Az újra emelkedésbe kezdett euróövezeti inflációs számok miatt jelentősen lecsökkent az esély rá, hogy az Európai Központi Bank további lazító intézkedéseket vessen be. Így pedig azt mondhatjuk, a hét legsúlyosabb eseményének kihúzták a méregfogát, a piac ugyanis erős konszenzussal szinten tartást vár. Figyeljünk ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéseire, amik hazánkat is érintik!
A vártnál minimálisan nagyobb volt a havi árcsökkenés Németországban áprilisban, míg az éves fogyasztói inflációs adat nem gyorsult annyira, mint az elemzői konszenzus. Ezek az adatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a piac ismét az eurózónát fenyegető deflációs veszély fokozódását lássa és így az Európai Központi Bank lazító lépésének esélye miatt az euró eséssel reagált.
Miután az átutalás és a beszedés terén az Egységes Euro Fizetési Övezetre (SEPA) történő átállás a végéhez közeledik, az eurorendszer most a legelterjedtebb kis összegű elektronikus fizetési mód, a kártyás fizetés harmonizációjára fordítja figyelmét - olvasható az EKB közleményében. A témában készült tanulmányból az is kiderül, hogy a magyarok kártyahasználati szokásai még messze elmaradnak a fejlett Európai országokétól.
A banki tevékenységet végző, de nem hagyományos bankként számon tartott cégek jelentősége olyan mértékben megnőhet, hogy ezeket is a rendszerkockázatot jelentően nagy bankokra érvényes szabályok alá kell vonni - jelentette ki az EKB kormányzótanácsának tagja, Erkki Liikanen szombaton a Reuters beszámolója szerint.
Az eurózóna inflációs kilátásainak újabb romlása széleskörű eszközvásárlásokat hozhat - jelentette ki a mai napon amszterdami beszédében Mario Draghi EKB-elnök, majd három akciótervet vázolt fel.
A Deutsche Bank nagyrészvényesei szerint elbotolhat az EKB őszre tervezett nagy banki átvilágítási tesztjein, ezért új források bevonására kényszerülhet tőkeemelés formájában - értesült a Financial Times.
Céltartalék-képzéssel és a tőke emelésével érdemben erősítették pénzügyi helyzetüket 2013 végére az európai bankok, jelentősen csökkentve annak az esélyét, hogy elbuknak az Európai Központi Bank idei stressztesztjein - írja a Reuters. Mégsem dőlhetnek még hátra a bankok vezetői.
Az euró manapság látott erős szintje keresztbetett az Európai Központi Banknak, azzal hogy fél százalékkal tovább csökkentette az egyébként is erőteljes dezinflációs nyomás alatt levő eurózónás fogyasztói árindexet. Ezt megelégelve Mario Draghi EKB-elnök a hétvégén kijelentette, hogy az árfolyam további erősödése monetáris lazítást fog eredményezni. Az euró jelentősen gyengült az elnök szavaira.
Az eurózóna alapkamatának további csökkentése csak kis hatással járna az euró erejére, és az egynapos jegybanki betéti ráta negatív tartományba vágása, illetve egy korábbi likviditásnövelő program ellensúlyozásának felfüggesztése is csak korlátozottan lenne lépes gyengíteni a közös európai fizetőeszközt - érvelnek friss elemzésükben a Morgan Stanley devizapiaci szekértői. Ők úgy látják, hogy az Európai Központi Bank pénznyomtatási programjára csekély az esély jogi, politikai és technikai okok miatt. Meglátásuk szerint azonban ha mégis meglépne egy japán típusú programot a jegybank és az mérete, illetve tartalma miatt hiteles lenne a piacok számára, akkor az valóban elindítana egy érdemi eurógyengülési hullámot. Hozzáteszik azonban, hogy az eurózóna szigorúbb banki hitelezési szabályai miatt még ez sem tudna olyan drasztikus hatásokat kiváltani, mint ahogy az amerikai program a dollárra, illetve a japán program a jenre hatott. A befektetési bank érvelése szerint tehát lényegében egyelőre "képtelenség" elgyengíteni a közös európai fizetőeszközt.
Újabb üzenetet küldött a Nemzetközi Valutalap az Európai Központi Banknak. Állításuk szerint mindenképpen növelniük kellene a jegybanki mérlegfőösszeget, hogy fenntartsák a laza monetáris politikai irányt és célra hozzák az inflációt a jövőben. Ehhez ugyanakkor nem feltétlenül az angolszász világ kötvényvásárlási programját kell utánozniuk - számolt be a Reuters az intézmény egyik vezető tisztségviselőjének szavairól.
Az Európai Központi Bank nemcsak kedvezőtlen sokkhatás estén szánhatja el magát egy újabb lépésre, hanem a hosszan alacsony inflációs kilátások esetén is - mondta a mai napon Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke. Ezzel tehát újabb üzenetet hallhattunk az EKB reakciófüggvénye kapcsán, ami arra utalhat, hogy a jegybank egyre jobban aggódik az inflációs környezet miatt és próbálja felkészíteni a piacot egy esetleges nem konvencionális lépésre.
A csalódást keltő amerikai munkaerőpiaci adatok és az EKB terveiről pénteken kiszivárgott információk hatására pénteken az összességében javuló piaci hangulatban kéthavi csúcsra erősödött a forint az euróval szemben, a 10 éves forintalapú állampapír hozama pedig háromhavi mélypontra süllyedt. A deviza- és kötvénypiac tehát mérsékelt optimizmussal készül a vasárnapi magyar parlamenti választásokra, igaz a magyar tőzsdeindex a megelőző napok szárnyalása után – feltehetően profitrealizálási okok miatt - ma mérsékelten süllyedt.
A német FAZ értesülései szerint az Európai Központi Bank egy akár 1000 milliárd euróig terjedő eszközvásárlási program hatásait modellezte. A hírre az euró azonnal gyengülni kezdett. Tegnap Mario Draghi EKB-elnök először ismerte el konkrétan, hogy akár a mennyiségi lazítás útjára is hajlandók lépni a jegybankárok, ha az inflációs kilátások ezt indokolttá teszik.
Újabb fejlemények:
A FAZ értesülései kapcsán megkérdezték Vitor Constaciót, az EKB portugál származású alelnökét, aki elmondása szerint nem tud ezen hírekről semmit. A cáfolatként hangzó hírekre az euró árfolyama korrekcióba kezdett.
A defláció veszélye tovább emelkedett, ezért az EKB-nak továbbra is nullához közeli szinten kellene tartania az alapkamatokat középtávon - közölte az OECD a mai EKB kamatdöntés után közleményben. További nem megszokott lazítási lépéseket is üdvösnek tartanak - írja a Marketwatch.com.
Több napja tartó mozdulatlanság után a jó magyar államktövény-aukciós adatokra hirtelen lendületbe jött a magyar fizetőeszköz. Délután pedig újabb vételi hullám jelentkezett, így a forintnak sikerült kéthavi csúcsára erősödnie. Az estéhez közeledve viszont a hazai fizetőeszköz elvesztette lendületét és visszagyengült korábbi szintjére.
Nem lépett az Európai Központi Bank, így továbbra is 0,25 százalékon maradt az euróövezetben az irányadó ráta és a betéti ráta sem csökkent 0 százalék alá. Ezzel tehát a piaci várakozásoknak megfelelően viselkedett a jegybank és úgy tûnik, hogy nem zavartatja magát a márciusban 0,5 százalékra csökkent infláció miatt.
Mario Draghi EKB-elnök a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaeső inflációt 70 százalékban a rendkívül ingadozó élelmiszerárak és energiaárak magyarázzák. Bevallotta ugyanakkor, hogy a 0,7-ről 0,5 százalékra eső headline infláció (és az 1,0-ról 0,8-ra eső maginfláció) valójában meglepetésként érte őket, de a helyzet most akkor is más, mint novemberben (amikor is az EKB kamatot vágott). A jegybank döntéshozói között összhang van annak a kapcsán, hogy a kockázatokra akár nem konvencionális eszközökkel is reagálhatnak, amibe beletartozik a mennyiségi lazítás is. Az euró ez alkalommal gyengüléssel reagált az elnök szavaira.
Az eurózónás nemzeti össztermékre vonatkozó végső becslésből kiderült, hogy a régió valójában csak 0,2 százalékkal bővült negyedéves alapon a tavalyi utolsó negyedévben. Korábban az Eurostat még 0,3 százalékot jelentett és a piac sem számított más számokra a mai közlés kapcsán. Ez az adat az vártnál alacsonyabb inflációs statisztikák mellett megnehezítheti az Európai Központi Bank kamatdöntését csütörtökön.
A piac nagy meglepetésére márciusban 0,5 százalékra esett vissza az eurózónás infláció a múlt havi 0,7 százalékról - jelentette 11 órakor az Eurostat. A piac 0,6 százalékra számított volna és ezért az euró hirtelen gyengüléssel reagált, amit viszont gyors korrekció követett. A dezinflációt továbbra is a csökkenő energiaárak hajtják. Az Európai Központi Bank tavaly novemberben a nem vártan 0,7 százalékra visszaeső inflációra reagálva kamatot vágott, viszont a most csütörtöki döntésen a piac nem gondolja, hogy újabb jegybanki lépés születne - noha ez a konszenzus még a mai számok előtt született.
A héten a piac fókuszában az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntése lesz. Az elmúlt időszakban több érdekes utalást is hallhattunk vezető EKB-tisztségviselőktől arra vonatkozólag, hogy nyitottak a további lazítás iránt, de a piac mégsem számít kamatvágásra a héten. Ez a konszenzus ugyanakkor borulhat, ha az eurózónás fogyasztói árindex mai közlése a vártnál is erősebb dezinflációt mutat.
Márciusban deflációba süllyedt Spanyolország, ha a harmonizált fogyasztói árindex éves mutatóját vesszük alapul. Az euró hirtelen gyengült a dollárral szemben, ugyanis a befektetők az Európai Központi Bank jövő csütörtöki kamatdöntésére spekulálhatnak az adatok fényében.