Közel három évtizeddel azután, hogy Olaszország szakított a nukleáris energiával, az ország kormánya most újra napirendre tűzte annak visszavezetését. A tervek szerint már 2030-ra működésbe léphetnek az első új generációs atomreaktorok, ami jelentős fordulatot jelent az olasz energiapolitikában - számol be az Euractiv. Az olasz kormányzat eközben egy 3 milliárd eurós csomagot is elfogadott előző héten, ami a vállalkozások és háztartások rezsiszámláin segíthet.
A végéhez közeledő fűtési szezon legnagyobb villamosenergia-rendszerterhelésű időszakaiban rendre jóval átlag alatt termeltek a hazai naperőművek, ami megnövekedett importarányt és ellátási költségeket vont maga után. A bőséges napenergia-termelés időszakaiban előálló magyar áramexport idején pedig rendszeresen átlag alatti árszintek uralkodtak a nagykereskedelmi piacon, noha a legalacsonyabb árak nem a legnagyobb hazai áramexport időszakában alakultak ki. A napenergia-termelést kiegyensúlyozni képes rugalmasabb források nem csak Magyarországra jellemző hiánya a téli rendszerterhelési csúcsok idején is egyértelműen felfelé mutató hatást gyakorolnak az áramárakra.
Miközben Németország végleg búcsút intett az atomenergiának, Franciaország újra felpörgette reaktorait, így az EU nukleáris áramtermelése 2023-ban enyhén növekedett. A kontinens 13 atomerőművet üzemeltető országa összesen 619 601 GWh villamos energiát állított elő, ami az uniós áramtermelés közel egynegyedét tette ki.
Donald Trump és Narendra Modi legutóbbi találkozójának középpontjában az USA és India közötti kereskedelmi egyensúly javítása volt, ami az energiaszektorban való szorosabb együttműködés útján szeretne a két ország megvalósítani. A felek megállapodtak abban, hogy India – lépést tartva gyorsan növekvő energiaigényével – jelentősen növelheti az amerikai olaj- és gázimportot. Ez mindkét országnak előnyös lehet: India a diverzifikáltabb beszerzések révén javítja az ellátásbiztonságát, míg az Egyesült Államok bővítheti az egyik legígéretesebb, folyamatosan növekvő ázsiai piacon való jelenlétét - írta meg a Financial Times.
A globális felmelegedés hatására a nyári hónapokban csökken a felszínközeli szélsebesség, ami komoly kihívásokat jelenthet az európai országok energiarendszerei számára – derül ki egy Bloomberg által közölt friss elemzésből. Bár a hatás jelenleg még csak részben érzékelhető, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad közepére már jelentős mértékben befolyásolhatja a szélenergia-termelést. További nehézséget jelent, hogy míg a hőmérséklet- és csapadékadatok esetében rendelkezésre állnak hosszú távú, megbízható mérések, a szélsebességre vonatkozó történelmi adatok hiányosak és bizonytalanok.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.
A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek európai termelési rekordot eredményező terjedése mellett más fontos változások is történtek a villamosenergia-rendszerben az erőművi kapacitás és áramtermelés tekintetében 2024-ben. Folytatódott a már 12 éves mélyponton álló import csökkenése, ahogyan a lignites-szenes hazai termelés részarányának esése is, miközben az épp a napelem miatt fontos akkumulátoros energiatároló kapacitás is kezd egyre jobban láthatóvá válni.
Görögországot előzve az európai rangsor élére ugrott Magyarország azzal, hogy a napelemes rendszerek a belföldi áramtermelés negyedét adták 2024-ben – emelte ki csütörtök reggeli posztjában az Energiaügyi Minisztérium egy friss nemzetközi elemzés alapján, amely adat éppen akkora lett, mint amelyet a Portfolio októberi elemzésében előrevetített.
Alig néhány nappal a legutóbbi rekorddöntést követően hétfőn újabb történelmi csúcsra emelkedett a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, elsősorban a jelentős fűtési igény következtében.
A Német Szénimportőrök Szövetsége (VDKi) szerint a modern szénerőművek továbbra is kulcsszerepet játszanak az ország energiaellátásában, különösen akkor, amikor a megújuló energiaforrások, mint a szél- és napenergia, nem állnak rendelkezésre. A szövetség ezért egy technológia-semleges, versenyalapú és központosított kapacitáspiac bevezetését sürgeti, amely megfelelő ösztönzőket biztosítana mind a szén-, mind a gázerőművek üzemeltetői számára. A VDKi hangsúlyozza, hogy a szénalapú energiatermelést nem szabad démonizálni, és javasolja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat (CCS/CCU) a szénerőművekre is alkalmazzák. Jelenleg Németországban 16 gigawattnyi szénerőművi kapacitás működik, amely 2024-ben az ország villamosenergia-termelésének 5,4%-át adta - írta meg a Reuters.
Az Európai Unió 2024-ben ismét fontos mérföldkövet ért el a zöld energetikai átállás terén: a megújuló energiaforrások már csaknem az áramtermelés felét biztosítják, miközben a fosszilis energiaforrások történelmi mélypontra szorultak vissza. Az atomenergia továbbra is meghatározó szereplő az energiamixben és a termelés negyedét teszi ki, de a szélenergia egyre nagyobb szeletet hasít ki magának, megelőzve a földgázt. Az energiamix átalakulása mellett az Európai Uniót komoly kihívások elé állítja az egyre növekvő energiaigény, az importfüggőség erősödése, valamint az áramárak volatilitása - olvasható ki az Eurelectric adataiból.
Bár Európa atomerőmű-építési aktivitása jelenleg mérsékelt, de a kontinens - legalábbis azok az országok, amelyek már régebb óta üzemeltetnek atomerőműveket - fokozná ez irányú erőfeszítéseit, amit ugyanakkor finanszírozási nehézségek akadályoznak - áll az S&P Global jelentésében, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy készen áll-e Európa a nukleáris reneszánszra.
Vizsgálatba kezdett a német kartellügyi hivatal, hogy volt-e esetleg szabálytalan összejátszás, az áramkínálat visszafogásával kapcsolatos trükközés a német áramtermelők részéről tavaly november-decemberben akkor, amikor a tartós sötétszélcsend idején egyébként is égbe szálltak az áramárak – derült ki egy csütörtöki lapinterjúból és egy sajtómegkeresésből.
A Mol tegnap adásvételi szerződést kötött az Optimum Vogt Kft.-vel, az Ib vogt Gmbh leányvállalatával, a Naperőmű Farm Kft. 100%-ának megvásárlásáról – derül ki a cég közleményéből.
A kiszámítható és alacsony villamosenergia-árak időszaka a COVID-világjárványt és az orosz-ukrán háború kitörését követően véget ért, Európának pedig új energiapiaci kihívásokkal kell szembenéznie. Az Oroszországtól való energiafüggés csökkenésével a drágább amerikai olaj és cseppfolyósított földgáz (LNG) szerepe megnőtt. Az európai zöld átállás miatt pedig hangsúlyosabbá váltak a megújuló energiaforrások az energiamixben. A megnövekedett gázárak következtében azonban számos európai országban szélsőséges kilengések és egyenlőtlenségek jelentkeztek a gázpiachoz szorosan kapcsolódó áramárak tekintetében. A piaci integrációval kapcsolatos célkitűzések ellenére – a megújuló energiaforrások bevezetésével egy újfajta piaci dinamika jelentkezett az európai villamosenergia-piacokon. Ez egyrészről a negatív áramáras órák számában, másrészről pedig a kiugróan magas eseti energiaárakban mutatkozik meg.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Gyenge a vásárlóerő, kevesebbet járnak étterembe a magyarok.
Mutatunk pár ígéretes amerikai részvényt.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
