A Photon Energy vállalatcsoport bejelentette, hogy magyarországi leányvállalata vagyonkezelési szerződést kötött az EDP Renewables (EDPR) céggel egy 101 MW összteljesítményű magyarországi fotovoltaikus (PV) erőmű kezelésére. A megállapodás értelmében a Photon Energy teljes körű vagyonkezelési szolgáltatást nyújt, beleértve a műszaki, kereskedelmi és pénzügyi menedzsmentet az optimális teljesítmény biztosítása érdekében.
Péntek éjjel, gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra megszüntette a kormány a KÁT és METÁR rendszerekben az inflációval növelt kötelező átvételi árak rendszerét. Az Erste elemzője most kifejtette, hogy mindez hogyan hat a kiegyenlítői piacon rendkívül fonto szereplő, a tőzsdén is jegyzett Alteo számára.
A péntek éjjeli Magyar Közlönyben megjelent egyik kormányrendelet rendkívüli sürgősséggel, már este 11 órától hatályba lépett, és így egyik pillanatról a másikra megszűntette a kormány a KÁT rendszerben az inflációval növelt kötelező átvételi árak rendszerét. Ez összesen 3100 MW-nyi ipari méretű naperőmű tulajdonosa számára komoly, a bevételnövelés lehetőségét mérséklő fejlemény, miközben az ipari energiafogyasztók bizonyára fellélegeznek. A rendelethez igazodva az Energiahivatal szintén péntek éjjel kiadta az idéntől érvényes új kötelező átvételi árakat, amelyek csak 2,7%-os növekedést engedélyeztek a KSH által minap közzétett 3,7%-os tavalyi átlagos infláció helyett. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen úgy értelmeztük, hogy a METÁR-rendszerben is megszűnik az inflációval való indexálás.
A magyar kormány 2025-től öt évre felfüggeszti a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) inflációkövető árazását, hogy csökkentse az ipari fogyasztók növekvő terheit - derült ki egy péntek éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium azzal párhuzamos közleményéből. A döntés hátterében az áll, hogy a napenergia-termelés gyors növekedése miatt egyre gyakoribbak a negatív áramárak, amelyek az ipari vállalatokra háruló többletköltségeket növelték. A minisztérium szerint a módosítás nem veszélyezteti a naperőművek megtérülését, a termelők pedig több lehetőség közül választhatnak, például csatlakozhatnak a MAVIR szabályozási piacához vagy hosszú távú zöldáram-megállapodásokat köthetnek. A kormány szerint a lépés célja az ipari rezsiköltségek mérséklése és a magyar gazdaság versenyképességének javítása, miközben a kormány továbbra is ösztönzi a megújuló energiaforrások piaci integrációját. A kormányrendelet pontos tartalmával és jelentésében ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
Görögországot előzve az európai rangsor élére ugrott Magyarország azzal, hogy a napelemes rendszerek a belföldi áramtermelés negyedét adták 2024-ben – emelte ki csütörtök reggeli posztjában az Energiaügyi Minisztérium egy friss nemzetközi elemzés alapján, amely adat éppen akkora lett, mint amelyet a Portfolio októberi elemzésében előrevetített.
Az Axpo aláírta az első magyarországi villamosenergia-vásárlási megállapodásait – jelentette be ma közleményében a társaság.
Alig néhány nappal a legutóbbi rekorddöntést követően hétfőn újabb történelmi csúcsra emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, elsősorban a jelentős fűtési igény következtében.
Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt. A mostani fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord.
Újabb jelentős változás készül a naperőművek hazai szabályozásában, ugyanis lapunk több forrásból származó értesülései szerint egy új javaslat alapján az 5 megawattnál (MW) kisebb teljesítményű naperőművek esetében megszűnhet az a kötelezettség, melynek értelmében távvezérléssel szabályozhatóvá kell tenni a rendszert.
A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.
Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése. Pontosabban a családoknál minimálisan folytatódott a gázpiaci "fogyókúra" a rezsicsökkentési rendszer kettős ára mellett, a cégeknél és intézményeknél viszont már nőtt a fogyasztás.
Három rendkívül érdekes árampiaci jelenség is megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét idén, amelyek akár még évekig is velünk maradhatnak, sőt akár durvulhatnak is, egyúttal pedig a megfizethetőség és a versenyképes ipari termelés kérdéseit folyamatosan az előtérben tarthatják. Mindez amellett is igaz, hogy a naperőművek terjedése idén is nagyon gyors volt idehaza, ami egyrészt örvendetes a zöld energia egyre nagyobb súlya miatt, de részben éppen ebből adódnak a rendszerszintű kihívások is. Az biztos, hogy a 2025-ös év is rendkívül izgalmas lesz árampiaci fronton, amelynek néhány vetülete már előre látszik.
A Mol tegnap adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról – derül ki a cég közleményéből.
A kormány a Napenergia Plusz Programban ingatlanonként legfeljebb 5 millió forintos támogatást ad a modern napelemes rendszerek telepítésére, a pályázat év eleji megnyitásától egy év áll az érdeklődők rendelkezésére arra, hogy elérjenek a támogatási kérelmek benyújtásáig. Az előregisztrált pályázók 2025. január 15-ig, tehát még egy hónapon át tehetik ezt meg, máskülönben nem kaphatnak állami hozzájárulást, figyelmeztetett az Energiaügyi Minisztérium.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Gyalog járják végig a szakértők a vonalat.
Musk a szlovák elnökkel tárgyalt a mai napon.
Nagyszabású együttműködést jelentettek be.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
