Olyan lépésre készül Szlovákia, ami Magyarország számára is figyelmeztetés lehet

Jelentős energiapolitikai változtatásra készül Szlovákia, ugyanis a kormányzati Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) közlése alapján

a jövő év végéig kivezetik a fogyasztók által finanszírozott átvételi tarifák formájában nyújtott támogatásokat,

miközben a megújuló termelők hálózathoz való hozzáférési jogosultságai megmaradnak. A döntés értelmében a szlovák állam a továbbiakban nem kíván garantált átvételi árakat vagy fix támogatásokat biztosítani az új megújuló energiás projekteknek, ehelyett a szabadpiaci versenyt és a fogyasztói árak megfizethetőségét helyezi előtérbe.

A szlovák gazdasági tárca indoklása szerint a nagyrészt régebbi biomassza- és naperőműveken alapuló jelenlegi támogatási rendszer mára korszerűtlenné vált, amely nem jelent kellő motivációt a költségcsökkentésre és az innovációra.

Az Árszabályozási Hivatal szerint ezért a támogatások a piac torzulásához vezetnek, és hosszú távon akadályozzák a tiszta technológiák fejlődését. A kormányzati tervek szerint a szlovák energiatámogatási rendszerben a hangsúly a jövőben a piaci alapú termelésen, a technológiai semlegességen és az energiahatékonyságon lesz.

A portál által idézett szakértői megszólalások megerősítik, hogy a lépés jelentős hatással lehet az ország zöldenergia-piacára és a beruházási kedvre is.

A döntés mintegy 600 megújulóenergia-termelőt érint, elsősorban azokat a beruházókat, akik a támogatási rendszerre alapozva terveztek új erőműveket létesíteni.

A megújulóenergia- és környezetvédelmi szervezetek kritikával fogadták a döntést. Ez után szerintük fennáll a veszélye annak, hogy az új rendszer nem biztosít majd megfelelő ösztönzést a megújulók terjedéséhez, mivel a bizonytalan szabályozási környezet és a garantált bevételi modellek eltűnése csökkentheti a beruházási kedvet, különösen a kisebb fejlesztők körében.

Elemzői értékelések szerint ha az üzemeltetők nem kapnak támogatást, és piaci áron kénytelenek értékesíteni, a gyakori negatív árak arra késztethetik őket, hogy újragondolják a már működő megújuló létesítményeik üzemben tartását is.

A megújuló támogatások megszüntetése megnehezítheti az uniós klímacélok teljesítését is, miközben az Európai Bizottság így is elégtelennek tartja a 2030-ra kitűzött 23%-os szlovák megújulóenergia-célszámot, tekintettel a 42,5%-os általános uniós célkitűzésre.

A szlovák gazdasági minisztérium közlése szerint ugyan továbbra is fontosnak tartja a megújuló energiaforrásokat, de úgy értékeli, hogy a technológiai fejlődés és a csökkenő költségek lehetővé teszik, hogy ezek a projektek támogatások nélkül is életképesek legyenek a piacon.

A megújuló energia projektek költségalapon egyre versenyképesebbek a hagyományos forrásoknál, sőt sok esetben már olcsóbbak azoknál, így sok piacon már támogatások nélkül is életképesek, és nagyobb problémát jelent az engedélyeztetési és a hálózati csatlakozási kapacitásszerzési folyamat vontatottsága. A beruházások költségigénye és az éppen az olcsón termelő naperőművek gyors terjedése következtében ugrásszerűen növekvő negatív áras árampiaci órák miatt azonban a megújuló projektek támogatása továbbra is számos piacon lényeges feltétele a klíma- és rezsipolitikai, továbbá energiaszuverenitási célok elérésének.

Ján Karaba, a Szlovák Fenntartható Energia Szövetség (SAPI) munkatársa szerint meglepő, hogy a szabályozó hatóság meglehetősen környezetellenes álláspontra helyezkedik, miközben a szél- és napenergia csökkenő költségei és javuló hatékonysága világszerte növekvő szerepet biztosít számukra. Az Árszabályozási Hivatalt 2007 és 2017 között, majd 2023 óta ismét vezető Jozef Holjenčík

a megújulók támogatásának megszüntetését a józan észhez való visszatérésnek nevezte, óva intva a spekulánsoktól, az üzleti lobbiszervezetektől és a zöld ideológia népszerűsítésétől.

Az előző hivatalvezetői időszakát a túlárazott villany- és gázszámlák belpolitikai vihart kavart ügye miatti lemondással lezáró Holjenčík régóta a megújuló energia kritikusa.

Korábbi megszólalásaiban elítélte a kaotikus megújulós fejlesztéseket, amelyek szerinte hátráltatják a megújulók széles körű elterjedését, valamint a nap- és szélenergia megbízhatatlan jellegét hangsúlyozta. Az egyének szabadon fektethetnek be napelemekbe vagy hőszivattyúkba otthonaikban, de az állami támogatások nem okozhatnak kárt a szlovák és európai polgároknak, és nem szolgálhatják a spekulánsok és a zöld ideológia politikai hirdetőinek javát - idézte szavait az Euractiv. Az Árszabályozási Hivatal elnöke szerint az egészséges energiamixnek az atomenergiára kell épülnie az egész EU-ban.

A szlovák lépés nem csak a Donald Trump új elnöki ciklusában az Egyesült Államok tisztaenergia szektorára vonatkozóan hozott korlátozó intézkedésekre,

hanem a magyarországi kötelező átvételi ár inflációkövetésének felfüggesztésére is emlékeztethet,

de az uniós trendbe nem illeszkedik, mivel nem egy tagállam éppen bővíti a zöldenergia támogatását. Értékelések szerint az intézkedés mégis precedenst teremthet, főleg Kelet-Közép-Európában, ahol az országok hasonló kihívásokkal küzdenek az elavult infrastruktúra, a szabályozási bizonytalanság és az energiaszegénység miatt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images