Alapvető változtatásra van szükség az európai villamosenergia piac működési kereteiben, létre kell hoznia a tagállamoknak egy ún. E-eszközt, amely méltányos árazást kínálva belép az áramtermelők és az elosztók közé, hogy megfelelő anyagi ösztönzőket kínáljon, különben sérülhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztókra is túl nagy terhek hárulhatnak – ezt szorgalmazza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) friss anyaga, amely lényeges építőkocka lesz az Európai Bizottság jövő héten megjelenő Tiszta Ipari Megállapodásához, és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési tervéhez. A Brüsszelben készülő jelentős árampiaci változásokat a Portfolio kiemelt figyelemmel követi, ezért egyrészt bemutatjuk az EGSZB javaslatának lényegét, másrészt meghívtuk az Európai Bizottság egyik magasrangú illetékesét az április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciánkra, aki az energiaárak leszorításával kapcsolatos új stratégiáról beszél. Az eseményre itt lehet regisztrálni.
A magas villamosenergia-árak továbbra is aláássák az európai energiaintenzív iparágak versenyképességét - erősíti meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) új jelentése. E szerint, bár a különbség csökkent, 2024-ben az EU-ban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak átlagosan még mindig több mint kétszer akkorák voltak, mint az Egyesült Államokban. Bár az árkülönbség ebben az évben is fennmaradhat, 2026-ban várhatóan mérséklődik, miközben az EU-ban az energiafelhasználásra kivetett magasabb adók és egyéb díjak tovább rontják a versenyképességet.
Megállíthatatlanul drágul a földgáz Európában, tavaly szeptember óta több, mint 70 százalékkal került feljebb a jegyzés a holland TTF gáztőzsdén. Az áremelkedés hátterében több ok is meghúzódik, a helyzet ráadásul odáig fajult, hogy az európai energiatermelők alternatív megoldásokra kényszerülnek, ezek viszont más területen üthetnek majd vissza.
Az elmúlt két évben sokkal nagyobb mértékben emelkedett a kötelező átvételi ár a KÁT-os termelőknek, mint a megelőző időszakban, így extraprofitjuk keletkezett, és az átvételi ár inflációkövetésének 5 évre szóló felfüggesztésével "csak visszahúzzuk a megtérülést az eredeti pályára" – mutatott rá a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára keddi piaci körképünk nyomán hangsúlyozta: nem tervezik, hogy a negatív áramáras időszakokra felfüggesszék a KÁT-támogatások kifizetését. Az átalakítások kapcsán hangsúlyozta: a befektetők továbbra is "a pénzüknél lesznek", több új lehetőséget is kinyitnak nekik, miközben az ipari energiafogyasztók terheit mérséklik. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
A magyar kormány 2025-től öt évre felfüggeszti a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) inflációkövető árazását, hogy csökkentse az ipari fogyasztók növekvő terheit - derült ki egy péntek éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium azzal párhuzamos közleményéből. A döntés hátterében az áll, hogy a napenergia-termelés gyors növekedése miatt egyre gyakoribbak a negatív áramárak, amelyek az ipari vállalatokra háruló többletköltségeket növelték. A minisztérium szerint a módosítás nem veszélyezteti a naperőművek megtérülését, a termelők pedig több lehetőség közül választhatnak, például csatlakozhatnak a MAVIR szabályozási piacához vagy hosszú távú zöldáram-megállapodásokat köthetnek. A kormány szerint a lépés célja az ipari rezsiköltségek mérséklése és a magyar gazdaság versenyképességének javítása, miközben a kormány továbbra is ösztönzi a megújuló energiaforrások piaci integrációját. A kormányrendelet pontos tartalmával és jelentésében ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
A kormány összeomlott, miután az EU-ellenes Középpárt kilépett a norvég parlamentet vezető koalícióból. Az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) révén alkalmazkodik az uniós szabályokhoz, most politikai bizonytalansággal néz szembe.
A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
Az OPEC első alkalommal tette közzé előrejelzését a 2026-os globális olajkeresletre vonatkozóan: a szervezet szerint a fogyasztás növekedése meghaladhatja az 1,4 millió hordó/nap értéket, ami nagyjából megegyezik az idei évre vonatkozó prognózissal - közölte az Argus.
A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.
Az ázsiai földgáztőzsde, a Japán-Korea Marker (JKM) árai 2024 végére jelentősen meghaladták a Brent nyersolaj arányosan (energiaegyenértékben) számolt határidős jegyzését. Az ázsiai és európai LNG-beszerzők között egyre élesebb a verseny, amely a globális piacon további áremelkedésekhez vezethet. Eközben Európa rekordszintű orosz LNG-t importált tavaly, ami Katart megelőzve az EU második legnagyobb LNG-beszállítójává tette Oroszországot. Az import növekedése mellett az unió célja továbbra is az, hogy 2027-re teljesen megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát - írta meg a Bloomberg.
Vizsgálatba kezdett a német kartellügyi hivatal, hogy volt-e esetleg szabálytalan összejátszás, az áramkínálat visszafogásával kapcsolatos trükközés a német áramtermelők részéről tavaly november-decemberben akkor, amikor a tartós sötétszélcsend idején egyébként is égbe szálltak az áramárak – derült ki egy csütörtöki lapinterjúból és egy sajtómegkeresésből.
Az európai gázpiac újabb kihívásokkal néz szembe az új év kezdetén. Az árak tovább emelkednek, miközben a kontinens a hideg téli időjárásra készül, és az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítás leállt, ami több közép-európai országot érint érzékenyen - jelentette a Bloomberg.
Három rendkívül érdekes árampiaci jelenség is megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét idén, amelyek akár még évekig is velünk maradhatnak, sőt akár durvulhatnak is, egyúttal pedig a megfizethetőség és a versenyképes ipari termelés kérdéseit folyamatosan az előtérben tarthatják. Mindez amellett is igaz, hogy a naperőművek terjedése idén is nagyon gyors volt idehaza, ami egyrészt örvendetes a zöld energia egyre nagyobb súlya miatt, de részben éppen ebből adódnak a rendszerszintű kihívások is. Az biztos, hogy a 2025-ös év is rendkívül izgalmas lesz árampiaci fronton, amelynek néhány vetülete már előre látszik.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
Az évzáró uniós energiabiztosi ülésen kiemelt téma volt az áramárak csökkentése és az orosz energiahordozóktól, tehát a földgáztól, kőolajtól és nukleáris-üzemanyagtól való függetlenedés, amelynek ütemtervét márciusra ígérte Dan Jorgensen energiaügyi biztos. Bár korábban Magyarországon felmerült a szén-dioxid kvóta rendszer részleges felülvizsgálata a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél, az unió tagállamainak egy része nem támogatja ezt az elképzelést.
A december eleji csúcshoz képest közel 20 százalékot zuhant az európai földgáz jegyzése, ami elsősoban a kedvező időjárási kilátásoknak köszönhető.
Felpörgetnék a gazdaságot is.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Gyorsan zajlanak az események.
Kevesebb szövetségi dolgozó, kevesebb ingatlan.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
