Lengyelországban jelentős költségvetési terheket okoz az áramárstop, tehát a helyi "rezsicsökkentési" rendszer fenntartása, amely 2025 végéig több százmilliárd forintnyi kiadást jelent az állam számára. A kormány szerint 2026-tól már nem biztos, hogy indokolt lesz az intézkedés, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a probléma mélyebben gyökerezik: a magas energiaárak fő oka továbbra is a lengyel szénalapú energiarendszer költséges fenntartása - írja a money.pl lengyel lap.
Kína továbbra is vezető szerepet játszik a globális zöldenergia-átállásban, hiszen a világ többi részét messze meghaladó összegeket fordít megújuló energiaforrásokra. Ennek ellenére az ázsiai óriás se ússza meg azokat a kihívásokat, amelyek a zöld átállással járnak - írja a Bloomberg.
Tovább nőtt a megújuló források szerepe az európai energiaellátásban, de az átállás során Európa a piacokat sebezhetővé tevő jelentős és tartós kihívásokkal néz szembe. Ezzel összefüggésben átalakulóban van a földgáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepe is, és bár az energiahordozó részaránya összességében csökken, továbbra is kulcsszerepet tölt be az energiarendszerben - mutat rá az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) monitoring jelentésében.
Németország és Franciaország vezetésével egyes uniós tagállamok azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió enyhítsen a földgáztárolók feltöltésére vonatkozó szigorú előírásain. Ez a téma más sokszor felmerült, mivel az uniós államok szerint a jelenlegi szabályok hozzájárulhatnak a földgázpiaci ártüskékhez, ami jelentős kihatássál van az áramárakra is.
Tegnap 11 óra tájban 3747 megawattnyi villamosenergiát termeltek az ipari méretű naperőművek Magyarországon, amely az aktuális rendszerterhelés 84%-át tette ki, és a háztartási méretű, illetve saját célra termelő erőművekkel együtt a termelés 6178 MW volt, mindkét érték új történelmi csúcsot jelent – emelte ki Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Közben a HUPX magyar áramtőzsdén megint több órán keresztül nulla euró körüli árak alakultak ki. Erről a komplex helyzetről és az általa okozott komoly energetikai kihívásokról mind szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és a jelentkezés itt érhető el.
A 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Programmal a vállalatokat fogjuk ösztönözni, "hitünk szerint a józan zöld irányba", és "nem egy zöld álmot kergetünk, hanem egy fenntartható és megfizethető jövőt képzelünk el, és ehhez pragmatikusan közelítünk" – jelezte a Mol Campuson kedden tartott Green Talks eseményen Lantos Csaba a tegnapi fontos bejelentés után. A tíz pályázatból álló csomagról részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyen Steiner Attila energiaügyekért felelős államtitkár tartja a nyitóelőadást, részletek és jelentkezés itt.
Egy kanadai tartomány, Ontario, amely áramot exportál az Egyesült Államokba, hétfőn 25 százalékkal emelte az áram árát három államban, megtorlásul Donald Trump elnök vámtarifái miatt, írja a Bloomberg.
A napsütéses időben kedden 11:45-12:00 között új történelmi áramtermelési csúcsot produkáltak az ipari méretű naperőművek Magyarországon, illetve az azon kívüli háztartási méretű és saját célra termelő erőművek is – hívta fel a figyelmet a hitelesített adatokra az Energiaügyi Minisztérium. Amellett, hogy ez örvendetes, hiszen az aktuális rendszerterhelésnél bőven több zöld áramot termelt Magyarország, súlyos következmény is van: a masszív áramtúltermelést nulla euró körüli áron kénytelen értékesíteni Magyarország a szomszédos országokba, aztán az esti-éjjeli órákban sokszoros áron kénytelen importálni. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről részletek itt érhetők el.
Megkezdődhet Finnország eddigi legnagyobb akkumulátoros energiatárolójának építése, miután a projekt megkapta a végső befektetési döntést (FID). A 70 megawattos rendszer, amely két órányi áram tárolására lesz képes, várhatóan jövő év második felében áll üzembe. A növekvő negatív áramáras időszakok és a magas volatilitás egyre nagyobb piacot jelent az energiatárolási megoldásoknak, amit a befektetők is érzékelnek - írta meg a Bloomberg.
Jelentős árkülönbségek alakultak ki szerdán az európai árampiacokon: Nyugat- és Kelet-Európa között átlagosan 40-50 eurós az eltérés, miközben Hollandiában a nappali és esti csúcsidőszak között 166 eurós ingadozás is lehet.
A végéhez közeledő fűtési szezon legnagyobb villamosenergia-rendszerterhelésű időszakaiban rendre jóval átlag alatt termeltek a hazai naperőművek, ami megnövekedett importarányt és ellátási költségeket vont maga után. A bőséges napenergia-termelés időszakaiban előálló magyar áramexport idején pedig rendszeresen átlag alatti árszintek uralkodtak a nagykereskedelmi piacon, noha a legalacsonyabb árak nem a legnagyobb hazai áramexport időszakában alakultak ki. A napenergia-termelést kiegyensúlyozni képes rugalmasabb források nem csak Magyarországra jellemző hiánya a téli rendszerterhelési csúcsok idején is egyértelműen felfelé mutató hatást gyakorolnak az áramárakra.
Pénteken reggel élesedett a havi földgáz és villamosenergia piacmonitoring riportok teljesen átalakult verziója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán egy új adatvizualizációs felületen, amelyből rengeteg érdekes, sosem látott adat derült ki. Így például megtudtuk: tavaly szilveszter délután 4 és 5 óra között volt a valaha mért legnagyobb magyarországi lakossági villamosenergia fogyasztás; sőt azt is mutatja a felület, hogy hogyan alakult a profilos és idősoros elszámolású fogyasztók áramfogyasztása. Az az adat sem volt eddig ismert, hogy hogyan alakult havonta az áram- és földgáz versenypiaci kiskereskedelmi átlagár az egyes fogyasztási sávokban, illetve a villamosenergia szabályozási piacon hogyan alakultak a rendelkezésre állási díjak a különböző frekvencia helyreállítási tartalék típusoknál.
Alapvető változtatásra van szükség az európai villamosenergia piac működési kereteiben, létre kell hoznia a tagállamoknak egy ún. E-eszközt, amely méltányos árazást kínálva belép az áramtermelők és az elosztók közé, hogy megfelelő anyagi ösztönzőket kínáljon, különben sérülhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztókra is túl nagy terhek hárulhatnak – ezt szorgalmazza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) friss anyaga, amely lényeges építőkocka lesz az Európai Bizottság jövő héten megjelenő Tiszta Ipari Megállapodásához, és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési tervéhez. A Brüsszelben készülő jelentős árampiaci változásokat a Portfolio kiemelt figyelemmel követi, ezért egyrészt bemutatjuk az EGSZB javaslatának lényegét, másrészt meghívtuk az Európai Bizottság egyik magasrangú illetékesét az április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciánkra, aki az energiaárak leszorításával kapcsolatos új stratégiáról beszél. Az eseményre itt lehet regisztrálni.
A magas villamosenergia-árak továbbra is aláássák az európai energiaintenzív iparágak versenyképességét - erősíti meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) új jelentése. E szerint, bár a különbség csökkent, 2024-ben az EU-ban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak átlagosan még mindig több mint kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban. Bár az árkülönbség ebben az évben is fennmaradhat, 2026-ban várhatóan mérséklődik, miközben az EU-ban az energiafelhasználásra kivetett magasabb adók és egyéb díjak tovább rontják a versenyképességet.
Megállíthatatlanul drágul a földgáz Európában, tavaly szeptember óta több, mint 70 százalékkal került feljebb a jegyzés a holland TTF gáztőzsdén. Az áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, a helyzet ráadásul odáig fajult, hogy az európai energiatermelők alternatív megoldásokra kényszerülnek, ezek viszont más területen üthetnek majd vissza.
Az elmúlt két évben sokkal nagyobb mértékben emelkedett a kötelező átvételi ár a KÁT-os termelőknek, mint a megelőző időszakban, így extraprofitjuk keletkezett, és az átvételi ár inflációkövetésének 5 évre szóló felfüggesztésével "csak visszahúzzuk a megtérülést az eredeti pályára" – mutatott rá a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára keddi piaci körképünk nyomán hangsúlyozta: nem tervezik, hogy a negatív áramáras időszakokra felfüggesszék a KÁT-támogatások kifizetését. Az átalakítások kapcsán hangsúlyozta: a befektetők továbbra is "a pénzüknél lesznek", több új lehetőséget is kinyitnak nekik, miközben az ipari energiafogyasztók terheit mérséklik. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
Fontos a titoktartás.
A piaci turbulencia közepette.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
