Tájékoztatást kért Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke Magyarországtól a devizahiteles problémát kezelni szándékozó csomaggal kapcsolatban - válaszolta a Reuters megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke figyelmeztette Magyarországot, hogy ne kényszerítse egyoldalú lépésekkel a bankokat a devizahitelek forinthitelre váltására - számolt be az osztrák Der Standard, Ausztria támogatásaként értékelve Draghi fellépését.
Szigorú átvizsgálásra és szabályozói intézkedésekre számíthat a 130 legnagyobb európai bank a jövőre felügyeletté váló Európai Központi Bank részéről. Háromszoros vizsgálatot folytatnak le rajtuk 2014-ben, és a globális bázeli sztenderdeknél is szigorúbb tőkekövetelményeket alkalmazhatnak náluk. A bankok persze lobbiznak utóbbi ellen.
Miközben az inflációs nyomás továbbra is mérsékelt az eurózónában, a különböző bizalmi indikátorok a gazdasági aktivitás erősödésére utalnak - nyilatkozta Mario Draghi. Az Európai Központi Bank elnöke a kormányzótanács ülését követően elmondta, hogy egészen addig kitartanak a laza monetáris kondíciók mellett, amíg a helyzet úgy kívánja. A kormányzótanács minden lehetőséget vizsgál. Volt szó kamatcsökkentésről is.
A várakozásoknak megfelelően ma sem változtatott az irányadó ráta szintjén (0,5%) az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, amely ezúttal Párizsban ülésezett. A befektetők Mario Draghi fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatójára várnak, abban bízva, hogy az elnök szavai alapján pontosabb képet kapnak arról, hogy mi várható a következő hónapokban.
A szokásostól eltérően, ezen a héten nem csütörtökön, hanem ma tartja soron következő kamatmeghatározó ülését az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Újabb likviditásfokozó intézkedésre nem számítanak az elemzők, Mario Draghi szavaira azonban ezúttal is érdemes figyelni. A döntést háromnegyed kettőkor ismerteti a bank, a sajtótájékoztató pedig fél háromkor veszi kezdetét.
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ami a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet - véli Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere. Blum szerint Európában más a helyzet, az EKB-nak ugyanis egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Nem kizárt, hogy év vége közeledtével valamilyen új likviditásfokozó intézkedést jelentenek be, kérdés azonban, hogy kamatvágás is társul-e hozzá - véli a szakértő. Blum szerint Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak.
A piaci kamatlábak alacsonyan tartása érdekében újabb hosszú távú forrással támogathatja meg Európa bankjait az Európai Központi Bank. Ez derült ki legalábbis Mario Draghi elnök szavaiból, aki kiemelte: a bankok hitelezési volumene még nem tükrözi, hogy a bankok finanszírozási feltételei javultak.
Az Európai Központi Bank (EKB) kész növelni a hitelpiaci likviditást, ha szükséges - mondta az EKB kormányzótanácsának finn tagja, Erkki Liikanen a finn központi bank elnöke.
Az utóbbi hónapokban egymással ellentétes, ráadásul igen fontos fundamentális erők hatottak az euró/jen devizapárra, de a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ezek az erők most egy irányba rendeződtek és a jen euróval szembeni esését (a devizapár emelkedését) vetítik előre. Mindemellett a technikai elemzés is ezt az irányt támogatja, a jó belépési pont azonban most is fontos.
Bár tegnap délután határozottan javult a globális befektetõi hangulat, ez a forintot csak korlátozottan és átmenetileg tudta erõsíteni, ma délelõtt pedig az újabb külpiaci hangulatromlás ismét lejtõre küldte a magyar fizetõeszközt. Az euró jegyzései 303 közelében is jártak a régiós devizák általános gyengülése mellett. Az EKB elnöke délután "meglebegtette" a további kamatvágást, közben pedig Balog Ádám magyar jegybankár szintén a forintot támogató jelzést tett, erre a forint lendületbe jött, igaz ez is csak rövid ideig tartott.
Tartósan alacsony kamatokra kell számítanunk az eurózónában és Mario Draghi szerint a jelenleginél alacsonyabb kamatszint sem kizárt - ez a kissé meglepő hangvételű üzenet hangzott el az Európai Központi Bank mai kamatdöntését követő délutáni sajtótájékoztatón. A vágásról már ma is tárgyalt a kormányzótanács. Az EKB elnöke az eseményen nemcsak a döntés hátteréről beszélt, hanem ismertette a jegybanki elemző stáb friss GDP- és inflációs prognózisait is. Ezek szerint idén a korábban jelzettnél minimálisan kisebb lehet a recesszió, de jövőre is lassabb lehet a növekedés. Draghi jelzésére az euró eséssel reagált, míg a részvénypiacok örültek a tartósan alacsony kamatkörnyezet ígéretének.
A várakozásoknak megfelelően ma sem változtatott az irányadó ráta szintjén (0,5%) az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. A befektetők a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatóra várnak, Mario Draghi ugyanis most ismerteti majd a jegybanki elemző stáb friss növekedési és inflációs prognózisait.
Bár a recessziónak vége, az Európai Központi Bank egyelőre valószínűleg nem tartja indokoltnak, hogy változtasson az irányadó ráta szintjén. A kormányzótanács mai ülését követő sajtótájékoztató azonban ennek ellenére is érdekes lehet, hiszen Mario Draghi most ismerteti a jegybanki elemző stáb friss növekedési és inflációs prognózisait.
Pénteken 4,645 milliárd eurónyi újabb forrás idő előtti visszafizetését jelezték a bankok az Európai Központi Banknak abból a több mint 1000 milliárd eurós összegből, amelyet az európai adósságválság alatt hosszú távra adott a jegybank a hitelintézeteknek (LTRO) - számolt be a Reuters.
Az Európai Központi Bank nagyobb szerepet szánna a női döntéshozóknak. 2019-ig a középvezetésben 35, a felső vezetésben pedig 28 százalékra emelkedhet a női alkalmazottak aránya - nyilatkozta Jörg Asmussen, a bank igazgatótanácsának német tagja a Süddeutsche Zeitungnak.
Az EKB szigorúbb stressz tesztjei és a nem fizető hitelek megújítandó definíciója miatt tőkeemelések sora jöhet az európai bankoknál - írja a Financial Times. A bankok és a nemzeti felügyeletek már most készülődnek a központiosított bankfelügyeleti funkcióval felvértezendő EKB szabályaira.
"Az EKB üdvözli a PSZÁF-nak az MNB-be történő integrálását, mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja az MNB-nek a pénzügyi stabilitás megóvásához, és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez történő hozzájárulását" - áll az Európai Központi Bank által még múlt héten kiadott állásfoglalásban. A dokumentum szerint "A Magyarországéhoz hasonló viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelkező tagállamok esetében erős érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális feladatoknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett". Ezen pozitív vélekedés mellett az EKB véleménye számos olyan pontra, illetve a mostani átalakítás során megoldandó feladatra is kitér, amelyek július közepén egy magyar sajtójelentésben már szerepeltek. Az viszont az akkor megjelent információkhoz képest új és lényeges elem, hogy a szerteágazó feladatok és a rövid idő miatt a PSZÁF feladatainak MNB általi átvételére kitűzött október elsejei határidőt elhalasztani javasolja az EKB. Az alábbiakban az EKB véleményének csak néhány fontosabb elemét emeljük ki.
A Fed tegnap esti közleménye nem adott egyértelmû jelet arra, hogy az eszközvásárlási program lassítása már szeptemberben elindul, ez pedig fellélegzést jelentett az utóbbi napokban gyengülési nyomás alatt álló feltörekvõ piacoknak, ahogy a ma hajnali hivatalos kínai bmi-adat 50 pont fölé kapaszkodása is. Ezek a forintot az erõsödés felé terelték, de egész nap bizonytalanságot okoztak Varga Mihály ma reggeli szavai, amelyek abba az irányba mutattak, hogy a bankok számára mégiscsak a legrosszabb (legnagyobb teherrel járó) forgatókönyv valósulhat meg a devizahiteles mentõcsomag kapcsán. Mario Draghi EKB-elnök délutáni sajtótájékoztatója megállította a forint erõsödését, a vártnál sokkal jobb délutáni amerikai ISM-adat pedig újra 300 fölé gyengyítette az euróval szemben. Ismét nõtt ugyanis az esélye, hogy a Fed szeptemberben lassítani kezdi az eszközvásárlási programját.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke megismételte az egy hónappal ezelőtt elhangzottakat, vagyis azt, hogy tartósan laza monetáris kondíciókra lehet szükség, ezúttal azonban sokkal konkrétabban fogalmazott. Ma a kormányzótanács a várakozásoknak megfelelően változatlan (0,5 százalékos) szinten tartotta az irányadó rátát, a jelenlegi helyzetben azonban ez kevésbé fontos, mintsem az, hogy a sajtótájékoztatón milyen információk hangzottak el a kamatpálya és a monetáris kondíciók várható alakulásával kapcsolatban.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
