A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.
Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése. Pontosabban a családoknál minimálisan folytatódott a gázpiaci "fogyókúra" a rezsicsökkentési rendszer kettős ára mellett, a cégeknél és intézményeknél viszont már nőtt a fogyasztás.
Három rendkívül érdekes árampiaci jelenség is megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét idén, amelyek akár még évekig is velünk maradhatnak, sőt akár durvulhatnak is, egyúttal pedig a megfizethetőség és a versenyképes ipari termelés kérdéseit folyamatosan az előtérben tarthatják. Mindez amellett is igaz, hogy a naperőművek terjedése idén is nagyon gyors volt idehaza, ami egyrészt örvendetes a zöld energia egyre nagyobb súlya miatt, de részben éppen ebből adódnak a rendszerszintű kihívások is. Az biztos, hogy a 2025-ös év is rendkívül izgalmas lesz árampiaci fronton, amelynek néhány vetülete már előre látszik.
A Mol tegnap adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról – derül ki a cég közleményéből.
A kormány a Napenergia Plusz Programban ingatlanonként legfeljebb 5 millió forintos támogatást ad a modern napelemes rendszerek telepítésére, a pályázat év eleji megnyitásától egy év áll az érdeklődők rendelkezésére arra, hogy elérjenek a támogatási kérelmek benyújtásáig. Az előregisztrált pályázók 2025. január 15-ig, tehát még egy hónapon át tehetik ezt meg, máskülönben nem kaphatnak állami hozzájárulást, figyelmeztetett az Energiaügyi Minisztérium.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Az Alteo megszerezte az Aerope Holding tulajdonjogát.
A Mol napelemes pályázatán az Alteót hirdették ki nyertesnek - közölte a társaság a BÉT-en.
Azok, akik már beadták az előregisztrációs igényüket a Napenergia Plusz Programra, de elakadtak a pályázati folyamat különböző állomásain, sietniük kell, mert január 15-én lejár a jogvesztő határidő, ameddig benyújthatják a tényleges támogatási kérelmüket – figyelmeztetett pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A határidő kitűzése azért fontos, mert így világos képet kap a támogató arról, hogy mennyi a valós támogatási kérelem, ha nem kötik le a teljes keretet a pályázók, akkor azt más célra is fel lehet használni.
Új lehetőség érkezik a magyar napenergia villamospiacon, ami a jelenlegi háromszorosát, tehát bruttó 5 forint helyett bruttó 15 forint kereseti lehetőséget ígér. A szolgáltatással azokat a szaldó elszámolásból kieső, vagy már eredendően bruttó elszámolásba kerülő ügyfeleket keresik, akik megoldást kívánnak találni a megváltozott helyzetre. Az eseményen konkrét szám is elhangzott: az átlagosan így megkereshető összeg 100-200 ezer forint között mozog. Annak ellenére, hogy még vannak nyitott kérdések, az várható, hogy 2025-ben további 3-5 cég is megjelenik hasonló elképzeléssel az aggregátori piacon - hangzott el a PentaSun Kft. szerdai sajtótájékoztatóján.
Ellehetetlenítheti a nagyobb hazai megújuló energiaforrás és naperőmű beruházások jelentős részét a magyar építészetről szóló törvény új rendelkezése, mely szerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre, annak feltétele a csereterület biztosítása ugyanazon településen belül.
Gőzerővel zajlanak a talajelőkészítési munkák a Paks II. projekt helyszínén és hamarosan sor kerülhet az első beton öntésére. Ha minden a tervek szerint halad, akkor a 2030-as évek elején üzemelhetnek az új blokkok, az első időszakban közösen a jelenleg is működő reaktorokkal. Vajon hogyan illeszthető be Paks II. az energiamixbe és nem okoz-e gondot, hogy rohamtempóban emelkedik a hazai naperőművi kapacitás? Mindezekről beszélgettünk Rákóczi Péterrel a Paks II. Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatójával.
Az ország egyik legnagyobb, ipari létesítményt közvetlenül ellátó naperőművét építi fel a Mol a tiszaújvárosi telephelyén. A tervek szerint 2026 második negyedévére elkészülő 48 MW-os létesítménnyel a vállalat hazai napelempark-portfoliójának együttes kapacitása a jelenlegi 30 MW körüli szintről közel 80 MW-ra, vagyis több mint két és félszeresére nő. A beruházás részleteiről, illetve a Mol 2030-ig szóló hosszú távú stratégiájának a zöld átállással, a megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos célkitűzéseiről a vállalat Csoportszintű Megújuló Energiák vezetőjét, Farkas Csabát kérdeztük.
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
A hatalmas németországi nap- és szélenergia kapacitások a sötétszélcsend idején mind Németországban, mind egész Európában komoly kihívásokat okoznak a villamosenergia ellátásban és az árakat jócskán megugrasztják, és emiatt ilyen magasak a nagykereskedelmi áramárak Magyarországon is – lényegében ezt üzeni mai Facebook-posztjában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Történelmi pillanatok Washingtonban.
A francia elnök figyelmeztette Európát, ne csak amerikai fegyverekre költsön.
Kirúgások és drasztikus költségcsökkentés jöhet.
Mégis elfogadna moldovai gázszállítmányokat a Dnyeszter Menti Köztársaság.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
