Itthon ma még egzotikusnak számító szerződéstípus adhat új lendületet a naperőmű-fejlesztéseknek

A vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések (Corporate Power Purchase Agreements – cPPA-k) olyan speciális szerződések, amelyeket egy vállalat/vállalkozás közvetlenül egy energiatermelővel azért, hogy legalább részben biztosítsa a villamosenergia-ellátását és a hosszú távon kiszámítható villamosenergia-árat. A társasági cPPA esetében a termelő a felhasználóval közvetlen szerződéses kapcsolatban áll, míg a kereskedői PPA-k esetében a termelő és a kereskedő között létesül szerződéses kapcsolat.

A cPPA szerződések támogatják a megújuló energiatermelés fejlődését és finanszírozhatóságát, valamint hozzájárulnak a fenntarthatósági célok eléréséhez. Emellett lehetőséget biztosítanak a felhasználónak arra, hogy közvetlen beszerzési kapcsolatot alakítson ki egy termelővel saját beruházás létesítése nélkül.

Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025

Erről a témáról is részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek:

Információ és jelentkezés

A Magyarországon ma még egzotikusnak számító szerződéstípus a hazai zöldátmenetben is nagyon jelentős szerepet tölthet be

- emelte ki Simon Gábor, a DLA Piper Hungary Energia szakterületének vezetője a DLA Piper minap megjelent podcastjában.

A megújulóenergia-termelők által korábban favorizált KÁT (kötelező átvételi) rendszer 2016 végén lezárult, azóta új belépésre nincs lehetőség, és a jelenleg működő, CfD alapú METÁR prémium rendszer pedig nem tudja azt a volument biztosítani a megújuló erőművi beruházók számára, amely a csőben lévő több ezer megawattnyi (MW), elsősorban fotovoltaikus naperőművi kapacitást piacra tudná vinni.

Nagyon sok projekt rendelkezik hálózati betáplálási kapacitással, és építésre kész állapotban van, de gyakran nem indul el a megvalósításuk, mert nincs vevő. Az a nagy kérdés, hogy hogyan tudnak finanszírozhatóvá válni és létesülni ezek a projektek.

Erre Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. és az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: a cPPA-k főleg az energiaválság időszakában rendkívül sikeres és vonzó szerződéskötési alternatívát jelentettek. A nagyon magas árkörnyezetben mind a vevő, mind az eladó érdekelt volt abban, hogy viszonylag hosszú időtávra a piaci folyamatokon kívül, gyakorlatilag a beruházás megtérülését figyelembe véve szerződjön le.

Azonban abban az időszakban, amikor az energiaárak normalizálódtak, a cPPA-k vonzereje is megcsappant.

Most tehát egy normál piaci időszakban kellene megtalálni a piaci helyét ezeknek a szerződéseknek - tette hozzá. Azt is látni kell, hogy különleges szerződéstípusról van szó, hiszen lényegében kikapcsolja a piacot azáltal, hogy a vevő és az eladó gyakorlatilag a piacot megkerülve közvetlenül lép szerződéses kapcsolatba egymással.

Orbán Gábor

MVM Partner Zrt., vezérigazgató

Orbán Gábor több mint másfél évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai szektorban. Energetikai pályafutását az EMFESZ kereskedelmi vezetőjeként kezdte, majd irányította a vállalat le

Tovább

Orbán Gábor több mint másfél évtizedes vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai szektorban. Energetikai pályafutását az EMFESZ kereskedelmi vezetőjeként kezdte, majd irányította a vállalat le… Tovább

Az, hogy Magyarországon miért kevésbé népszerűek a cPPA-k, mint más országokban, több tényező együttes hatásával magyarázható Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője szerint.

Ahhoz, hogy legyenek cPPA megállapodások, szükség van átvevőkre és termelőkre - annál inkább lesznek cPPA-k, minél inkább lesznek olyan átvevők, akiknek az ESG-szempontok fontosak; úgy tűnik, hogy Magyarországon kevesebb ilyen van.

A cPPA-k helyi elterjedtségét befolyásolja az is, hogy mennyire versenyképes a megújuló-termelés az adott országban - tette hozzá Kovaloczy, emlékeztetve, hogy az egyik legnagyobb cPPA-penetráció Spanyolországban van.

Lényeges szempont az is, hogy ezek a szerződések hosszú távú elköteleződést vonnak maguk után, hiszen itt nem ritkán 10-15, de akár 30 éves időtartamú szerződésekről van szó. A magyar piac a régióban ebben a tekintetben lemaradó pozícióban van;

míg például Szlovákiában is jellemző a 3-5 éves energiabeszerzési előre tekintés, addig Magyarországon ez jellemzően mindössze 1-2 év még a nagyvállalatok esetében is

- mutatott rá Orbán Gábor. Ezzel együtt szerinte a cPPA-k növekvő nyugati népszerűségének Magyarországon is van egy folyamatos begyűrűző piacerősítő hatása.

Nem csak a termelőknek és a fogyasztóknak, hanem a finanszírozóknak is edukálódniuk kell - vélte Kovaloczy Áron. Ez az alacsony finanszírozási kockázatokkal járó KÁT-projektek esetében is megfigyelhető volt, és még inkább szükségszerűnek tűnik a jóval komplexebb cPPA-k esetében, de ahogy egyre több ilyen projekt lesz, a finanszírozásuk is egyre könnyebbé válhat szerinte.

Orbán Gábor szerint, ahogy a zöldátmenet erősödik, a vállalatok pedig egyre inkább kiveszik belőle a részüket, a cPPA-szerződések is egyre inkább felértékelődhetnek. Ez azzal együtt is így lehet, hogy más alternatívák is léteznek, például a kisebb vállalatok számára a származási garancia igazolások (GO certifikátok) vétele is kellőképpen zöldmegoldást lehet. Továbbá, ma már a HUPX-en megvett villamos energiának is mintegy 15%-a zöldforrásból származik, és a cél az, hogy ez 2030-ra elérje a 30%-ot. Tehát a cégek számára egyszerű energiatőzsdei tranzakcióval is vásárolható bizonyos hányadban zöldenergia.

Orbán Gábor úgy vélte, a kereskedőnek is megérheti részt venni PPA-megállapodásokban, ha nem is annyira, mint az ügyfelek teljes ellátásában. A szakértő szerint a vállalati szektorban a cPPA-szerződésekről él egy mítosz, miszerint ezek nagyon hosszú távon nagyon olcsó energiabeszerzési lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak a nagyobb magyar vállalatoknak a többsége sikertelen volt, amelyek megpróbáltak cPPA-szerződéseket kötni, és erre tendereket írtak ki.

Ennek oka szerinte a túlzott vállalati elvárásokban keresendő, amelyeket a kereskedők nem tudtak biztosítani, illetve a cPPA-szerződések által előírt, kereskedői szempontból nem vállalható feltételekben.

A cPPA-szerződések terjedését lassító nehézséget jelent a termelő és a kereskedő közötti kockázatmegosztás is - mutatott rá Kovaloczy Áron, aki szerint átvevői oldalon is kevés olyan szereplő van, amelyik kellően érti és tudja kezelni a kockázatallokációt, és ennek megfelelően van is étvágya cPPA-szerződés kötésére.

Ezen kívül az elmúlt években a magyar piacon jelentősen megnőtt a negatív áras órák száma – azaz amikor a villamos energia termelője fizet azért, hogy átvegyék azt tőle –, ami növeli az időjárásfüggő termelők kockázati profilját. Ezért a beruházók sokszor inkább biztonságosabb megoldásokat keresnek, hogy ne legyenek kitéve a piaci kockázatoknak és árhullámzásnak.

Hogyan tud vevőt találni egy építésre kész projekttel rendelkező megújulóenergia-erőmű befektető egy esetleges cPPA-projekthez?

- vetette fel Simon Gábor.

Orbán Gábor szerint Magyarország 5-10 olyan kereskedő van, aki ilyen típusú szerződésekben érdekelt, vagy létezik olyan szerződéses üzletága, amelyik ilyen típusú szerződésekkel foglalkozik. Az ő megtalálásuk nem rendkívül bonyolult folyamat, a valódi kérdést sokkal inkább a szerződési felltételek milyensége jelenti

Ma Magyarországon az, aki megújuló - jellemzően naperőmű - beruházásban gondolkodik, borzasztósan nehéz helyzetben van, mert a naperőművek elterjedtsége és piaci hatása is extrém magas már

- fogalmazott. Szerinte itt utat törni biztos megtérülést garantáló cPPA-szerződés megkötésével nagy kihívás. Viszont ha nem sikerül, és a befektető nem talál vele hosszú távra elköteleződő kereskedőt, alternatívaként akkor is ott van a magyar villamosenergia-piac a napenergia-termelés értékesítésére, mert nem igaz, hogy ezek a beruházások nem tudnának megvalósulni, és ne tudnának kereskedelmi üzembe lépni - fűzte hozzá.

További lehetőség a beruházó számára, hogy megpróbál vonzóbb terméket kínálni az átvevő számára.

Ezt például úgy tudja megtenni, hogy a napelemes rendszer mellett tárolókapacitásba is beruház, ami sokkal kedvezőbb kockázatallokációt tehet lehetővé az átvevő számára.

Ennek megfelelően egyre több is az olyan befektető, aki fontolgatja vagy már bele is vágott az akkumulátoros tárolókapacitás kiépítésébe - mondta Kovaloczy Áron.

Van arra szükség és lehetőség, hogy akár szabályozói ösztönzőkkel elősegítsék ezeket a szerződéskötéseket, például valamilyen díj- vagy adókedvezmény révén? - kérdezte Simon Gábor, utalva arra, hogy a KÁT-rendszerben alkalmazott kötelező átvételi ár inflációkövetésének öt évre való januári felfüggesztésekor az Energiaügyi Minisztérium is felhívta rá a figyelmet közleményében, hogy a tervezett további módosítások alapján a termelők akár a piacra is kiléphetnek, és határidős kereskedelmi opciókkal, PPA-szerződések megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek.

Orbán Gábor szerint ez nem csak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban kérdés. A PPA-k támogatásának ügye a közelmúltban ismét előtérbe került Uniós stratégiai szinten is, és az Európai Bizottságnak határozott célja a PPA-szerződések népszerűségének növelése - emlékeztetett a szakértő.

Szerinte ezt a konstrukció előnyei mellett is a piaci folyamatokra kellene bízni, a megújuló projektek megvalósulásának állami ösztönzőkkel történő elősegítése azonban szükséges, és ez vezethet ahhoz, hogy a megújuló kapacitások egy része végül PPA-szerződések keretében valósul meg.

A zöldátmenet prioritás marad az energiaszektorban, így érdemes megvizsgálni, hogy milyen eszközökkel lehet elősegíteni a cPPA-k elterjedését. A szabályozás szerepe kulcsfontosságú, és minden bizonnyal a következő években egyre nagyobb figyelem irányul majd ezekre a típusú szerződésekre – összegzett Simon Gábor.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images