Miközben az Európai Központi Bank tovább pörgeti az így is bőkezű gazdaságélénkítő politikáját, a világ többi jegybankja már továbblépett és sokan már a fékek behúzására készülnek. A diszkrepancia komoly hatással lehet az európai pénzpiacokra is - írja a Bloomberg.
Az EKB hamarosan feloldhatja az eurózónabeli bankokra vonatkozó osztalékfizetési korlátozást, mivel javulnak az eurózóna gazdasági számai – számol be a hírről a Reuters.
Az EKB laza monetáris politikája továbbra is szükséges az eurózóna gazdasági kilábalása miatt - mondta Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, az EKB kormányzótanácsának tagja a Reuters szerint.
A Goldman Sachs szerint az Európai Központi Bank szeptemberi kamatdöntő ülésén jelentheti be, hogy elkezdi visszafogni eszközvásárlási programját (azaz elkezdni az úgynevezett "taper" folyamatot). A befektetési bank szakemberei emellett arra számítanak, hogy a laza fiskális politikák velünk maradnak Európában.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a pandémiás eszközvásárlási program kapcsán egy interjúban elmondta, hogy az euró iránti elkötelezettsége az EKB-nak nem ismer limiteket, és a robusztus program bevezetésével világos üzenet küldtek az érintetteknek, amit mindenki megértett. Lagarde szerint még túl korai beszélni a PEPP kivezetéséről, ennél többet viszont nem árult el a jegybankelnök. Lagarde reméli, hogy az új német kancellár Európa-párti kormányt vezet majd, és hogy a Next Generation EU adta lehetőséggel élnek majd a tagállamok.
A robusztus fiskális kiadások végre tartósan beindíthatják az inflációt az eurózónában, de a költségvetési szabályoknak rugalmasabbnak kéne lenniük a válság után is, mert a monetáris politika hatása korlátozott - mondta Klaas Knot, az Európai Központi Bank döntéshozója pénteken.
Ma délelőtt ülésezett az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, és a döntés után szokásos módon 13:45-kor tették közzé a kamatdöntésről szóló közleményt. Eszerint nem változtak a kamatok az eurózónában. Az eszközvásárlási programokat illetően sem történt semmilyen változás. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre túl korai lenne még az eszközvásárlási programok kivezetéséről beszélni. Friss előrejelzést is közölt az elnök: az infláció idén 1,9% lehet, a gazdasági növekedés pedig 4,6% lehet az eurózónában.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
A héten magyar szempontból a májusi inflációs adatra kell figyelni elsősorban, miközben jön az EKB kamatdöntő ülése is. Közben jönnek az első lényeges gazdasági adatok a második negyedévet illetően is, melyekből kiderülhet, milyen hatással volt a járványügyi korlátozások fokozatos feloldása.
Vizsgálatot indít az Európai Központi Bank annak felderítésére, hogy a nagy (főleg amerikai) befektetési bankok nem rejtik-e el előle az EU területén végzett tevékenységük egy részét a Brexit után is azok londoni könyvelésével – írja a Bloomberg.
A nagy várakozással övezett euróövezeti infláció májusban elérte az EKB célszintjének megfelelő 2%-ot, gyorsulást mutatva az előző hónaphoz képest. Minden szem az EKB-ra szegeződik most, az eurózóna jegybankja júniusban tart kamatdöntő ülést. Az EKB döntéshozói az előző napokban egymásra licitálva nyilatkoztak úgy, hogy fenn kívánják tartani a laza monetáris kondíciókat, a kérdés az, hogy az EKB-nak a májusi inflációs adatra milyen reakciót kell adnia. Az ING Bank közgazdászai szerint jelenleg még nem várható fordulat, de az igazán fontos kérdésre csak hónapok múlva kapunk választ.
AZ EKB célszintje (2%) alatt volt a májusi euróövezeti infláció, azaz egyelőre a jegybanknak még csak át sem kell néznie a megemelkedő árakon. Az infláció ezzel együtt is gyorsult az előző hónaphoz képest, és minimálisan felülmúlta az elemzői várakozásokat.
A német infláció a várakozásoknak megfelelő mértékben gyorsult májusban és az EKB által ideálisnak tartott 2% fölé került, de csak kis mértékben. A német áremelkedést nagy figyelem övezte, mert az fontos komponense az eurózóna átlagos inflációjának.
Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hedge fundok az európai országok által kibocsátott állampapírok iránt, így egyes kormányok úgy döntöttek, hogy limitálják a hedge fundok által vásárolható állampapírok mennyiségét, hogy ezzel a hosszú távú befektetőknek kedvezzenek – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
Az április ülésen az EKB nem változtatott az irányadó kamatokon, és a többi eszközt is változatlanul hagyták. A közlemény üzenete nem tartalmazott újdonságot, Christine Lagarde sajtótájékoztatóján pedig nagyrészt az európai reálgazdaság kilábalásáról beszélt. Ezen kívül szó esett a pandémiás eszközvásárlási programról, amelynek megemelt havi ütemét továbbra is fenntartja a jegybank. Lagarde szerint az első negyedévben akár zsugorodhat is az eurózóna gazdasága, de minden a járványon múlik. A középtávú kockázatok viszont sokkal kiegyensúlyozottabbak.
Ma délután 13:45-kor ismerjük meg az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésének eredményét, 14:30-kor pedig Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. A márciusi ülésen az EKB azt ígérte, több állampapírt vásárol majd a piacon, és ezt teljesítette is. A mai ülésen nem várunk változást a monetáris politikai eszközökben, az üzenetre viszont mindenképp oda kell figyelni. Lagarde ismét megerősítheti, hogy az EKB átnéz az infláció átmeneti célsáv fölé emelkedésén, és alighanem szó lesz a reálgazdasági kilábalás kilátásairól. Az eseményről élőben tudósítjuk.
A márciusi fő inflációs index az eurózónában megfelelt az elemzői várakozásoknak, a maginflációs index viszont elmaradt a konszenzustól. Márciusban még elmaradt az infláció megugrása, de áprilisban már meglepő lenne, ha nem látnánk magasabb inflációt.
Szeptemberben a piac nagy részét megdöbbentette, amikor Matolcsy György jegybankelnök a novekedes.hu-n arról írt, hogy a jegybank közvetlenül adna forrást az új lakások építőinek és vásárlóinak. Az EKB sem hagyta szó nélkül a tervet, amit egyáltalán nem tart jó ötletnek. Sőt, arra kéri a magyar jegybankot, tartózkodjon az ilyen lépésektől.
Az Európai Központi Bank célja a nagyobb összegű havi állampapír-vásárlásokkal az volt, hogy alacsonyan tartsa a finanszírozási költségeket - mondta Philip Lane, az EKB közgazdásza. Lane szerint az amerikai költségvetési élénkítőcsomagnak az európai gazdaságra is érezhető hatása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brit hadsereg jövő nyártól készenlétben tart egy alakulatot Észtország védelmére.
24 óra alatt 15 légicsapás érte a régió településeit.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
