Lehetséges, hogy az eurózóna inflációja meghaladhatja az EKB jelenlegi előrejelzéseit, és ettől egyre többen tartanak a jegybankon belül - mondta Christine Lagarde elnök, aki hozzátette: összességében ennek mégis kevés jelét látják jelenleg, és továbbra is arra számítanak, hogy az áremelkedés üteme középtávon a jegybanki cél alatt lesz.
A már így is magas szintekről valószínűleg tovább gyorsul, és a jövő év közepéig a 2 százalékos célszám fölött maradhat az infláció Németországban a Bundesbank szerint.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Elérkeztünk a Fed nagy pillanatához: a héten tartja a várva várt szeptemberi kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. Az ülést azért övezi ekkora várakozás, mert sok közgazdász szerint a Fed most fogja bejelenteni az eszközvásárlási program kivezetését (noha Jerome Powell Jackson Hole-i beszéde után ez már nem annyira egyértelmű). A pénznyomtatást nemcsak a Fed űzi nagyipari tempóban, alig van ma jegybank a fejlett világban, amelyik nem vásárolja az állampapírokat. Az inflációs kockázat világszerte nyomja a jegybankok vállát, úgyhogy igazán izgalmas hetünk lesz, ugyanis több jegybank is kamatdöntő ülést tart. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa is a héten ül össze, nagy kérdés, hogy mekkora kamatemelést hajt végre a jegybank.
Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.
A finn jegybank jelentősen felfelé módosította növekedési előrejelzését, és a jegybankelnök figyelmeztetett: bár a kamatemelés még távolabb van, a kormányoknak fel kell készülniük, hogy a költségvetés finanszírozása megdrágul majd.
Közzétette az Európai Központi Bank a kamatdöntő ülése utáni közleményt, és a várakozásoknak megfelelően a jegybank csökkenti az állampapírok vásárlását a negyedik negyedévben. Ez ugyanakkor nem tekinthető tapernek, csak kiigazításnak, a PEPP kivezetéséről bővebben a decemberi ülés után kaphatunk információt. A kamatdöntő ülés után Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy az erős kilábalással az eurózóna gazdasága még idén eléri a válság előtti szintet. Az inflációról azt mondta, hogy a következő hónapokban tovább növekedhet, de az átmeneti hatások a következő évre kifutnak, és a mostani áremelkedés "erősen átmeneti" jelenség. Friss GDP-prognózist és inflációs előrejelzést is közzétett a jegybank - mindkettőt felfelé módosította 2021-re.
Kamatdöntő ülést tart ma délután az Európai Központi Bank, amely hosszú idő után a legizgalmasabb ülés lehet. A befektetők és a közgazdászok már hónapok óta figyelnek a jelekre, és sokan már biztosak benne, hogy a mai ülésen legalább részleges utalásokat kaphatunk az eszközvásárlási program majdani leépítésére. Az EKB azonban kényelmes helyzetben van: az inflációs nyomás ugyan nő, de a jegybank következetesen kitart az érvelése mellett, amely szerint a gyors áremelkedés csak átmeneti jelenség. Különleges a mostani helyzet: az EKB-nak lassítania kell az eszközvásárlási programján, és ezt minden bizonnyal még ma bejelentik, de közben nyomatékosan hangsúlyozni fogják, hogy ez még nem az a bizonyos taper. Ami azonban nem várathat már sokáig magára, legkésőbb decemberben el kell kezdeni - de ez nem jelenti azt, hogy a jegybanki eszközvásárlások kora véget ér Európában, sőt.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
Többnyire negatív hangulatú kereskedést láthatunk Európában - az Eurostat egyébként nemrég tette közzé a második negyedéves GDP részletes adatait, a statisztikai hivatalok inkább többnyire felfelé módosították a számokat, azaz az európai gazdaság teljesítménye még az első becsléshez képest is kedvezőbben alakult. A magyar tőzsde bár komoly mínuszban kezdte a napot, röviddel a nyitás után javítani tudott és új történelmi csúcsra ugrott a BUX index, elsősorban a midcapek remek teljesítményének köszönhetően. A késődélutáni órákban jócskán alábbhagyott a lendület a magyar tőzsdén is, többek között a 4iG mélyrepülésének is köszönhetően kisebb lefordulást láthatunk a BUX indexnél. A tengerentúli tőzsdéken kifejezetten rossz hangulatú piacnyitást láthatunk, a tech-túlsúlyos Nasdaq azonban pozitív tartományban kezdte a napot.
Európában még mindig elmarad az infláció az amerikaitól, azonban az augusztusi 3 százalékos áremelkedés már tízéves csúcsot jelentett. Éppen ezért lesz nehéz helyzetben a héten az Európai Központi Bank, melynek lassan a szigorításon kellene gondolkodnia. Itthon is fontos inflációs adat érkezik a napokban, ami az utóbbi időszakban diadalmenetet produkáló forint sorsára is hatással lehet.
Az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart jövő héten. A kormányzótanács ülése után a jegybank elnöke, Christine Lagarde sajtótájékoztatóban reagálhat majd a friss inflációs adatra, amely igencsak kellemetlen meglepetést okozott. A piac emellett lélegzetvisszafojtva keresi már a jeleket a tapering esetleges bejelentésére. Az UniCredit Bank elemzői a kamatdöntő ülés apropóján megvizsgálták, hogy mi hajtotta az áremelkedést augusztusban, hiszen ezáltal az is látható, hogy a jegybanknak kell-e érdemben reagálnia a folyamatra.
Németországban 2008 júliusa óta legmagasabb fogyasztói áremelkedést mértek idén augusztusban.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
A törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva meghosszabbította osztalékkifizetési korlátozását az MNB a magyar bankokra vonatkozóan, és csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól. Az EKB július végi lazító döntése fényében meglepő az MNB lépése, ugyanakkor a törlesztési moratórium folytatása körül valóban nagy a bizonytalanság.
Az Európai Központi Banknak (EKB) szigorítania kell a monetáris kondíciókon, ha az inflációs kilátások azt indokolják, nem helyezheti előtérbe a tagállamok finanszírozási költségeit – mondta a Welt am Sonntag című lapnak Jens Weidmann, a jegybank kormányzótanácsának tagja.
Közzétette a kamatdöntő ülése utáni közleményét az Európai Központi Bank. A közleményből kiderül, hogy a jegybank nem módosított az irányadó kamatlábon. Az EKB emellett érintetlenül hagyja az eszközvásárlási programot is. 14:30-kor Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. Az EKB közleményének hangvétele továbbra is rendkívül laza monetáris politikát vetít előre.
A héten elsősorban az EKB kamatdöntő ülésére figyelhetnek a befektetők, az eurózóna jegybankja tisztázhatja új stratégiájának részleteit. Emellett előzetes beszerzési menedzserindexek jönnek, itthon viszont semmilyen említésre méltó eseményre nem számíthatunk.
Több mint egy évtizede nem látott szellem szabadulhat ki a palackból, az infláció szelleme. Mindez kamatemelésre késztetheti a világ meghatározó jegybankjait, ami lépéskényszerbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot is. Meddig emelkedhet az alapkamat Magyarországon, mi lesz a forint árfolyamával? Ezekről a kérdésekről beszélget a videóban Hornyák József és Bence Balázs.
Az Európai Központi Bank (EKB) bejelentése alapján lépéseket tesznek a digitális euró kifejlesztése érdekében, reagálva az utóbbi időszakban tapasztalt csökkenésre a készpénzforgalom terén – írja a CNBC.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
