2019-ben úgy fogalmazott, hogy a lízingpiacon belül a CIB Lízing egy füstölgő gumikkal elinduló, mindenkit maga mögé utasító autóhoz hasonlít, amely 2010 környékén elveszítette piaci elsőségét, de 2019 tavaszán olyan mélypontot ért el, hogy célként tűzte ki vezető szerepének visszanyerését. Hol tart most a "feltámasztás"?
Túl vagyunk másfél, válsággal erősen terhelt éven. A 2019-es rekordév után, amikor a piac 734 milliárdot ért el, 2020-ban elég komoly visszaesés következett be, amiből csak lassan tér magához. Az idei évet nagyjából a 2018-as szintre várjuk, ez 700 milliárd forintos piacot jelent.
A CIB Lízing 2019 elején indította el új stratégiájának megvalósítását. Egy lízingcég alapvetően az árazást, a kockázatot, a termékrugalmasságot és a szolgáltatási minőséget meghatározva tudja definiálni magát, azaz ezekből minél több versenyképes, annál erősebb tud lenni a piacon.
Három éve egyetlen valódi előnyünk volt a piaccal szemben, az árazási képesség, a nagyon erős banki háttérnek köszönhetően. Mára oda jutottunk, hogy az árazás mellé, ami ugyanolyan magas szintű maradt, mint ami korábban volt, teljesen piackonform kockázatkezelést sikerült megvalósítanunk. Ha a termékrugalmasságot nézzük, akkor a szabályalapú, scoring-alapú rendszerünknek köszönhetően – amivel kis értékű ügyleteket vagy futószalagos doboztermékeket tudunk minősíteni – a piac előtt járunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gyorsan és rugalmas feltételek mellett tudunk jóváhagyni kisebb és viszonylag egységes feltételű ügyleteket.
Azt gondolom, hogy a szolgáltatás minőségében is jelentős fejlődési szakasz van mögöttünk, többek között bevezettünk egy új frontend rendszert, számos olyan digitalizációs eszközzel, ami mind a hosszú távú versenyképességünket határozza meg. Új értékesítési stratégiát vezettünk be, alapvetően egy vendor-megközelítésre tértünk át az addig kizárólag végfelhasználói fókusz helyett. A bankok nagy része inkább a végfelhasználókra koncentrál, az ő minősítésük képezi az ügyletek alapját, az ő megkeresésükkel próbálják kihelyezni az új finanszírozásokat. Ezzel szemben mi a termékek gyártói, forgalmazói felé fordultunk, és a náluk koncentrálódó keresletet próbáljuk finanszírozni. Ez a megközelítés kockázatkezelési szempontból is korszerűbb megközelítés a lízingpiacon.
Ennek keretében újra meg kellett határoznunk a stratégiai vendorok körét, és azt is, hogy tartósan univerzális lízingcég leszünk.
Mind a négy nagy szegmensben – a (személy)autóban, a nagyhaszonjárműben, a mezőgazdasági gépben és az egyéb gép, berendezésben – továbbra is aktív marad a CIB. Pontosan azért, hogy a bank számára is erős és hatékony keresztértékesítési lehetőségeket tudjunk biztosítani. Mind a négy szegmensben kiépítettük a főbb stratégiai partnerségeket, és helyreállítottuk a CIB Bank reputációját.
Ha a 2018-as évhez hasonlítjuk, a piac hasonló szinten fog zárni idén, de mi 30 százalékot meghaladó mértékben növeltük a kihelyezéseinket. Sokkal erősebb piaci pozíciókkal rendelkezünk, mint a stratégia meghatározásakor. A stratégiai eszközfinanszírozási üzletágban, tehát mindenben, ami nem az autó, majdnem megdupláztuk a piaci részesedésünket a 2018-as időszakhoz képest. A mezőgazdasági szegmensben stabilan top 3-as szereplők vagyunk, a kihelyezési növekedésünk jóval meghaladja a piaci átlagot, közel 60 százalékot nőttünk ez idő alatt. Nagyon jól teljesít a másik stratégiai szegmensünk, a nagyhaszongépjármű, ebben közel megdupláztuk a piaci részesedésünket 2018-hoz képest, még úgy is, hogy az akkori piac meghatározó ügyfele kiesett, és ez a CIB-et az átlagnál jobban sújtotta.
A truck szegmens tavaly 50 százalékot bukott a megelőző évhez képest, idén viszont feltámadt, 40 százalékos a növekedés a tavalyihoz képest. Elindult felfelé a gép, berendezés szegmensünk is, itt is jelentősen nőtt a piaci részesedésünk. Egyetlen területen stagnáltunk, az autófinanszírozásban, de ez egy nagyon sajátos piac, és itt is nagyon karakteres új termékekkel, a flottarefinanszírozási piacon és az operatívlízing-piacon is elindultunk, és egy olyan szegmens felé nyitottunk, ahol korábban egyáltalán nem voltunk jelen. Ez az operatív lízing, ami teljesen bankidegen tevékenység, ennek ellenére mi egy egyedi konstrukcióval jelen tudunk lenni.
A gazdasági helyzet a lízingre is hatással volt: hogyan rendeződött át az elmúlt két évben a magyar lízingpiac?
A szép teljesítmény után 2019 második felében a válság első jeleit már látni lehetett a piacon. Még ekkor is 7 százalékos növekedéssel tudott zárni, de már érezni lehetett, hogy bizonyos szegmensekben probléma lehet, elsősorban a két legnagyobb szegmensben, az autónál és a nagyhaszongépjárműnél.
Töretlenül fejlődni látszott viszont a mezőgazdasági géppiac, és meglehetősen erőteljesen fejlődött: a Magyar Lízingszövetség adatai szerint 10 százalék feletti mértékben a legkisebb szegmens, az egyéb gép, berendezés. Ezt a 7 százalékos növekedést követte 2020-ban a válság, ami elég komoly nyomokat hagyott. Az első félév volt az igazán aggasztó időszak, tele voltunk teljes lezárással, és ez minden szegmensben éreztette a hatását.
Az év második felét már a koronavírusból történő kilábalás határozta meg, de bizonyos területek nagyon megszenvedték ezt az időszakot. Az autólízing-piac majdnem 10 százalékot csökkent 2019-hez képest, a nagyhaszongépjármű szegmens pedig 36 százalékot. A mezőgazdasági géppiac azonban nagyon stabil maradt, látszott, hogy a mezőgazdasági termelésnek minden körülmények között működnie kell. Így ez a válság ellenére is nőni tudott csaknem 8 százalékot.
A gép, berendezés szegmens nagyon erősen függ az autóipari beszállítóktól, az autóipari konjunktúrától és a beruházási bizalomtól: ezen szintén átvonult a vírushelyzet. Itt 16 százalékos volt a csökkenés 2019-hez képest.
Fontos kiemelni, hogy ezek a számok úgy alakultak ki, hogy párhuzamosan a forint árfolyamveszteségéből, illetve az akkor már elinduló áremelkedésekből adódóan egy komoly általános eszközáremelkedés volt a piacon. Ezek a mi szempontunkból finanszírozott összegre vetített százalékok, az áremelkedés valamelyest kompenzálni tudta a szerződésszámok csökkenését, de még így is majdnem 40 százalékot csökkent a truck piac.
Ez az esés azért következett be, mert túl sok volt a kockázat a piacon, azaz nem mertek beruházni a tulajdonosok?
Pontosan ez történt. A lezárások miatt megállt az autópiac, hirtelen nagyon sok gyár visszafogta a termelését, és mindennél, ami gép, mindennél, ami berendezés, tehát a targoncáknál, a raktározási berendezéseknél, vagy akár az esztergagépeknél, a CNC-k esetében látszott, hogy hogy nem fejlesztettek a vállalkozók, hanem kivártak, hogy mi lesz a válság hatása. Ez nagyon jó indikátora a beruházási kedvnek, beruházási bizalomnak, mert mutatja, hogy mennyire elkötelezettek a jövő mellett a beszállítók. Idén előreláthatólag nagyságrendileg 10 százalékkal lesz erősebb a piac, mint tavaly.
Milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg? Mennyire nehezíti meg a finanszírozást a járműiparban tapasztalható jelentős csúszás?
Nagyon megnehezíti, ez komoly kihívást jelent a teljes piac számára. Azok a konstrukciók, amik elsősorban készletfinanszírozások voltak, most valamelyest jelentőségüket veszítették, illetve az olyan jellegű innovatív konstrukciók, mint például a CIB új készletfinanszírozási konstrukciója, ami sokkal rugalmasabb módon, adott esetben sokkal rövidebb távra kínál megoldást a partnereknek, teret nyernek.
De a csúszás mindenképp megnehezíti a finanszírozást, különösen azért, mert a mértéke teljesen kiszámíthatatlan. Most az elmaradó kiszállítások esetének nagy részében a kereskedő meg sem tudja mondani, hogy mekkora lesz a csúszás. Ilyen esetben előfinanszírozásokkal és speciális konstrukciókkal lehet készülni, de maga a lízingszerződés érdemben akkor köthető meg, és akkor helyezhető ki a finanszírozott összeg, amikor az eszközt leszállították. Gépnél, berendezésnél egy ütemezett kifizetésre, amikor szállítási, beüzemelési időszak van, van lehetőség, de az alappiacokon, mint az autópiac vagy a nagyhaszongépjármű-piac, a finanszírozást is csúsztatja az eszköz leszállításának a késése.
Milyen járműfinanszírozási formák működnek 2021-ben a magyar piacon? Melyik ajánlható személy- és kishaszonjárművekhez, melyik tehergépjárművekhez, és melyik munkagépekhez?
A magyar piacon 2021-ben nem változott a finanszírozási formák alapköre. A pénzügyi lízingnek két típusa működik, a zárt és a nyílt végű, illetve a némileg kevésbé szabályozott operatív lízing. Könyveléstechnika, értékesítési csatorna és felhasználói cél szerint is eltérnek ezek a konstrukciók. Abban az esetben, ha a finanszírozási futamidő végén az adott eszköz szempontjából a tulajdonszerzés a cél, akkor mindenképpen a zárt végű pénzügyi lízing vagy adott esetben a nyílt végű pénzügyi lízing lehet az érdemi finanszírozási konstrukció. Ezek minden olyan esetben is jó megoldást kínálnak, amikor az adott eszköznek – legyen szó akár egy kamionról, traktorról, autóról –, az ügyfél által preferált élettartama meghaladja a finanszírozás futamidejét.
Az operatív lízing elsősorban cégek számára jó megoldás minden olyan esetben, amikor az optimális költséggel történő üzemeltetés az elsődleges cél. Járműflottáknál, nagyhaszongépjárműveknél, gépeknél, berendezéseknél vagy ideiglenesen, rövid távra használt eszközöknél, amikor nem az adott eszköz tulajdonlása a cél. Adott ideig fenntartható, kiszámítható, transzparens üzemeltetési költségek mellett a használata a legfontosabb. Minden konstrukció mind forint-, mind euróalapon elérhető. 2010 óta nagyon komoly hangsúlyt fektetünk arra, hogy euróalapon kifejezetten olyan ügylet finanszírozható, amiből az ügyfélnek van euróban keletkező bevétele.
Mit tapasztal, mennyire tudatosan választanak járműfinanszírozást a magyar vállalkozók? Inkább az egyszerűbb utat választják, és a forgalmazó véleményére hagyatkoznak?
Csak kiemelni tudom a vendorfinanszírozás jelentőségét. A lízing egy másodlagos finanszírozási termék, az ügyfelek 90 százalékban egy eszközt választanak, és ehhez kapnak egy finanszírozást. A mi tapasztalataink azok, hogy az ügyfelek elsősorban a vendor által ajánlott finanszírozási konstrukciót választják.
Azért, mert eszközalapú finanszírozásról beszélünk, a fő biztosíték a tulajdonjog az eszközön, tehát nekünk az adott eszköz beszerzési forrását, karbantartását és a másodlagos piacát maradványérték és újraeladhatóság szempontjából nagyon ismernünk kell. Ezért is hatékonyabb a vendorfinanszírozás, mert ki ismerné jobban ezen kondíciókat, mint a kereskedő, márkakereskedő, aki forgalmazza ezeket a termékeket. Nyilván gondosan és prudensen kell kiválasztani a vendorokat, de a referenciaértékű partner esetében nem is lehet kérdés az, hogy maximális bizalommal tudunk lenni az eszközparaméterek, másodlagos piacok tekintetében. Nagyon fontos, hogy jó együttműködést tudunk kialakítani az eszköz karbantartására, adott esetben a másodpiaci értékesítés szempontjából újraértékesítésre, visszavásárlási garanciákra.
Illetve egy nagyon jól működő és meglehetősen innovatív konstrukciót alakítottunk ki a vendorok által üzemeltetett operatív bérleti cégek refinanszírozására, ezzel a termékkel ezen az alapvetően bankidegen operatív lízingpiacon is velük együttműködésben, az ő piacukat segítve tudunk jelen lenni. Itt az elsődleges szempontunk mindig az, hogy olyan lízingterméket állítsunk össze, ami elősegíti ennek az alapterméknek az értékesítését. A magyar piacon a jutalék kikopott, nincs már meg a közvetítői kör sem, és maguk a vendorok sem jutalékbevételi forrásként tekintenek a lízingre, sokkal inkább egy olyan finanszírozási formaként, ami az alaptermék értékesítését elősegíti.
Mire számít a következő években? Hogy fog átalakulni a lízingpiac? Van olyan nemzetközi trend, ami hozzánk is begyűrűzhet?
A piac mérete tekintetében visszafogottabb növekedéssel számolunk. A legnagyobb szegmens az autó, ez a magyar lízingpiac majdnem 50 százaléka. Itt egyelőre a meglehetősen kiszámíthatatlan szállítási pozíciók miatt 2022-re nem várunk érdemben nagyobb piacot, mint ami idén lesz. Ilyenkor a lízingpiac is együtt tart az alapeszközpiaccal, a lízingpiac sem fog robbanni jövőre az autó tekintetében.
A truck esetében ez a közel 40 százalékos növekedés valószínűleg nem fenntartható, viszont nemcsak a darabszámok növekedhetnek – bár itt is elég komoly tényező a beszállítói késés –, de akkora az áremelkedés, hogy valószínűleg kompenzálni tudja ezt. Stabil, két számjegyű növekedésre számítok. A mezőgazdasági piacon pedig folytatódhat az eddigi 5-10 százalékos növekedés.
A magyar piacot nagyon meg tudja mozgatni egy-egy speciális, államilag támogatott termék, mint az NHP, az EXIM termékei vagy a Széchenyi Lízing GO!, ami szeptembertől elérhető. Különösen egy most elindult kamatemelési folyamat előtt ezek a támogatott termékek nagy jelentőséggel bírhatnak. Az más kérdés, hogy egy ennyire erősödő inflációs nyomás mellett mennyire van terük ezeknek a támogatott termékeknek. Egyelőre nem számítunk olyan nagy, mindent elsöprő támogatott termékre, mint az NHP volt.
Hosszú távon az operatívlízing-jellegű finanszírozás kerül előtérbe, amikor is az adott eszköz gazdaságos üzemeltetése a cél, a futamidő végén az ügyfél a terméket lecseréli, és egy új eszközt kezd el használni. Mi arra számítunk, hogy a lízingcégeknek egyre több szolgáltatást kell nyújtaniuk a piacon maradásukhoz.
Azok a lízingcégek tudnak majd hosszú távon is sikeresek lenni, amelyek egyre inkább az eszközalapú finanszírozás sajátosságait veszik figyelembe,
egyre inkább az adott eszközre, annak a használati paramétereire, jövedelemtermelő képességére szabják a finanszírozási költségeket, a fizetés rugalmasságát, egyre aktívabbak tudnak lenni a másodlagos piacon, és nem csupán úgy tekintenek a lízingfinanszírozásra, mint a hitelkonstrukciónak egy más számviteli elszámolással működő kistestvérére, aminek a keretében csupán egy pénzügyi finanszírozást nyújt a lízingcég, adott esetben a vételárat átutalva a szállító részére, és havonta számlázva az ügyfél részére. Minél több, az eszköz üzemeltetéséhez, élvezetéhez, jövedelemtermelő képességének a növeléséhez igazodó szolgáltatást kell majd nyújtani a lízingcégeknek ahhoz, hogy a lízing sikeres termék legyen a piacon.
Címlapkép és fotók: Stiller Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a CIB Lízing támogatta.
