Figyelmeztette a bitcoinosokat az EKB egyik vezetője
A bitcoin-befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy minden pénzüket elvesztik – mondta az EKB elnöki tanácsának tagja, Gabriel Makhlouf, aki jelenleg az ír jegybank elnöke is.
A bitcoin-befektetőknek fel kell készülniük arra, hogy minden pénzüket elvesztik – mondta az EKB elnöki tanácsának tagja, Gabriel Makhlouf, aki jelenleg az ír jegybank elnöke is.
A koronavírus ellen hozott korlátozások nem tűnnek el idén teljes mértékben Philip Lane, az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja szerint. Az ír jegybank egykori elnöke szerint viszont az intézkedések nagy részét nyáron visszavonják, vagyis a gazdasági aktivitás akkor kezdhet helyreállni. Lane egyben azt is elmondta, hogy az eszközvásárlási program vélhetően a járvány után is velünk marad, de annak mértéke nem lesz akkora, mint a járvány idején.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
Aligha forgatja fel a monetáris politikát a csütörtöki kamatdöntésével az Európai Központi Bank. Frankfurt jelenlegi "távolságtartó" monetáris politikájának nem is jut sok szerep a koronavírus-válság kezelésében, hiszen az euróövezet gazdasági teljesítményét most elsősorban a járvány fejleményei és az arra adott fiskális válaszok befolyásolják. Ez a kényelmes pozíció viszont könnyen megszűnhet, ha az euró gyors és váratlan erősödésbe kezd, vagy az inflációs várakozások (amelyeket a jegybank az ING elemzői szerint alábecsül) megugranak.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
Többlet tőkekövetelménnyel büntetheti az Európai Központi Bank azokat a bankokat, amelyek továbbra is figyelmen kívül hagyják a jegybank figyelmeztetéseit a magas tőkeáttételű ügyletekre nyújtott hitelek (leveraged loan) piacán felépülő kockázatokra.
Decemberben 3,9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2021-re az eurózónában az Európai Központi Bank, azóta viszont sorra jelentettek be újabb és újabb lezárásokat a tagállamok. Ennek ellenére Christine Lagadre szerint egyelőre tartható az előrejelzés, a nagy kérdés, mi lesz majd március után.
Vesztett részvénypiaci vonzerejéből az európai bankszektor a koronavírus-válság és az osztalékfizetések felfüggesztése hatására: átlagosan közel negyedével csökkent 2020-ban a bankok részvényárfolyama. Banki vezetők attól tartanak, az osztalékfizetést korlátozó szabályok miatt egy jövőbeni válság esetén nehezebb lesz tőkét gyűjteniük – írja a Financial Times.
Vannak olyan befektetési ötletek, amikkel jó hozamot lehet elérni mérsékelt vagy alacsony kockázatvállalás mellett is, ilyen lehet például az államkötvény vásárlása is. Aztán persze vannak olyanok, akik hajlandóak némileg magasabb hozamért több kockázatot is felvállalni és részvényekben tartják a megtakarításaikat. Emellett azonban létezik számos más befektetési stratégia vagy megközelítés is a rövid távú napon belüli kereskedéstől egészen az olcsó, kis valószínűségű, de magas hozamokkal kecsegtető fogadásokig. Ez utóbbi kapcsán gyűjtöttek össze 10 + 1 kereskedési ötletet a Nordea elemzői, amik többé-kevésbé meredekebb elképzelések, de ugyanakkor pont emiatt nem is drágák, így, ha bejönnek, akkor többet is lehet velük keresni.
Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Az Európai Központi Bank ma délután közzétette friss kamatdöntéséről szóló közleményét, amelyben változatlanul hagyta a kamatokat, és jelezte, mindaddig nem számíthatunk kamatemelésre, amíg az infláció nem közelíti a 2%-s célsávot (ez jó eséllyel a következő év egészében így lesz). A jegybank egyben kitolta a pandémiás eszközvásárlási programját 9 hónappal, amelyben további 500 milliárd eurónak megfelelő állampapírt vásárol fel majd, összesen így 1350 milliárdra nő a keretösszeg. A TLTRO III is meghosszabbodik további 1 évvel. Lagarde elmondta az előrejelzéseit is, idén 7% felett eshet az eurózóna gazdasága, jövőre 3,9%-os visszapattanás jöhet, ami alacsonyabb a szeptemberi várakozásnál.
Izgalmasnak ígérkezik az év vége, hiszen néhány napon belül az Európai Központi Bank (EKB), a Fed és az MNB is kamatdöntő ülést tart. Ráadásul a háromból legalább két döntés érdekesnek is ígérkezik, hiszen az EKB szinte biztosan további lazítás felé mozdul majd, és akár az MNB is változtathat a monetáris kondíciókon. A kamat változtatása mellett mindhárom esetben jönnek a friss makrogazdasági előrejelzések, vagyis a válságból való kilábalást is értékelik majd a jegybankok.
Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagja blogbejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, miközben a fogyasztók és a lakossági szektorban forgó pénz egyre inkább a digitális irányba halad, a közpénzt szintén korszerűsíteni kell, hogy az általa biztosított közjó a digitális korban is mindenki számára elérhető legyen. Ezért fel kell készülnünk szükség esetén a bankjegyekkel egyenértékű digitális euro kibocsátására.
Az Európai Központi Bank arra számít, hogy idén még negatív marad az infláció, és 2021-ben kisebb mértékű áremelkedés lesz, mint azt előzetesen várni lehetett - mondta Luis de Guindos, a jegybank alelnöke. A koronavírus elleni vakcina javítja a növekedési kilátásokat, de az inflációs várakozásokat még így is lefelé kell módosítani.
A jövő évtől ismét megengedik az eurózóna bankjainak, hogy osztalékot fizessenek, ha meggyőzik a felügyeleteket, hogy a gazdasági és pénzügyi visszaeséssel szemben elég erős mérleggel rendelkeznek – nyilatkozta az EKB egyik vezetője.
Az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett szerdán, hogy a gazdaságra rögös és akadozó fellendülés vár mindaddig, amíg széles körben elérhetővé nem válnak az új koronavírus elleni hatásos védőoltások.
Az EKB október elején kiadta a digitális euróról szóló összefoglaló elemzését, amely iránymutatást ad ahhoz a döntéshez, melyet később hoznak meg az euró új formájának bevezetéséről. Az eurózóna jegybankja egyben azt is közölte, 2021 közepére születhet meg a döntés arról, hogy végül kibocsátják-e a digitális eurót, vagy felhagynak a tervvel. Összefoglaltuk, miről is szól ez az egész projekt.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
