reálgazdasági kilábalás kilátásairól. Az eseményről élőben tudósítjuk.
A márciusi fő inflációs index az eurózónában megfelelt az elemzői várakozásoknak, a maginflációs index viszont elmaradt a konszenzustól. Márciusban még elmaradt az infláció megugrása, de áprilisban már meglepő lenne, ha nem látnánk magasabb inflációt.
Szeptemberben a piac nagy részét megdöbbentette, amikor Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n arról írt, hogy a jegybank közvetlenül adna forrást az új lakások építőinek és vásárlóinak. Az EKB sem hagyta szó nélkül a tervet, amit egyáltalán nem tart jó ötletnek. Sőt, arra kéri a magyar jegybankot, tartózkodjon az ilyen lépésektől.
Az Európai Központi Bank célja a nagyobb összegű havi állampapír-vásárlásokkal az volt, hogy alacsonyan tartsa a finanszírozási költségeket - mondta Philip Lane, az EKB közgazdásza. Lane szerint az amerikai költségvetési élénkítőcsomagnak az európai gazdaságra is érezhető hatása lesz.
Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.
Emmanuel Macron francia elnök pártjának képviselői ellenzik a francia pénzügyminiszter ötletét, amellyel adót vetne ki a koronavírus miatt megnövekedett állami költekezés ürügyén - írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank célja, hogy megakadályozza a hozamemelkedést, mielőtt a válságból kilábaló európai gazdaságok készek lennének megbirkózni a magasabb finanszírozási költségekkel - nyilatkozta a Financia Timesnak Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. Lane elmondta, hogy ha kell, az inflációs várakozásokat is le tudja törni a jegybank.
A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
Már reggel is volt egy kis forinterősödési hullám, aztán délután az Európai Központi Bank jelzései nyomán a forint újabb lendületet vett és az euróval szembeni jegyzések 365 alá buktak. Kedden még 368-nál járt az árfolyam, így egyre inkább távolodunk a 369,5-ös forint történelmi mélyponttól. Lényeges, hogy ma a többi régiós devizánál nem látunk olyan intenzív erősödést, mint a forintnál, de erre is van magyarázat.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken az Európai Központi Bank mai kamatdöntésén, azt viszont kihangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programot fenntartják a tervezett időpontig, és a TLTRO-n sem változtatott a jegybank. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón ismertette a felülvizsgált inflációs várakozást, amely szerint idén 1,5%-kal nőhetnek az árak az eurózónában, de még 2023-ban is cél alatt lehet az áremelkedés. Idén átmenetileg a 2% cél fölé emelkedik az infláció, mindez viszont technikai jellegű emelkedés lesz, így az EKB átnéz rajta. A GDP idén és jövőre is 4% felett nőhet.
A kamatlábak hirtelen emelése veszélyeztetné a gazdasági kilábalást - mondta Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja csütörtökön egy interjúban, hozzátéve: minden előzetes jelzés nélkül nem fogják szigorítani a monetáris kondíciókat.
A technikai megvalósításhoz keres beszállítókat az a nagybankok által alapított nemzetközi szövetség, mely egy vadiúj fizetési infrastruktúrát hozna létre Európában.
Szokatlanul heves mozgás indult be az év elején a globális kötvénypiacokon, főleg az amerikai hosszú hozamok emelkedése aggasztja a befektetőket. Ebben szerepük van az inflációs félelmeknek, a gazdaság várható kilábalásának, illetve az ezekből következő esetleges jegybanki szigorításnak. A szakértők egyelőre nem látják drámainak a helyzetet, a többség szerint csak átmeneti lesz a folyamat, és helyreáll majd a piac. Akik viszont a kockázatokra figyelmeztetnek, azok többnyire az általános kamatszint-emelkedés miatt bekövetkező erőteljes részvénypiaci korrekció és a fenntarthatatlan államadósság-folyamatok miatt aggódnak.
A koronavírus-járvány elleni küzdelem erősítését, a vakcinázás felgyorsítását és radikális gazdasági reformokat ígért az új olasz miniszterelnök szerdán a parlamentben kormányának programját ismertetve.
Megoldódni látszik az olasz kormányválság, széles támogatottsággal alakulhat meg a közgazdász Mario Draghi technokrata kormánya. Hatalmasak az elvárások az EKB egykori elnökével szemben, de minden okunk megvan azt feltételezni, hogy valóban a legjobb embert választották az olaszok a 220 milliárd eurós EU-s forrás elosztására. Draghi nem csak jelentős szakmai eredményekkel, de széles nemzetközi beágyazottsággal is rendelkezik, és okkal bírja a politikai paletta széles körének bizalmát. Csodákat persze nem várhatunk, de azért nagy az esély rá, hogy Draghi (vélhetően) rövid kormányzása után Európa nagy betege már legalább a lábadozást megkezdi.
Az eredetileg 2021. júniusig érvényes eurólikviditást nyújtó repó- megállapodást az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 9 hónappal, 2022. márciusig meghosszabbítja - közölte a jegybank csütörtökön a honlapján.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
